Szürreális horror, epikus fantasy, szívmelengető romantika az Agave Könyvek októberi újdonságai közt.

Eddigi könyves pályafutásunk legfantasztikusabb Könyvfesztiválján vagyunk túl: John Scalzi díszvendégsége, és Nicholas Binge látogatásának emléke mindig elkísér minket. A gép azonban nem áll le, sőt: egészen izgalmas címekkel készültünk az őszre. Érkezik majd China Miéville méltó utódjának debütáló regénye, egy emlékezetes csata a menny és pokol szolgái közt, és A boszorkány szíve szerzőjének új műve mágiáról és legendákról. Magnólia imprintünkbe az elmúlt évek egyik legnagyobb TikTok-sikerkönyve debütál, valamint folytatódik Kollár Betti elképesztő népszerűségre szert tett Kosársuli-története is.

Hiron Ennes: Pióca

A regény, melyet China Miéville-től hosszú évek óta hiába várunk

Az ​emberi civilizáció északi peremén, egy világtól elzárt kastélyban váratlanul meghal a báró orvosa. Utódjának kell megfejtenie a rejtélyt: hogyan tudta az Intézet elveszíteni sok teste közül az egyiket. A Tartományközi Orvosi Intézet évszázadokon keresztül úgy biztosította növekedését, hogy megtelepedett az ifjú elmékben és doktorokat faragott belőlük, idővel lecserélve minden emberi gyógyítót. Az Intézet azért létezik, hogy segítse az emberiséget: gyógyít és vág, egyengeti és megóvja a fajt az apokaliptikus borzalmaktól, amelyeket őseik a világra szabadítottak.

Most azonban a fagyott északon az Intézet gazdateste riválisra bukkan az evolúciós lépcső legtetején. Egy parazita terjed a báró kastélyában, mely eleve egy titkokkal, hazugságokkal, erőszakkal és félelemmel teli, sötét verem. Találkozásuk pedig szörnyű háború kitörésével fenyeget, melyben akármelyikük is győz, az emberiség veszíteni fog. Hiron Ennes bemutatkozó regénye őrült gótikus horror, melyben China Miéville szürreális stílusa találkozik Gerald Brom hátborzongató képi világával.

Christopher Buehlman: Két tűz között

A szerző egy csábítással és romlással teli világba hívja az olvasót, ahol a mennyben háború dúl, a földön pedig elszabadul a pokol…

1348-at írunk. Thomas, a kegyvesztett lovag rátalál egy fiatal lányra, aki magányosan él egy kihalt normann faluban. A fekete halál árvájaként és az ártatlanság hátborzongató megtestesítőjeként a lány elmondja Thomasnak, hogy a pestis csupán egy nagyobb kataklizma része. A bukott angyalok Lucifer vezetésével fellázadtak, hogy második háborút vezessenek a mennyország ellen, és az emberek világa is belekeveredett a viszályba.

Vajon csak félrebeszél, vagy az igaz hit vezeti? A lány azt állítja, hogy látta Isten angyalait. Hisz benne, hogy az álmaiban az igaz holtak beszélnek hozzá. És meggyőzi a hitetlen Thomast, hogy átkísérje őt az elfajzott vidéken, egészen Avignonba. Ott elmondja Thomasnak, hogy be fogja teljesíteni a küldetését: szembe fog nézni a gonosszal, ami a földet sújtja, és visszaadja ennek az elárult és gyilkos lovagnak a nemességet és a megváltás reményét, amit oly régen elérhetetlennek hitt.

Ahogy a pokol szabadjára engedi haragját, és fény derül a lány valódi természetére, Thomas angyalokkal és démonokkal, szentekkel és feltámasztott holtakkal teli, borzongató csatatéren találja magát, egy kétségbeesett küzdelem kellős közepén, amit nem kevesebbért vívnak, mint az emberek lelkéért.

Genevieve Gornichec: A vér szövetsége

A ​boszorkány szíve írójának legújabb könyve ősi legendákból táplálkozik: két nő élete fonódik össze ebben az elsöprő erejű történetben, amely a viking korban játszódik.

Oddny és Gunnhild gyerekkorukban ismerkednek meg egymással a 10. századi Norvégiában, és nem is különbözhetnének jobban egymástól. Oddny csendes, nyugodt életről álmodozik, míg Gunnhild minél nagyobb hatalomra szeretne szert tenni, és menekülni akar kegyetlen anyjától. Egy jósnő félelmetes jövendölése azonban sötét árnyékot vet Gunnhildra, Oddnyra és a nővérére, Signyre is. A három lány ezért vérszerződést köt egymással, és megfogadják, hogy mindig segíteni fogják a másikat.

Amikor viking portyázók felgyújtják Oddny otthonát és elrabolják Signyt, Oddny egyre távolabb kerül attól az élettől, amelyben reménykedett. Elhatározza, hogy mindenáron megmenti nővérét, de ezalatt egyre közelebb kerül az egyik fosztogatóhoz, aki részt vett az otthona elleni támadásban. Gunnhild időközben megszökött, évekig boszorkánynak tanult a messzi északon, és kénytelen tudomásul venni, hogy a sors a gyűlöletes Erik király felé tereli, aki egy nap egész Norvégia uralkodója lesz.

Bár a két nőt összekötő mágikus és érzelmi kötelék erős, amikor újra felbukkannak egymás életében, kapcsolatuknak olyan próbát kell kiállnia, amire egyáltalán nem számítottak.

Ashley Poston: Halott romantika

Florence ​Day a könyvszakma egyik legnépszerűbb romantikus szerzőjének a szellemírója, és komoly problémával küzd: egy szörnyű szakítást követően nem tud hinni többé a szerelemben. Számára a romantika halott.

Amikor új – és nem mellesleg túlságosan jóképű – szerkesztője nem hajlandó további hosszabbítást adni neki az új kézirat leadási határidejére, Florence felkészül rá, hogy búcsút intsen a karrierjének. Ráadásul nem sokkal később olyan telefonhívást kap, amire nem lehet felkészülni: haza kell térnie a szülővárosába eltemetni váratlanul elhunyt, imádott apját. Abba a közösségbe, ami soha nem értette meg őt, és ahol az évek során semmi nem változott.

Nem csak ezzel kell azonban szembenéznie. Az apja végakarata meglehetősen furcsa a temetésre kért ezer szál vadvirággal, Elvis fellépésével és a madarakkal. De a ravatalozóház ajtajában még furcsább dolog várja: egy szellem, aki pont olyan dühítően jóképű, mint korábban, és legalább annyira értetlenül áll a helyzet előtt, mint Florence. A romantika határozottan halott… de úgy tűnik, hogy az új szerkesztője is, és befejezetlen ügyük miatt a lány kénytelen átértékelni mindazt, amit valaha a szerelmes történetekről gondolt.

Ashley Poston első felnőtteknek írt regénye meghitt történet hazatalálásról, családról és szerelemről a Szívek szállodája stílusában.

Kollár Betti: Kosársuli 2. – Újra a pályán

Végre folytatódik a tavalyi év egyik legnagyobb ifjúsági sikerkönyve

Török Luca meg van győződve arról, hogy semmit sem tud a szerelemről. Korábban sosem csókolózott. Nem volt egy fiúja sem. Aztán jött Konrád. Konrád, aki Bokasérült lánynak nevezi, aki Túró Rudit vett neki, amikor letört volt, aki segített, amikor meghúzta a bokáját edzés közben, és akivel minden elsőt megtapasztalhat.

Luca azonban hamarosan szembesülni kénytelen a ténnyel, hogy egy párkapcsolatban sokkal több a kihívás, mint gondolta. Vajon normális a féltékenység? Miért ilyen nehéz őszintén kommunikálni? Kell ünnepelni a Valentin-napot és a hónapfordulókat? És miért van ennyi kérdés?

Közben a Kosársuliban továbbra is zajlik az élet, indul a második félév. Megkezdődnek a bajnokság mérkőzései, egyre több az edzés, egyre nagyobb a nyomás. És mintha Konrád újabban furcsán viselkedne. Vajon Luca képes lesz egyszerre a pályán és élete első párkapcsolatában is helytállni?

R. F. Kuang sokszoros díjnyertes Bábeljében akié a nyelv, azé a politikai hatalom

R. F. Kuang:

Bábel, avagy az erőszak szükségszerűsége

„A fordítás az idők kezdete óta a béke előremozdítója. A fordítás teszi lehetővé a kommunikációt, ami cserébe mindenféle diplomáciai, kereskedelmi együttműködést eredményez idegenek között, és ez vagyont és haladást hoz mindenki számára.”

R. F. Kuang sokszoros díjnyertes regényében akié a nyelv, azé a politikai hatalom

Megjelenés: szeptember 26.
Fordító: Horváth Vivien
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 640 oldal

Leírás

Rebecca F. Kuang a Mákháború-trilógiával már a húszas évei elején beírta magát a modern fantasy legnagyobb szerzői közé, Bábel című kötete ugyanakkor még ezeknél is nagyratörőbb vállalkozás. Nem csupán egy elképzelt, viktoriánus korabeli világba vezeti be az olvasót, de tökéletesen és részleteiben tárja fel annak politikai és gazdasági működését egy lenyűgöző gondolatkísérletbe ágyazva. Mert mi történik, ha valójában azé a legnagyobb hatalom, aki birtokolja a világ nyelveit? Mi történik, ha a nyelv már nem csupán kommunikációs forrás, de mintegy legerősebb eszközbe és előmozdítója az egyre terjeszkedő és a világot kizsákmányoló Brit Birodalom gyarmatpolitikájának? Vajon kinek lehet joga kisajátítani az egzotikus nyelveket és nyelvhasználókat – akik számára nyelvük az identitásuk elengedhetetlen része – hogy azt fegyverként állítsa önös érdekei szolgálatába?

A szerző grandiózus regényében lenyűgöző képi és nyelvi eszközökkel bontja le a fantasy műfaját övező sztereotípiákat, és épít hidat szép- és szórakoztatóirodalom közé. Nem véletlenül, a Bábel megjelenése óta nem csupán a zsánerirodalom leghangosabb bestsellere, de elnyerte a Locus-, a Nebula- és a British Book-díjakat is.

Fülszöveg

 Traduttore, traditore: A fordítás mindig egyben árulás is.

1828, Kanton. Robin Swift elárvul a kolera következtében, és hamarosan Londonban találja magát a titokzatos Lovell professzornak köszönhetően. Ott éveken keresztül tanul latint, ógörögöt és kínait, hogy felkészüljön a napra, amikor beiratkozik a patinás Oxfordi Egyetem Királyi Fordítói Intézetébe – másnéven a Bábelbe. A torony és annak hallgatói a fordítói világ szíve, és ami még fontosabb, a mágiáé is. Az ezüstmunka – a fordítások közben elsikkadó jelentést ezüstrudak segítségével hasznosító tevékenység – a briteket páratlan hatalommal ruházta fel, mivel ezt a misztikus eljárást a Birodalom gyarmati terjeszkedésének szolgálatába állították.

Robin számára az Oxford utópia, amely által tudásra tehet szert. A tudás azonban meghajol a hatalom előtt, és mint Britanniában nevelkedett kínai rájön, hogy a Bábelt szolgálni nem jelent mást, mint elárulni a szülőföldjét. Ahogy halad a tanulmányaival, Robin a Bábel és az árnyak közt rejtőző, a birodalmi terjeszkedést megállítani akaró szervezet, a Hermész Társaság közé szorulva találja magát. És, amikor Britannia alaptalan háborút hirdet Kína ellen az ezüst és az ópium miatt, Robinnak döntenie kell…

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó?

A szerzőről

Rebecca F. Kuang 1996-ban született Kantonban, a szüleivel 2000-ben telepedtek le az USA-ban. A Georgetown Egyetemen nemzetközi történelemből diplomázott, a Cambridge-i Egyetemen Kína hadászatáról, háborúiról és történelmi traumáiról végezte tanulmányait, majd a Yale-en vett részt PhD-képzésben kelet-ázsiai nyelvekből. Az első, Mákháború című fantasyje a megjelenését követően elnyerte a Crawford- és Compton Crook-díjakat, valamint jelölték a Nebula-, World Fantasy-, British Fantasy- és Locus-díjakra. Egy évvel később, 2020-ban Kuang elnyerte a legjobb új szerzőnek járó Astounding-díjat, a trilógiának pedig elkeltek a megfilmesítési jogai. Az ezt követő, Bábel című regénye az amerikai nemzeti eladási lista és a New York Times sikerlista első helyén nyitott, mellyel felülmúlta minden korábbi sikerét, és végleg elfoglalta helyét a kortárs fantasyszerzők legjobbjai közt. 

Mások a kötetről

„A Bábel számtalan dicséretet kapott, és mindet megérdemli. Philip Pullman Az arany iránytűje N. K. Jemisin Az ötödik évszakával vegyítve: újszerű és megkapó, szenvedélyes és precíz. Kuang akkor is elszántan fegyelmezett, amikor játékos és kísérletező… Ahogy a szívét alkotó ezüstrudak – mint a birodalmak és az akadémiai intézmények –, a Bábel is az ellentmondások fenntartásából nyeri erejét, abból, hogy egyszerre próbálja táplálni a szeretetet és a gyűlöletet az iránt az elbűvölő dolog iránt, amely az elemésztésedből táplálja magát.” - New York Times Book Review

„Fantasztikus rátekintés a 19. századi imperializmusra, amely pont olyan ígéretes, mint a címe. R. F. Kuang bizonyította érzékét a történelem és mágia ötvözéséhez debütáló sorozatával, a Mákháborúval, és ezt újra megtette ezzel az elsöprő erejű regénnyel, amely a történelmi fantasyt és a dark academiát keresztezi… Ha, ahogy azt a Bábel is sugallja, a szavak varázserővel bírnak, akkor Kuang valami mágikusat írt.” - Oprah Daily

„Kuang a díjnyertes Mákháború-trilógiáját egy lenyűgöző, a nyelv varázslatáról szóló fantasyvel folytatja. Részletgazdag, önálló regénye folyton bővülő, alternatív, világméretű birodalom, amit mágikus úton hajtanak előre ezüsttalizmánok, és a nyelvészetet, a történelmet, a politikát, valamint a viktoriánus kori Nagy-Britannia társadalmi szokásait vizsgálja.” - Booklist

„Ambiciózus és erőteljes, miközben kimutatja a nyelv és az irodalom iránt érzett mély szeretetét… Dark academia, amilyennek lennie kell.” - Kirkus Reviews

„Kuang túlszárnyalta önmagát. A Bábel ragyogó, ádáz, érzékeny, epikus és testközeli; egyszerre szerelmeslevél és hadüzenet. Tökéletes könyv.” - Alix E. Harrow

„Lehengerlő ötvözete a műveltségnek és az érzelmeknek. Irodalomban sosem láttam még olyat, amit Kuang hajtott végre itt.” - Tochi Onyebuchi 

Részlet a kötetből

„1829-ben a járvány, amely később ázsiai koleraként vált ismertté, Kalkuttából indult a Bengáli-öblön keresztül a Távol-Keletre – először Sziám, aztán Manila, végül Kína partvidékeinek kereskedői száradtak ki a hajókon. A beesett szemű tengerészek a Gyöngy-folyóba engedték a szemetüket, ezzel beszennyezve a vizet, amelyet ezrek használtak ivásra, mosásra, úszásra és fürdésre. Hullámként kapta oldalba Kantont, sebesen haladt a kikötőktől a belső lakott területek felé. A fiú szomszédságát pár hét alatt emésztette fel, egész családok vesztek oda tehetetlenül az otthonaikban. Amikor Lovell professzor kivitte Kanton sikátoraiból a fiút, az utcában mindenki más halott volt.

A fiú mindezt akkor tudta meg, amikor az Angol Kereskedelmi Állomás egy tiszta, jól megvilágított helyiségében felébredt, olyan takaróba bugyolálva, amely puhábbnak és fehérebbnek bizonyult, mint bármi, amit addig valaha érintett. Mindez csak részben enyhítette a kényelmetlenségét. Borzasztóan melege volt, a nyelve úgy ült a szájában, mint egy kemény, száraz kő. Olyan érzése támadt, mintha jóval a teste felett lebegne. Amikor a professzor beszélt, mindig élesen lüktetett a halántéka, amit vörös villanások kísértek.

– Nagyon szerencsés vagy – mondta Lovell professzor. – Ez a betegség szinte mindent megöl, amivel csak kapcsolatba kerül.

A fiú csak bámulta az idegent; lenyűgözte hosszúkás arca és világosszürke szeme. Ha elengedte magát és nem fókuszált, a férfi hatalmas madárrá alakult. Varjúvá. Nem is: ragadozó madárrá. Valami vaddá és erőssé.

– Érted, amit mondok?

A fiú megnyalta kicserepesedett száját, és válaszolt.

Lovell professzor megrázta a fejét.

– Angol. Angolt használj!

A fiúnak égett a torka. Köhögött.

– Tudom, hogy tudsz angolul. – Lovell professzor a hangja alapján ezt figyelmeztetésnek szánta. – Használd.

– Az anyám – lehelte a fiú. – Otthagyta az anyámat.

Lovell professzor nem felelt. Hirtelen felállt, és lesöpörte a térdét, mielőtt távozott volna, bár a fiú nem látta, honnan gyűlhetett oda annyi por az alatt a pár perc alatt, míg a férfi ült.”

Agave Könyvek

John Scalzi és Nicholas Binge lesznek az Agave Könyvek vendégei a Könyvfesztiválon

 John Scalzi és Nicholas Binge lesznek az Agave Könyvek vendégei a Könyvfesztiválon

Közeleg az év leginkább várt eseménye, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyre első ízben érkezik díszvendégként szórakoztatóirodalmi szerző John Scalzi személyében, akinek idestova több mint tíz éve mi gondozzuk a hazai életművét. John Scalzi ott lesz a csütörtöki megnyitón, ahol átveszi Karácsony Gergely főpolgármestertől a Budapest Nagydíjat, szombaton 16 órától pedig pódiumbeszélgetésen vesz részt a Táncszínház főszínpadán, melyet természetesen dedikálás is követ, aminek helyszíne a B83-as Agave stand. John természetesen a sajtó rendelkezésére is áll, ez ügyben egyeztetni velem tudtok.

Nem John lesz azonban az egyetlen külföldi vendégünk, hiszen a Könyvfesztivállal párhuzamosan zajló PesText Fesztiválra érkezik az angol Nicholas Binge, akinek pár hónappal ezelőtt megjelent debütáló regénye az idei év egyik leghangosabb nemzetközi sci-fi sikere, melyet maga Stephen King is méltatott, és egyenesen Dan Simmons-hoz hasonlított. Nickkel szintén szombaton találkozhattok majd 12 órától az Európa Pont előadóteremben rendezett pódiumbeszélgetésen, melyet 13 órától dedikálás követ a B83-as Agave standnál. Nick természetesen Johnhoz hasonlóan ugyanígy elérhető a sajtó képviselői számára.

Nicholas Binge Felemelkedés című regénye már kapható magyarul, John Scalzi legújabb műve pedig alig két héttel az amerikai megjelenés után a Fesztiválon kerül először kereskedelmi forgalomba Állati gonosz címmel.

John Scalzi: Állati gonosz

John Scalzi legújabb regénye állati képtelenség, ami humorában sokszor Christopher Moore-t idézi, közben viszont meglehetősen józanul foglalkozik korunk világának legégetőbb problémáival.

Mi történik akkor, ha egy titkos szupergonosz elhalálozik, és szeretett, ám tudatlan unokaöccsére hagy mindent? Mi lehet sokkolóbb az örökös számára? Szembesülni a ténnyel, hogy az eredetileg parkolómágnásnak hitt nagybácsi valójában a világ egyik leghírhedtebb gonosztevője volt – az az igazi, régi vágású fajta, akit a Bond-filmekben látni, vulkánba vájt főhadiszállással meg mindennel –, vagy, hogy titkos birodalmát értelmes, emberi nyelvet és számítógépet használó macskák irányítják.

És képes-e megbírkózni a hirtelen minden irányból rá leselkedő veszéllyel? Elvégre a végtelen mennyiségű pénz mellé az egész biznisz is jár, amire nem egy üzleti partnernek fáj a foga.

Nicholas Binge: Felemelkedés

A Felemelkedés az utóbbi évek egyik legeredetibb ötleteket felvonultató sci-fi regénye, ami lendületes cselekménye mellett a tudomány és a hit határait feszegeti, nagyító alá helyezve az emberi természet gyönyörű és nyugtalanító jellemvonásait.

1991-ben ​Harold Tunmore, az egykori ragyogó tehetségű orvos, aki később elvonult a világtól, és rejtélyes, megmagyarázhatatlan jelenségek kutatására szakosodott, végleg eltűnt. A testvére három évtizeddel később, egy szerencsés véletlennek köszönhetően talál rá egy magánkórház pszichiátriai osztályán: Harolddal nehéz kommunikálni, több paranoid téveszmés betegség tüneteit is produkálja, gyakran elfogja a nyugtalanság, és alkalmanként erőszakossá válik. És nem sokkal az egymásra találás után végez magával. Egyedül egy köteg feladatlan levél marad hátra az életéből, amik viszont olyan rettenetes dolgokat rejtenek, melyekre sem a testvére, sem az emberiség nincs felkészülve…

A levelek egy titkos expedíció eseményeiről számolnak be: egy mindennél magasabb hegy megmászásáról, ami valahol a Csendes-óceán közepén található. A hegy bizonyos részei mintha maguktól mozognának, és ami ennél is furcsább: három hónappal ezelőtt még egyáltalán nem létezett, nem észlelték a radarok.

Egy ismeretlen katonai szervezet kíséretével Haroldék csapata a második expedíció, ami útnak indul felfelé, hogy megfejtse a hegy titkait. Az első csapat tagjai mind meghaltak, leszámítva Harold egykori, mára elhidegült feleségét, aki a túlélése óta komoly mentális traumáktól szenved.

Miközben Harold egyre magasabbra kapaszkodik, egyre kevésbé érti, hogy mi történik körülötte. A csapat tagjait pedig hatalmába keríti a rettegés, ami hamarosan erőszakba csap át. De a veszélyek dacára a hegy rejtélye a csúcs felé hajtja őket. Vajon az emberiség történetének legjelentősebb felfedezésébe botlottak bele, vagy egyenesen a saját pusztulásuk felé kapaszkodnak?

Agave Könyv

Közeleg az apokalipszis az ötszörös Zsoldos Péter-díjas Brandon Hackett ősszel érkező új regényében.

Markovics Botond (Brandon Hackett):

Felfalt kozmosz

„Emily Schroeder még évtizedekkel később is élesen emlékezett az Univerzum haldoklásának elsőként észlelt pillanatára.”

Az apokalipszis megállításához kénytelenek leszünk megkérdőjelezni, amit az Univerzumról tudunk.

Megjelenés: szeptember 5.
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 496 oldal

Leírás

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a kortárs magyar sci-fi irodalomban Markovics Botond egyedülálló jelenség. Idestova több mint húsz éve jelennek meg regényei néhány évente, azóta van jelen folyamatosan a hazai könyvpiacon; mindig megbízható magas minőséget képvisel, témái közt csupa olyan fontos epizódot találunk, melyek meghatározzák a társadalmi vagy épp tudományos közbeszédet, és ezeket mindig sikerül olyan formába transzformálnia, melyből egy magával ragadó, epikus – leginkább talán Peter F. Hamiltont és Alastair Reynolds-ot idéző – történet születik.

Botond regényeit 2012 óta az Agave Könyvek gondozza. A szerző jelenleg – szintén egyedülálló módon – öt Zsoldos Péter-díj tulajdonosa, legutóbbi regénye, a 2020-ban megjelent Eldobható testek pedig a Zsoldos mellett elnyerte az Avana Egyesület Monolit-díját is. Legújabb regénye, a Felfalt kozmosz ismét bővelkedik örült ötletekben, végletekig kifacsart tudományos elméletekben, miközben emlékezetes karakterein ad választ a társadalmi fejlődés előmozdítása, a civilizáció védelme, a vallási fundamentalizmus és a szabad akarat kapcsolatának égető kérdéseire.

Fülszöveg

A ​távoli Tanzer bolygón a tudományos pályára készülő Emily Schroeder és két kistestvére, a csillagközi felfedezésekről álmodó Kaito és a táncművészetért lelkesedő Diali az elsők közt észlelik az égbolton szupernóvaként felragyogó kozmikus jelenséget, amely ahelyett, hogy elhalványulna, egyre csak növekszik, és mintha az egész világmindenséget akarná felfalni.

Egyesek szerint ez az Univerzum haldoklásának elsőként észlelt pillanata. Az elmélet sokakat rettegéssel tölt el, míg másokat vallásos fanatizmusba kerget, mert senki nem tudja, mi történik, amikor a vakító fényár eléri a Földet. Emily, Kaito és Diali a maguk módján próbálnak szembeszállni a fenyegető apokalipszissel, és kénytelenek megkérdőjelezni mindazt, amit Univerzumról, létezésről és szabad akaratról gondolnak.

Markovics Botond (Brandon Hackett) évszázadokon és fényéveken átívelő regényében meghökkentő kozmológiai elméletek, nagyszabású szupertechnológiák és felfoghatatlan világokba tartó űrexpedíciók sorakoznak fel a civilizáció védelmében, miközben briliáns elméjű tudósok, halhatatlan diktátorok és elszánt vallási vezetők küzdenek vélt igazukért.

A szerzőről

Markovics Botond 1975-ben született közgazdász, többszörös Zsoldos Péter- és Monolit-díjas író. Az első írásai és az azokat követő regényei Brandon Hackett álnéven jelentek meg több mint húsz éven át, elválasztandó az írást a hivatalos munkájától. A 2023-as Felfalt kozmosz óta viszont polgári nevén publikál.

Botond regényeit 2012 óta az Agave Könyvek jelenteti meg.

A szerző korábbi regényeiről írták

„Különösebb ajnározás nélkül, Hackett olyan a magyar sci-fi számára, mint éhezőnek egy falat kenyér.” – 444.hu a Xeno-ról

„Az akciódús jelenetek és igazi karakterek megléte miatt nyugodtan ki merem jelenteni, hogy ez a kötet maximálisan olvasókompatibilis és nem csak a zsáner szerelmesei találhatnak benne érdekességeket.” – Smoking Barrels az Eldobható testekről

„Izgalmas kérdések, izgalmas válaszokkal. Azonban nem kell megijedni, hiszen az író nem képletek segítségével tárja elénk a problémákat és a megoldásokat, hanem elméleti fejtegetésekkel és azok bemutatásával.” – Mandiner.hu Az időutazás napjáról

„Hackett felvázol egy fejlődési útvonalat (sőt, egy idő után nem is csupán egyet), elmélkedik következményeken, próbálja megjósolni a lehetséges folytatásokat, miközben mi emellett még a nagy rejtélyeken is izgulunk egy kicsit.” – ekultura.hu az Isten gépeiről

Részlet a kötetből

„– Mit vigyorogsz? – kérdezte kíváncsian Diali.

– Csak úgy – felelte fülig vörösödve, és hogy elterelje a témát, gyorsan a magasba mutatott. – Látjátok az Orion csillagképet? Ott, pont felettünk. Hasonlóan néz ki, mint a Földről, de a jobb karja, amiben két horgot tart, a Földről nézve valójában egy íj. Ez azért van, mert ilyen távolságból néhány csillag már szemmel láthatóan arrébb került. Látjátok?

Diali és Kaito melléje feküdtek, Emily pedig mesélni kezdett nekik a csillagkép legfényesebb csillagairól, a Betelgeuze-ről és a Rigelről, majd a mitológiabeli Órionról, az óriás termetű vadászról, akiről a csillagkép a nevét kapta. Pont, mint ahogy az édesanyjuk mesélt neki hajdanán, ehhez hasonló családi estéken a Földön, még mielőtt a testvérei megszülettek volna.

Tizenkét éves volt, amikor az édesanyját letartóztatták: a bűne mindössze annyi volt, hogy túlzottan éles kritikákat fogalmazott meg a Bekins család és az alfai kormány politikájával és jövőképével kapcsolatban. Nem sokkal később államellenes összeesküvéssel vették őrizetbe, a vád szerint titkos fejlesztési terveket akart kiszivárogtatni. Ez nyilvánvaló hazugság volt, mégis nyolcvan év börtönbüntetésre ítélték. Nyolcvan évre! Azért, mert kritizálni merte a Bekinseket.

Emily akkor még semmit nem értett az egészből, fogalma sem volt, milyen az, amikor a hatalom valakit meg akar semmisíteni. Az apjuk mindent megpróbált, többet is, mint szabad lett volna. Végül vesztegetés vádjával elítélték, és kiutasították a Földről. Tizenöt évet utaztak hibernálva a Tanzerre, és mire ideértek, az édesanyjuk öngyilkosságot követett el a börtönben.

Soha többé nem akart visszamenni a Földre. Gyűlölte azt a bolygót, az Alfa Föderációt és a Bekins családot.

Nemrég múlt huszonkettő, hamarosan lediplomázik, és szerencsére még itt, a civilizáció peremén is akadtak komoly kutatói lehetőségek. Mint például a tachionok, az örökké fénysebesség felett száguldó egzotikus részecskék, amelyek révén néhány hét alatt fényéves messzeségbe tudnak üzeneteket küldeni. És persze itt volt Fabio is.

A magasba pillantott, és egy szokatlanul fényes csillag vonta magára a figyelmét.

Fényessége ráadásul egyre erősödött, néhány másodperc múlva túlragyogott minden más csillagot, és már akkorára nőtt, mint egy pénzérme.

Egy szupernóva?

– Nézzétek! – Felmutatott az égre, és már mindannyian a szabad szemmel is érzékelhetően növekvő fényességet bámulták. Nem lehetett csillag.

Apjuk homlokráncolva felhívta linkjén a Kozmológiai Intézetet, aztán egy perc múlva felpattant.

– Induljunk haza – mondta sürgetően, és a távolban parkoló siklójuk felé ösztökélte őket.

– Apu, mi az? – kérdezte Diali, de ő is érezhette, hogy valami fontos történt, mert engedelmesen felkelt, és lesöpörte a nadrágját.

– Még nem tudom, csillag.

– Már akkora, mint a tenyerem – mondta izgatottan Kaito, miközben beszálltak a siklóba.”

Agave Könyvek

Kultikus disztópia és klasszikus krimi az Agave Könyvek nyári újdonságai közt

A nyár a kikapcsolódásról és a feltöltődésről, no meg a jelenlegi kánikula túléléséről szól, ehhez pedig jobbnál-jobb könyveket ajánlunk Nektek a kiadó nyári repertoárjából. Folytatódik (és lassan a végéhez ér) a Philip K. Dick-életmű ezúttal egy Roger Zelazny-val közös regénnyel, de befejeződik Octavia E. Butler kultikus disztópiája, a Földmag-duológia, és érkezik a háromszoros Edgar-díjas Donald E. Westlake posztumusz regénye, melyből épp Magyarországon forgatják a filmadaptációt, augusztus végén pedig jön két felújított kiadásunk a Vámpírakadémia harmadik kötetével, valamint a régóta várt Anita Blake-sorozat hiánycikké vált első részével.

Philip K. Dick & Roger Zelazny: A Harag Istene

Két sci-fi nagymester műve a harmadik világháború után virágzó új világvallásról és a hit mibenlétéről

A harmadik világháborút követően egy új, erős hit terjed el a felégett, radioaktív Földön, amely a világméretű pusztítás kiváltóját dicsőíti. A Harag Szolgái istenként tisztelik Carleton Lufteufelt, és a Deus Irae nevet adják neki: a Harag Istene. A Utah állambeli Charlottesville kis közösségében Tibor McMasterst ihletett festőként tartják számon; noha karok-lábak nélkül született, mechanikus toldalékok segítségével kivívta magának az emberek tiszteletét.

Amikor az új egyház megbízza, hogy fessen egy nagy, lenyűgöző falfestményt a Harag Istenéről, akit még senki sem látott, Tibor kénytelen elindulni egy veszélyes utazásra, hogy megtalálja azt az embert, aki egyben isten is, és megörökítse a képmását az utókornak. Philip K. Dick és Roger Zelazny közös regénye a hit mibenlétét boncolgatja azzal a kíméletlenséggel, ami Dickre jellemző, ugyanakkor olyan költői képekkel, amely Zelazny írásainak sajátja.

Octavia E. Butler: A talentumok példázata

Végre magyarul is elérhető lesz az egyik leghíresebb kortárs sci-fi regény, mely 1998-ban megjósolta Donald Trump elnökségét, és annak hatásait

A ​magvető példázata Nebula-díjas folytatásában tovább követhetjük Lauren Olamina történetét a 2030-as évek társadalmi és gazdasági válsággal küszködő Kaliforniájában. Lauren, aki meg van győződve arról, hogy az emberiség problémáinak megoldását a csillagok gyarmatosítása jelenti, a híveivel együtt azon dolgozik, hogy megtegye az ehhez szükséges előkészületeket. De a társadalmi összeomlás és a fanatikusok feltörése következtében a teljes közössége rabszolgasorba kerül, és a lányát is elrabolják. Laurennek fel kell vennie a harcot az ellenfeleivel, hogy megteremthesse az új világrendet.

Octavia E. Butler Földmag-duológiájának befejező kötete szédületes látomás és egyben komoly figyelmeztetés a jövőnkre nézve. Az 1998-ban megjelent regény a klímaváltozás valóra vált jóslata mellett kitüntetett figyelmet kapott az USA-ban nemrég, ugyanis a történetben mellékszereplőként megjelenő amerikai elnök az “Ismét naggyá tenni Amerikát”-szlogennel népszerűsíti magát, amit aztán később Donald Trump is használt az elnökválasztási kampányához.

Donald E. Westlake: Emlékezet

A háromszoros Edgar-díjas szerző posztumusz megjelent kísérlete a krimi és a szépirodalom közti falak lebontására 

Paul ​Edwin Cole elveszett ember. Ismeretlen város ismeretlen kórházában tér magához, körülötte csupa vadidegen, a fejében foszladozó emlékanyag. Tisztában van vele, mit tett: vándorszínészként elcsábított egy férjes asszonyt, a férj pedig rajtakapta őket, és ellátta a baját. Ám mindaz, ami a közelmúlt emlékein túlnyúlik, látszólag ködbe vész. Paul csak egy valamit tud biztosra: mielőbb vissza kell jutnia a társulatához New Yorkba, ám a terv közelről sem kivitelezhető olyan könnyen, mint elsőre tűnik.

Paul múltjának mozaikjai ugyanis percről-percre csúszkálnak, felbukkannak, majd elmerülnek az emlékezet tavában, így a férfinak hamar rá kell döbbennie, hogy sokkal többet veszített azon az estén, mint önnön méltóságát. Saját múltjának felkutatása mintegy személyes identitásának újbóli összeillesztése is, hiszen amíg ő is csupán keresi önmagát, addig elképzelhető, hogy a hatóságok is joggal figyelik minden egyes mozdulatát.

A háromszoros Edgar-díjas Donald E. Westlake az amerikai bűnügyi irodalom hőskorának legendája, Emlékezet című posztumusz megjelent művében ugyanakkor egészen új oldaláról mutatkozik be. Paul Cole történetében elmosódik a határ a hard boiled és az identitásthriller eszköztára, a bűnügyi fikció és a szépirodalom között, és felmerül a kérdés, vajon emlékeink nélkül mit ér az életünk?

Richelle Mead: A halál csókja

A Vámpírakadémia ciklus harmadik kötete új szerkesztésben és korrektúrával, és új borítóval

Rose Hathaway egy hónap múlva tölti be a tizennyolcadik életévét, közeledik nagykorúságának és érettségijének időpontja is. Ez utóbbi feltétele egy kemény, hathetes terepgyakorlat, amit minden végzős damfír testőrtanoncnak végre kell hajtania egy-egy főnemesi mora vámpír mellett. Rose nehezen összpontosít feladatára, hisz nem csak elhunyt barátja, Mason jár vissza kísérteni őt, még az a Viktor Daskov is feltűnik, aki korábban Rose barátnőjének, a lélekmágus Lissa Dragomirnak életére tört. Ráadásul a főnemesi diákok intrikáikkal akaratukon és tudtunkon kívül utat nyitnak a Szent Vlagyimir Akadémiába a gyilkos és kíméletlen élőhalott strigák előtt.

Laurell K. Hamilton: Bűnös vágyak

Első megjelenésének 30. évfordulójára új szerkesztésben és borítóval jön az Anita Blake-sorozat indítókötete

Olyan világban élünk, ahol a legfelsőbb bíróság döntése alapján a vámpírizmus megengedett. Ahol halottkeltőnek lenni hétköznapi foglalkozás. Ahol a természetfeletti ügyeket a rendőrség különleges osztaga kezeli. Ahol mindennapos dolog, ha az ember zombikba, vagy patkányemberekbe botlik.

St. Louis-ban valaki vagy valami gyilkolni kezdi a város legerősebb, leghatalmasabb vámpírjait. A rejtély felderítéséhez a vérszívók kénytelenek külső segítséghez fordulni. Ő Anita Blake. A legdögösebb halottkeltő és vámpírvadász a városban, aki azt hitte, már mindent látott, de ez az ügy még neki is okoz meglepetéseket.

A Bűnös vágyak az első része Laurell K. Hamilton mára világszerte kultikussá vált Anita Blake-sorozatának, ami a paranormális fantasy és vámpírirodalom egyik megkerülhetetlen alapköve. Az olvasó új szerkesztésben, felújított kiadásban tartja kezében a könyvet.

Agave Könyvek

Különleges gyerekek, modern mitológiák Joe Hill által ajánlott viktoriánus rémregényben - megjelenés: május 9.

J. M. Miro:

Hétköznapi szörnyetegek

„A csillagok kitartóan keringtek a pályájukon, majd keleten kivilágosodott az ég alja, de a lángok csak faltak és faltak, s nem hunytak ki.”

Különleges gyerekek, modern mitológiák e Joe Hill által ajánlott viktoriánus rémregényben

Megjelenés: május 9.

Fordító: Bosnyák Edit
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 608 oldal

Leírás

J. M. Miro nagy fába vágta a fejszéjét, és monumentális, mondhatni eposzi léptékű gótikus horror-fantasyt alkotott, mely nagyszerűen használja fel az nagy elődök, Lovecraft, Stephen King vagy épp Joe Hill hatását. A Hétköznapi szörnyetegek amellett, hogy fordulatos, saját idővonalán előszeretettel ugráló, akciódús történet, tulajdonképpen egy klasszikus coming-of-age regény is, melyben a főszereplőink, Charlie, Marlowe Komako, Ribs és a többiek, miközben birtokba veszik és megtanulják használni saját különleges képességeiket, megteszik első lépéseiket a felnőtté válás és a teljes felelősségvállalás felé is.

Miro művének másik fontos motívuma a mitológiaépítés, ahogy megkísérel szembe menni a horrorirodalom megszokott túlvilágábrázolásaival, valamint olyan képességeket, és lényeket teremt, vagy inkább teremt újra, melyekkel egy gyakorlott olvasó ugyan találkozott már, ám a szerző ezúttal új perspektívát kölcsönöz nekik.

A Hétköznapi szörnyetegek bátran ajánlható Stephen King, Joe Hill vagy épp Dan Simmons rajongóinak, de vélhetően V. E. Schwab, sőt Veres Attila olvasói is megtalálhatják majd vele a számításaikat. 

Fülszöveg

„A ​Hétköznapi szörnyetegek kiemelkedő alkotás: a vad találékonyság, a dickensi különcség, a természetfeletti horror és a lebilincselő feszültség káprázatos keveréke. Vigyázzatok… ha egyszer beléptek a rémregények rémregényébe, sosem akartok majd távozni innen!” - Joe Hill

1882-t írunk. Edinburgh-tól északra, egy elszigetelt tó szélén található a Cairndale Intézet magányos kőépületeivel, ahol egy különös doktor természetfeletti képességekkel rendelkező árváknak nyújt otthont. Hamarosan két új gyerek érkezésére számít Londonból, azonban egy veszedelmes figura vadászni kezd rájuk – egy férfi, akiből korom és sötétség árad.

A tizenhat éves Charlie Ovid kegyetlen és erőszakkal teli gyermekkora során fedezte fel, hogy a teste magától meggyógyul, ha akarja, ha nem, míg Marlowe-ra egy tehervagonban találtak rá, és furcsa, kék színű fénnyel ragyog, ráadásul képes megolvasztani az eleven húst.

Két tapasztalt nyomozó feladata lesz biztonságos helyre vinni a fiúkat, ám hamarosan mindannyian a legszörnyűbb borzalmakkal kénytelenek szembenézni. Élők és holtak világa kerül összeütközésbe egymással, és miközben mélyen eltemetett titkokra derül fény, Charlie, Marlowe és a többi árva megismeri képességük valódi természetét – ráadásul nem csak arra jönnek rá, hogy mi fenyegeti őket, hanem, hogy a legádázabb szörnyetegek olykor a legkáprázatosabb ajándékokkal érkeznek.

A szerzőről

J. M. Miro az álneve Steven Price kanadai költőnek és regényírónak. Price 2000-ben végzett a Victoria Egyetemen, jelenleg ugyanott angol irodalmat és költészetet tanít. Több szépirodalmi regény és verseskötet szerzője, műveiért 2007-ben elnyerte a Gerald Lampert-díjat, 2013-ban pedig költészetéért átvehette a ReLit-díjat. Feleségével, a szintén prózaíró Esi Edugyannal a Brit Columbia állambeli Victoriában nevelik két gyermeküket. A Hétköznapi szörnyetegek az első szórakoztatóirodalmi munkája, egy nagyszabású trilógia nyitódarabja.

Mások a kötetről

„A ​Hétköznapi szörnyetegek kiemelkedő alkotás: a vad találékonyság, a dickensi különcség, a természetfeletti horror és a lebilincselő feszültség káprázatos keveréke. Vigyázzatok… ha egyszer beléptek a rémregények rémregényébe, sosem akartok majd távozni innen!” - Joe Hill

„A Hétköznapi szörnyetegek szerteágazó cselekménye lenyűgöző helyszíneken játszódik, viktoriánus világa magával ragadó. Mocskos, mégis ragyogó; varázslatos, mégis halálos; változatos és elbűvölő szereplői pedig mintha a modern kor emberei lennének.” - Cari Thomas

„Felejthetetlen, burjánzó és gondolatébresztő – egy lendületes és részletesen kidolgozott gázlámpás fantasy, ami hihetetlen utazásra hívja az olvasókat. Mirónak köszönhetően belemerülünk az élet mocskába, és elhisszük, hogy mind a szörnyek, mind a csodák lehetségesek.” - A. C. Wise

„Kísérteties, feszültséggel teli és eget rengető. A mágia és iszonyat letehetetlen keveréke.” - Tamora Pierce

Idézetek a kötetből

„Komako tudta, hogy ezek az emberek babonásak. Hisznek a démonokban meg a gonosz szellemekben, és attól félnek, hogy a kolera azért csapott le rájuk, mert boszorkányok vannak közöttük. Azt is tudta, hogy mindig gyanakvóan méregették Tesit, és félt. Egyik karjával védelmezőn átölelte a húga vállát.”

„Amikor Charlie először látta a fekete kocsit, már csaknem két hete volt az intézetben, és rosszul aludt. Kiderült, hogy ekkor pillantotta meg a másik Cairndale-t, az intézet láthatatlan ikertestvérét, ami pontosan úgy nézett ki, mint a folyosókon lógó, poros akvarellek, de vészjósló volt, mintha sötét szándékokkal lett volna tele. Ezután kezdett el azon töprengeni, hogy vajon mi folyik itt valójában, és mennyi mindent titkoltak el előtte.”

„Charlie hallotta, amint Ribs odamegy a nagy irattartó szekrényhez, és a zárral babrál. Egyszer csak egy dossziékkal teli rekesz kicsúszott a levegőbe, bizonytalanul ingott, végül remegve földet ért. Persze, hisz nem látta a lányt, csak a mappák tömegét. Most egy akta a levegőbe siklott, és kitárult. Nem volt benne semmi. A mappa visszalebegett a helyére, majd kinyílt egy második – az is üres volt.”

„Negyedórával később, a sűrű ködben, ahogy Alice hallgatta a csizmája csikorgását a macskaköveken, a szomorú, mogorva hang a koporsókat megjelölő krétát juttatta eszébe. Feszülten hallgatózott, hátha más zaj is megüti a fülét. Nyugtalanság, sőt aggodalom gyötörte. Mrs. Harrogate lehajtott fejjel, elgondolkodva lépdelt mellette. A két fémkulcs az özvegy táskájában lapult, de nem azok aggasztották. Alice néhány méterenként hátranézett a válla fölött, a tarkóján felborzolódtak a pihék. Valami követte őket.”

„Valóban Londonban voltak, de mégsem. Charlie ebben teljesen biztos volt. Mindenfelé zöld gyomokat, csöpögő vizet és bokáig érő, mérgező pocsolyákat látott. Mindent elborított a fehér köd, olyan sűrű volt, mint egy fal. Charlie-nak eszébe jutott, hogy Berghast azt mondta, a köd a holtak lelke, és behúzta Marlowe-t a kapualjba. A némaságtól, az emberek, a lovak és a patkányok hiányától kellemetlen érzés kerítette hatalmába. Charlie nyelt egy nagyot. Felpillantott a barna homokkövekre, a zöld színű, bársonyos ablakkeretekre és a rothadó, síkos, fekete gerendákra. Az volt a legfurcsább az egészben, hogy a városnak nem volt szaga.”

„Évekkel később, jóval azután, hogy megszűnt létezni annak, ami volt; miután az orzin mögötti szürke szobákban állt, gőzölgő bőrrel, és a gyászos tekintetű jelenések összegyűltek az üdvözlésére; igen, miután az lett belőle, amivé a sorsa elrendelte, a draugr kiterjesztése, és úgy növekedett benne a por, mint az izzó sötétség, amíg végül már a saját nevére sem emlékezett; miután megölte azt a két gyereket a folyónál, és ettől alapvetően megváltozott, s abban a pillanatban világossá vált számára, hogy az intézetben elárulták és hazudtak neki; de legfőképp azután, hogy vadászni kezdett a Cairndale-ben arra a csecsemőre, a ragyogó fiúra – mindezek után is, a szíve mélyén lévő, bezárt kis szobában Jacob emlékezett erre a napra, az indulásra és az azt követő útra. Mert számára ez volt a második kezdet.”

Agave Könyvek 

A tökéletes olvasmány az Achilleusz dala, a Kirké, a Mulan vagy épp a Mákháború rajongóinak - Megjelenés: április 18.

Shelley Parker-Chan:

A nappá vált lány

„Csungli faluja úgy terült el a nap alatt, akár egy megvert kutya, mely feladta, hogy árnyékot találjon. A környéken mindenfelé csak kopár, sárga talaj húzódott, ami a teknőspáncél mintájára repedezett volt, a levegőt pedig megtöltötte a forró por száraz csontszaga. Negyedik éve tartott az aszály. Tudván a szenvedésük okát, a falusiak átkozták a távoli, északi fővárosában élő, barbár császárukat.”

A tökéletes olvasmány az Achilleusz dala, a Kirké, a Mulan vagy épp a Mákháború rajongóinak

Megjelenés: április 18.

Fordító: Sárpátki Ádám
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 448 oldal

Leírás

A mongol uralom alatti Kínában nagy technológiai fejlődés ment végbe, ahogy a művészet is virágzott. Az egymást váltó császárok mégis destabilizálták az országot, rendkívül rosszul kormányoztak, az infláció pedig pusztító mértékűvé erősödött. A könyv az 1340-es években kezdődik, amikor Kína középső részét természeti katasztrófák sújtották. A kormányzat képtelennek bizonyult, hogy kezelje a helyzetet, ez pedig helyi szinten az irányítás teljes összeomlásához vezetett. Ezt a hatalmi űrt gyorsan betöltötték a hadurak, a szektavezérek, az útonállók és a parasztlázadások. Így kezdődött a vég a Jüan mongol uralkodói számára. A vereségük és 1368-as Kínából való kiűzetésük után beköszöntött a Ming-dinasztia kora: a 275 éven át tartó, helyi kínai uralom ideje, mielőtt Kína ismét elesett volna az északi megszállók előtt.

A nappá vált lány követi a történelmi eseményeket, és számos olyan embert bemutat, akik ebben az időben éltek. Ennek ellenére a történet szinte mindenben eltér a valóságtól – valahogy úgy, mint a rendkívüli függőséget okozó, kínai kosztümös drámák, amelyek inspirálták.

Shelley Parker-Chan duológiájának első kötete komoly szakmai és közönségsikert aratott megjelenését követően angolszász nyelvterületen, a megjelenés jogait pedig közel két tucat országba adták el. Vonzerejét adja fordulatos és epikus cselekményszövése mellett a tény, hogy egy a legtöbbek által viszonylag kevésbé ismert történelmi korba kalauzolja az olvasót.

Aki kedvelte a Mulan, az Achilleusz dala, a Kirké, a Mákháború, vagy a Bronzváros történelmi regénnyel közös fantasy vonalát, az garantáltan megtalálja számításait Parker-Chan debütáló művében, melynek szaklektorálásába egyébként a mongol szakértő bestselleríró, Lőrincz L. László is besegített nekünk.

Fülszöveg

A Mulan ​és az Akhilleusz dala találkozik ebben a költői bemutatkozó regényben, ami háborúról és végzetről szól egy alternatív, lenyűgöző Kínában.

Egy poros, sárga síkság éhínségtől sújtott falujában két gyerek két sorsot kap. A fiúé lesz a nagyszerűség. A lányé pedig a semmilét… 1345-ben Kínát kemény kézzel vezetik a mongolok. A Középső Síkság éhező földművesei a nagyszerűséget csupán a mesékből ismerik – amikor azonban a Csu család nyolcadik fiának, Csu Csungpának mégis e sorsot jósolják, senki sem érti, az vajon miként válik majd valóra. A semmilét sorsa azonban, amit a család okos és leleményes másodszülött lánya kap, egyáltalán nem meglepő.

Amikor útonállók támadása miatt árván marad a két gyerek, Csu Csungpa az, aki megadja magát a kilátástalanságnak, és meghal. A lány, aki kétségbeesetten szeretne menekülni megjövendölt halála elől, a bátyja személyazonosságát használva novíciusnak áll egy kolostorban. Ott a túlélés iránti, égető vágyától ösztökélve megtanulja, nem számít, milyen könyörtelen dologról van szó, bármit képes megtenni azért, hogy elrejtőzzön a végzete elől. Sőt, Csu idővel megpróbálja kihasználni a lehetőséget, hogy egy teljesen más jövőt szerezzen meg magának: a bátyja gazdátlanná vált nagyszerűségét.

A szerzőről

Az ázsiai-ausztrál származású Shelley Parker-Chan az írás előtt közel egy évtizedig diplomataként dolgozott Délkelet-Ázsia számos országában az alapvető emberi jogok, a nemek közti egyenlőség és az LMBTQ emberek jogegyenlőségének biztosításáért. A keresztnevét Mary Shelley romantikus költő után kapta a szüleitől, akik hatására rengeteget olvasott görög mitológiát, az Artúr-mondakört, valamint kínai meséket szenvedésről és tragikus szerelmekről. A nappá vált lány című első regényét saját elmondása szerint ezen olvasmányai ihlették. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és a British Fantasy-díjátadón elnyerte a legjobb fantasynek és a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Robert Holdstock- és Sydney J. Bounds-díjakat, illetve a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Astounding-díjat. Ezeken kívül Parker-Chant jelölték a Hugóra is, ami ausztrál írónak korábban még nem sikerült.

Mások a kötetről

„Minden tekintetben pompás. Háború, vágy, bosszú, politika – Shelley Parker-Chan tökéletesen kimérte történelmi eposzának minden hozzávalóját. Megcsillan benne a szellemesség és a gyengédség fénylő sugara, de közben nem fél az emberi becsvágy sötét bugyraiba merülni sem.” - Samantha Shannon

„Shelley Parker-Chan hangulatos és szívszaggató első regénye háborúról, szerelemről és identitásról szóló, költői mestermű.” - S. A. Chakraborty

„Egy mámorító hatalomra kerülés története, ami palotából faluba, onnan pedig a csatatérre viszi az olvasóit, egy káprázatos, élettel teli világban. Parker-Chan páratlan prózája aprólékos gonddal nyúl a nemek, a hatalom és a sors monumentális témáihoz.” - C. S. Pacat

„Parker-Chan a mesemondó mesterek szakértelmével göngyölíti ki eposzba illő történetének festett tekercsét, felfedve egy káprázatos új világot, amit a sors, a háború, a szeretet és az árulás irányít.” - Zen Cho

„Csu egyedülálló hős – sürgető vágya, hogy bármi áron életben maradjon, egy olyan káprázatos regény mozgatórugója, ami ötvözi az árulást, szerelmet, veszteséget és dicsőséget. Rendkívüli debütálás.” - A.K. Larkwood

„A nappá vált lány van olyan lehengerlő és zseniális, mint a Kirké. A történelmi fantasyk ügyes és káprázatos példája.” - Tasha Suri

„Azonnal rabul ejt. Csu ravasz, bájos és kegyetlen, ahogy kijárja a saját sorsát ebben a gazdag díszletekkel teli világban, miközben dinasztiákkal harcol és megkérdőjelezi a nemek helyzetét.” - Malinda Lo

„Káprázatosan gyönyörű…. A történet olyan becsvágyó és fondorlatos, mint a szereplői, és elképesztő, hogy Parker-Chan milyen érzelmi mélységekre képes anélkül, hogy egyszer is érzelgőssé válna… Van itt háború, erőszak és árulás (de még mennyi!), valamint elfogadott és megtagadott végzetek.” - Rebecca Roanhorse

Idézetek a kötetből

„Csungli faluja úgy terült el a nap alatt, akár egy megvert kutya, mely feladta, hogy árnyékot találjon. A környéken mindenfelé csak kopár, sárga talaj húzódott, ami a teknőspáncél mintájára repedezett volt, a levegőt pedig megtöltötte a forró por száraz csontszaga. Negyedik éve tartott az aszály. Tudván a szenvedésük okát, a falusiak átkozták a távoli, északi fővárosában élő, barbár császárukat.”

„Csu végignézett a tömegen, amin a jövője múlt, és igencsak vegyes társaságot látott: erőteljes, fiatal parasztokat, innen-onnan összeszedett páncélban és a mozgalom vörös fejkendőjében. Egy olyan vidéken, ahol a nanzsen származásúak előtt minden ajtó bezárult, a felkelés kiválóbb embereket vonzott, mint egyébként. Csakhogy Csu emlékezett a Jüan gyönyörű, rideg arcú eunuch tábornokára és az egységes, fekete páncéljukat viselő, kolostorba beáradó katonáira, és megborzongott.”

„Csu ennél hátborzongatóbb dolgot még sosem látott. A szellemvilággal kapcsolatos megfigyelései megtanították rá, hogy az éhes szellemek céltalanul sodródtak, nem létesítettek kapcsolatot az élőkkel, és csak akkor indultak meg céltudatosan, ha ételt kínáltak nekik. Nem követtek embereket. Csu sosem látott ilyen sokat egy helyen. És még több jött, amíg az eunuchot teljesen körül nem vették.”

„Zsuj úrnő komor, felhős ábrázattal ült a bronztükör előtt. A ruhája elejét nyitva hagyta, láthatóvá téve melle lejtőjének zöld erezetét. Amikor észrevette, hogy Csu hátul belép, felpillantott; pillantásuk találkozott a fémben, homályosan, mintha fátyolon keresztül tették volna.”

„A vadászat napját meleg, fényes hajnal köszöntötte. Az eget zászlócskákként szelték át a fakósárga felhők. A magas fűben előrementek a kísérők, dobolva, hogy felriasszák a zsákmányt. A nemesek követték őket. A birodalom egyik legnagyobb látványosságát jelentette a több száz, lovon ülő férfi és nő, akik egy virágos mező színeivel borították be a síkságot.”

Agave Könyvek