Közös interjú Kuba Richárd Lengyel Dávid írókkal, akik megírták a Holtak világa zombi kultuszt. - ("Az élőhalottak, mint téma mindig népszerű volt, ezért is lepett meg minket nagyon, amikor kiderült, hogy miénk az első ízig-vérig magyar zombis könyv. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban most két íróval fogok készíteni interjút. A két író Kuba Richárd és Lengyel Dávid nemrégiben adta ki karácsony előtt Holtak Világa sorozat második kötetét Küzdelem címmel. A könyvet A jóslat folytatásaként lehet olvasni. Kuba Richárd és Lengyel Dávid mesél nektek a könyv születéséről, hogyan ismerkedtek meg, miért pont zombik a könyv témája.

Köszönöm, hogy elfogadták a felkérésemet.

Forrás: Holtak világa hivatalos oldala

Dávid, Richárd, kérlek, meséljetek magatokról? Mit tudhatunk meg rólatok? Hogyan kezdődött az ismeretség?

Dávid: Először is szeretnénk megköszönni a lehetőséget és a felkérést! Ricsivel még 2006 szeptemberében ismerkedtünk össze, amikor egy azóta már megszűnt közösségi oldal hirdetési felületén megpillantottam az amatőr filmjeihez statiszta és támogató kereső bejegyzését, majd a honlapján lévő videók megtekintése után írtam neki egy e-mailt, mivel akkoriban volt néhány történetem, amiket meg szerettem volna filmesíteni és én is pont egy olyan hirdetést akartam létrehozni. Rólam amit talán érdemes tudni, hogy elég széles érdeklődési körrel rendelkezem a csillagászattól a lövészetig. A különféle történetek kitalálása pedig már általános iskolás korom óta jelen van. Célom, hogy a jövőben a regényírást és történetmesélést mindinkább központba helyezzem az életemben.

Richárd: Sziasztok, és én is köszönöm a felkérést. Az amerikai Miami városától mintegy 9000 kilométerrel keletre fekvő Budapesten élek. Régebben nagyon érdekelt a filmkészítés világa, igyekeztem kipróbálni magamat a kamera előtt és mögött is, ezért nem csak amatőr filmezéssel foglalkoztam, hanem színtársulati tag is voltam. Az érdeklődésem idővel új irányt vett, ma már a hivatásom mellett (önkormányzati rendészet) a történetmesélés érdekel a leginkább, de a filmek szeretete mindemellett továbbra is megmaradt. Ismeretségünk kezdetén Dáviddal több levelet is váltottunk, megmutatta nekem pár történetét. A Holtak Földje című munkájában láttam a legtöbb fantáziát. Eredetileg filmes vonalon kezdtük el felépíteni a történetet, majd menetközben döntöttünk, hogy regényként adaptáljuk, ennek során kapta meg a végleges címét, a Holtak Világát.

Mennyire nehéz közös regényt írni? Hogyan tudjátok összehangolni az írást? Hogyan képzeljük ezt el?

Dávid: Szerintem egyáltalán nem nehéz, sőt többféle gyakorlatot láttam rá, a legtöbben talán felváltva írják a fejezeteket, vagy pedig felosztják maguk között a karaktereket. A mi esetünkben viszont ezt úgy kell elképzelni, hogy megírok egy egész fejezetet, majd azt átküldöm e-mailben Ricsinek, hogy az alapján dolgozza bele a szövegbe a saját elképzeléseit.

Richárd: Igazából összeszokás kérdése. Egymás ötleteit jól kiegészítjük és hasonlóképpen gondolkozunk, de mégis más-más szemszögből tudjuk az adott kérdést megközelíteni. Ő át küldi nekem az általa megkezdett anyagot, én pedig átfutom, különböző színekkel jelölgetem azokat a részeket amiket szeretnék hozzáadni vagy inkább elvenni. Gyakorlatilag egymás szerkesztői vagyunk, belátásunk szerint belenyúlunk a másik által írt szövegbe. A véglegesnek tekintett szövegen ennek ellenére mégsem érződik éles stílusbeli különbség, aminek személy szerint nagyon örülök. Hogy kinek az érdeme volt egy-egy ötlet így persze idővel már nehéz nyomon követni.

Holtak Világa sorozat, A jóslat és a Küzdelem című könyveket mennyire volt nehéz megírni, miért pont zombi?

Dávid: A jóslatot volt a legegyszerűbb, hiszen annál gyakorlatilag azt a regényt írtuk újra, amit 13 éves koromban kezdtem, ám ezúttal kifejezetten kiadásra szánva, aktualizálva. Az eleje akciódúsabb lett, a karakterek neveit és néhány kisebb jelenetet megváltoztattunk. Maradt viszont a keretes szerkezet, a naplóbejegyzések ötlete és a kulcs momentumok.

Richárd: Nos, itt jövök én a képbe és árnyalom a helyzetet. Igen, az első résznél viszonylag teljes cselekményvázlat segítette a dolgunkat, ugyanakkor életünk első regénye volt A jóslat. Ki kellett dolgozni, hogy az ötleteink hogyan működhetnek regényformájában, mivel gyökeresen más papírra dolgozni, mint mondjuk a filmvászonra. Menet közben annyi mindent akartunk belevinni, hogy a fő részeket kitöltsük, hogy végül elhatároztuk, hogy trilógia lesz a történetből.

Dávid: A Küzdelem esetében viszont már nem tudtunk előre megírt cselekményre hivatkozni, csak azt tudtuk, hogy honnan indulunk és végül hova kell eljutnunk. Az odáig vezető utat menet közben, a karaktereinkkel együtt kellett kitalálnunk és végig járnunk. Most így visszagondolva érdekes látni, hogy honnan indult, hogy nézett ki az első változata a Küzdelemnek, és mi lett a végeredmény. Az egyetlen rész, ami érintetlen maradt a kezdetektől, az epilógus második fele. Egyébként az lett legelőször megírva.

Richárd: Az eredeti kérdésre válaszolva, szerintem a folytatást volt megírni nehezebb, mert ahogy Dávid is említette a rengeteg ötletünk ellenére gyakorlatilag nulláról kellett építkezni a történettel. Viszonylag tapasztalatlanabb írópalántákként azt sem volt egyszerű megválasztani, hogy pontosan hol vegye fel a sztori a fonalat, ezért az elejét többször is, azt hiszem négyszer is átírtuk, mire elkaptuk a ritmust. A bevált recept itt is működött: ha írás közben a cselekmény valami jobban tetsző lehetőséget felvillantott, általában éltünk vele és tettünk egy kisebb kanyart az események sorában. Igaz sokat segített a rengeteg javító szándékú kritika, amit az első regény kiadása után kaptunk, ezeket a tapasztalatokat pedig belevittük a folytatásba.

Tudtommal rajtatok kívül egy írónő írt zombis témában könyvet. Mit gondoltok, lehet ennek majd nagy kultusza, mint odakint a The Walking Dead-nek? Jó, tudom sorozat is készült, de előtte képregény volt. Ha jól emlékszem.

Dávid: Az élőhalottak, mint téma mindig népszerű volt, ezért is lepett meg minket nagyon, amikor kiderült, hogy miénk az első ízig-vérig magyar zombis könyv. Szerintem simán lehet oszladozó barátainknak nagy kultusza, sőt van már magyar zombis képregény is, amihez érkezik majd könyv is (Tóth Szilárd: Z napló). Nekünk a Holtak Világával nem titkolt célunk, hogy egy egész univerzumot építsünk, hiszen nagyon sok potenciál van benne.

Richárd: A történetet Magyarország első zombis regényeként jegyzik. 2011-ben adtuk ki A jóslat első kiadását, azóta már a második kiadást is megélte az első rész. Magyar és zombi, ez a szó sokaknak furcsán hat. Örömmel tölt el, hogy utánunk mások is alkottak ebben a körben, én a Zombi Apokalipszis – A kezdet: Simagöröngyös novelláskötetet és Tolnai Panka Zombifarmját ajánlanám. Nem titkolt célunk, hogy a Holtak Világa megérhessen egy filmes/sorozatos adaptációt is, de persze akár videó játéknak is örülnénk. Távlati terveink között van még a könyves vonalon, hogy az Univerzumba más szerzők is bekapcsolódhassanak – mint pl. a Metro 2033-nál –, ezzel színesítve a HV világát.

Hogyan jött az az ötlet, hogy közös könyvet írjatok. Melyikőtök találta ki, és pont zombis történet legyen hazai helyszínként?

Dávid: Az alapötletet még 13 évesen kezdtem el, akkor még csak saját részre. Akkoriban nagyon foglalkoztatott az a téma, hogy vajon mi történne egy zombiapokalipszis esetén, az emberek hogyan reagálhatnának, vajon én mit csinálnék. Ez egyfajta elmejáték volt a számomra, egy elképzelt forgatókönyv egy képtelen helyzetre. Annyit agyaltam rajta, hogy egy ponton úgy éreztem, muszáj kiírnom magamból az elképzelt helyzeteket egy kerek egész történetté szőve.

Richárd: Dávid ezt a forgatókönyvet a saját környezetére ültette rá, ezt pedig érdemesnek láttam megtartani. Pontosan azt tartottam a koncepció erősségének, hogy a borzalmak itt nem ismeretlen, távoli helyeken történnek meg. Los Angeles, a túrót! Sokkal hitelesebb, ha a zombik már a spájzban vannak. A másik amit biztosan tudtunk, hogy a cselekményt szándékosan nem a fővárosra tesszük, a vidék kevésbé népszerű az ilyesfajta történetekben, de talán bebizonyítottuk, hogy rengeteg tartalék van Kiskőrösben, Kiskunhalasban, Szegedben, Kecskemétben és így tovább folytathatnám a sort.

Meséljetek A jóslatról és a Küzdelemről, mit lehet tudni? Lesznek további kötetek?

Dávid: A jóslat elején a már megtörtént zombiapokalipszisben egy csapat katona talál egy naplót, amit egy huszonéves srác írt. Ő még régebben talált egy (egyébként létező) Nostradamus próféciát és úgy értelmezte, hogy jön majd a zombiapokalipszis. A naplóját olvasva a katonák (és egyben az olvasó) számára megelevenednek az események, hogy a fiú hogyan élte meg azt, hogy a holtak életre kelnek, hogyan készült ellenük, illetve miken ment keresztül. A regényhez kapcsolódva megjelent 2012-ben egy kiegészítő kötet is Kozma András naplója címmel, ebben a regénybeli naplóbejegyzés részleteket teljes terjedelmükben el lehet olvasni.

Richárd: A Küzdelemben a naplót megtaláló katonákat követjük nyomon. Megismerhetjük azt a légibázist, ahonnan ők jöttek. Sajátos problémák adódnak itt is, hiszen egy komplett menekülttábort alakítottak ki a működő bázison belül, a konfliktus pedig borítékolható a két csoport között. Az első részből megismert egyenruhásainknak, pedig személyre szabott kihívásokkal kell megküzdeniük, pl. Andrássy Bálint a menekültekből verbuvált csapatot kell kiképeznie és majd küldetésekre vinnie, Veszprémi Gábornak pedig egy titkokkal övezett küldetésben kell helytállnia. És persze nem csak az olvasót, hanem a katonáinkat is nagyon foglalkoztatja mi lett a naplóban szereplő Kozma Andrással. Mindenképpen szeretnénk befejezni a trilógiát, melynek alcíme Menedék lesz. Viszont tervezünk kiegészítő köteteket is, hiszen a Holtak Világa hatalmas és sok különféle eseményt, emberi sorsot lehet még benne megismerni. A mottó: mind egy világban élnek, a Holtak Világában!

Van valami rituálétok írás előtt? Szoktatok zenét hallgatni?

Dávid: Inkább írás közbeni rituálénk van, főleg amikor ugyanazon a helyszínen dolgozunk együtt: ez a jegeskávé-ivás. Megfigyeltük, hogy olyankor mindig kreatívabbak vagyunk. A zenehallgatás is segít, ráhangolódásban leginkább Breaking Benjamin – So cold, de én személy szerint írás közben mostanában Nightcore számokat szoktam hallgatni.

Richárd: Jegeskávé az arcba, azt indulás a harcba! Mármint a zombikkal. Ilyenkor szoktak jönni a hülyeségek, a rendezői kommentek, a kifigurázott események, amiken jókat röhögünk. Ez segít ellazulni és ráhangolódni a témára. Néha pedig egyik-másik agymenés annyira jóra sikeredik, hogy bekerül a regénybe is (bár a hűtőből már-már magától kimászó romlott löncshús nem ezek közé tartozik).

Zombis témában sokat kellett kutatnotok?

Dávid: A zombijaink alapját a popkulturális megjelenésük, filmek, játékok adják. A történetünk szerinti pontos eredetüket még nem fejtettük ki, ám ami késik, nem múlik. Ezzel kapcsolatban még régebben folytattunk beszélgetéseket egy mikrobiológussal, de amikor eljön az idő, akkor igyekezni fogunk minél tudományosabban, ugyanakkor a hétköznapi olvasó számára is közérthetően megmagyarázni a létüket.

Richárd: A zombikra eddig leginkább rémisztő bio-díszletekként gondoltunk: egyszerűek, ezért is a fókusz az általuk megteremtett helyzeten van. A legtöbb kutatást, amit végeztünk a helyszínek adták, így azok pontos leírása. A legtöbb regénybeli helyszínt élőben is bejártuk. Ez legjobban a kiskőrösi helyszíneken érződhet, de a kecskeméti repülőnapokra is elmentünk, hogy a bázist belülről megismerhessük. A másik hangsúlyosabb kutatási terület a fegyverek és harci eszközök képességei volt, ez persze érződik is a köteteken.

Mikor kezdődött nálatok az írás iránti szenvedélyetek?

Dávid: Nálam 9-10 évesen talán. A fantáziám mindig élénk volt, illetve nem telt el úgy éjszaka, hogy ne álmodtam volna valamit, ezek pedig szinte kivétel nélkül kerek, egész történetek voltak. Ezeken kívül sokat inspirálódtam a számítógépes játékokból, az első megírt sztorijaim konkrétan egy általam kitalált akciójáték pályáinak leírásai voltak regény formában.

Richárd: Ahogy fent említettem, én inkább filmes voltam, a regényírás szeretete "evés közben" jött meg. A Blair Witch rajongók, most kicsit ne nézzenek ide: a filmkészítés drága és sok ember munkája kell hozzá. Számomra, és persze ambiciózus író számára is, komplex világokat felépíteni vagy akár lerombolni őket sokkal egyszerűbb egy billentyűzet segítségével.

Milyen érzés volt számotokra, amikor kész lett a könyv?

Dávid: Nem hiszem, hogy pontosan szavakba lehet önteni azokat az érzéseket. A jóslat esetében leginkább büszkeség, elégedettség és a kiadás miatti izgalom jellemezte. Amikor pedig kész lett és a futár meghozta a kiadótól a frissen nyomott könyveket és megláttam… Szó szerint ugráltam örömömben, hiszen a gyermekem napvilágot látott, aznap le sem lehetett lőni. A Küzdelemnél már – talán a hosszú írási idő miatt – inkább úgy éltem meg a nyomdába küldést, mint amikor egy korszak lezárul. Az öröm és elégedettség ekkor is megvolt, de már a következő korszak kezdetére összpontosítottam.

Richárd: Leírhatatlan érzés volt ott ülni a legelső próbanyomással a kezemben Küzdelemből. Csak forgatgattam, nyitogattam, bele-bele olvastam és közben mosolyogtam. Nehezen fogtam fel, hogy már tényleg itt tartunk, hogy könyv lett a történetből. A jóslat esetében már nem tudom ezeket jól felidézni, viszont arra tisztán emlékszem, hogy leesett az állam amikor a saját grafikusunk, Sallai Péter megküldte a legelső verziót a borítóból.

Családotok, barátaitok mit szóltak, hogy zombis regényt írtok?

Dávid: Én a családomnak csak akkor árultam el, hogy írtam egy könyvet, amikor mondtam nekik, hogy fel kell utaznom Budapestre és kérdezték, hogy miért. Nagyon meglepődtek, hogy a szerződést megyek aláírni a kiadóval. A barátaim közül csak egy szűk kör tudott a dologról, de végig kíváncsiak voltak, mi sül ki belőle. Alapvetően mindenki támogató, érdeklődő és bátorító, még a 90 éves nagymamáim is olvassák a könyveket.

Richárd: Természetesen engem is támogatott a családom, a kellő én-időt mindig megadták, hogy nyugodtan tudjak alkotni. Igaz az alkotó munkába én sem vontam be őket, de a kész anyag tetszett nekik annak ellenére, hogy szinte senki sem a horror műfaj rajongója nálunk.  

Amikor kész lett a közösen írt történet, elmesélitek a folyamatát a kezdéstől és a könyvformáig?

Dávid: A korábban említett oda-vissza küldözgetéses javítás-csiszolás egészen addig tart, amíg mindketten el nem fogadunk egy változatot az aktuális fejezetből. Előfordult, hogy egyetlen szó vagy kifejezés volt, amin vitáztunk és az is elvitt 3-4 oda-visszaküldési kört. Végül persze megtaláltuk a mindkettőnk számára megfelelő megoldást. Amikor a regény teljes terjedelmére igaz, hogy megfelelőnek tartjuk és már nem módosítanánk rajta egy betűt sem, akkor elmondhatjuk, hogy van egy béta-verziónk.

Richárd: Azt a béta-verziót küldjük ki tesztolvasóknak. Mindenki más szemmel nézi, ezért az általános olvasói visszajelzéstől kezdve a részletekbe menő boncolgatáson át mindenfélét szoktunk kapni. Mi pontosan ennek örülünk, hiszen csakis őszinte véleményt várunk. A tervezőasztalra ha még kell visszatudjuk tenni a könyvet.

Dávid: A visszajelzéseket követően még csiszolunk, javítunk a történeten, majd amikor ezzel is elkészültünk, kiküldjük még egy körös tesztolvasásra, jellemzően friss embereknek, hátha akad még valami, ami kimaradt. Itt már inkább az olvasói élményre vagyunk kíváncsiak, a leendő fogadtatást igyekszünk felmérni, illetve a nagyobb ívű következetességi hibákat, bár ennél a körnél nem szoktak nagyobb dolgok kiesni.

Richárd: Mint tudjuk egy regénynél soha sincs olyan hogy "kész”. De ezen a ponton bátorságot kellett szívnunk magunkba és elengedni a kezét, had induljon meg a nagyvilágba. Ezen a ponton Dávid megigényli az ISBN számot. Régebben kiadóval dolgoztunk, mostanra viszont elég tapasztalatot szereztünk, ezért a második kötetnél belevágtunk a magánkiadásba. Dávid végzi a nyomdai előkészítést, amiből kiderül a könyv végleges terjedelme. Ezek alapján árajánlatokat kérünk a nyomdáktól, a 2-3 legígéretesebbhez pedig személyesen elmegyünk megtapasztalni minőséget.

Idén mi várható tőletek? Jönnek az újabb zombis könyvek? Mit terveztek még?

Dávid: Részemről az idén több Holtak Világa novella várható, illetve dolgozok egy kiegészítő regényen Bolyongás címmel, ami a Küzdelem eseményeivel párhuzamosan játszódik. Nem garantálom, hogy idén kijön, de szeretném minél előbb kihozni. Másik megkezdett kiegészítő kötetem, a Nomád most kicsit fel lett függesztve, de azt is folytatni fogom, ha befejeztem a Bolyongást. Vannak még zombis könyvek a tarsolyomban, ezekről majd a szerzői Facebook oldalamon idejében be fogok számolni, ahogy a nem zombis projektekről is (hiszen abból is van bőven). A Küzdelem folytatására, a Menedékre sajnos még várni kell egy kicsit, a komolyabb közös írási munkát leghamarabb csak április végén tudjuk elkezdeni.

Richárd: Ahogy említettem szeretném végig írni a trilógiát. A munkát ismét az egyetemi tanulmányaim nehezítik, hiszen alapképzésre épülő szakképzésre jelentkeztem, de szeretném majd a mesterképzést is elvégezni. Addig is dolgozunk a Menedék cselekményvázlatán, körvonalazódnak a részletek, megy a brainstorming.

 A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Holtak Világa hivatalos oldala

Egy új varázsvilág misztikus kalandra hív: márciusban jelenik meg a Borzonka! - ("Meséket írni nagyon személyes és egyben rendkívül bensőséges dolog. Nem csupán a fantáziánkra kell támaszkodni, hanem a szívünkre és a megérzéseinkre is. Arra, hogy mit szeretnénk elmondani a történetünkkel, kiket szeretnénk vele inspirálni vagy éppen tanítani.")

Egy új varázsvilág misztikus kalandra hív: márciusban jelenik meg a Borzonka!

Írta: Tollas Tímea

Meséket írni nagyon személyes és egyben rendkívül bensőséges dolog. Nem csupán a fantáziánkra kell támaszkodni, hanem a szívünkre és a megérzéseinkre is. Arra, hogy mit szeretnénk elmondani a történetünkkel, kiket szeretnénk vele inspirálni vagy éppen tanítani.

Az én esetemben az írás mindig egy olyan örömforrás volt, amelyre az életem bármely szakaszában mankóként tudtam támaszkodni. Mellettem állt, ha nehezebb pillanatok értek, a segítségével ki tudtam fejezni önmagamat és a bennem lévő érzelmeket, legyen szó bármilyen fontos témáról. Témákról, amelyeket sokakat érintenek. Témákról, amelyek akár Téged is érinthetnek.

Az első könyvem, a Porcukor: 40 gramm motiváció megjelenése óta már több, mint ey év telt el. Mielőtt ezt az inspiráló, kifejezetten az önbizalomhiánnyal küzdő egyéneknek szóló könyvet megírtam volna, bevallom, két éven keresztül teljesen más műfajon dolgoztam. Éjt nappallá téve írtam egészen 23 éves koromtól fogva, méghozzá egy mesekönyvet, amely a Borzonka: Bűvös mesék tárháza címet kapta.

A mesék és a varázslat izgalmas világa már egészen kicsi korom óta közel állt a szívemhez. Anyukámmal még tini koromban együtt kezdtünk el írni egy mesét, amely misztikus szálon futott. Zárójelben megjegyeznék annyit, hogy az a történet még nem került publikálásra, de nagy vágyam és tervem a jövőre nézve, hogy ezt is megvalósítsam. Az akkori weboldalamon heti rendszerességgel tettem belőle közzé apróbb részleteket, folytatásos jelleggel, amelynek nagy sikere volt nemcsak a barátaim és osztálytársaim, de a tanáraim körében is.

Akkor éreztem talán először azt a bódító, jóleső érzést, amely az írással együtt jár. A végeredmény öröme, na és persze a fáradt ujjaimé, amelyek a billentyűzet ritmikus ütögetése után végre megpihenhettek.

Mit érdemes tudnod a mesekönyvemről?

A Borzonka: Bűvös mesék tárháza, amelynek megírása több,mint két évig tartott, nagyon kedves a szívemnek. Elmondhatatlanul örömteli és euforikus érzés tölti el most a lelkemet, ahogyan ezeket a sorokat írom, hiszen ez az ajánló végre azt jelenti, hogy elindíthatom a mesekönyvemet a saját kis útján.

Akár Pán Péter, kiskorom nagy kedvence, én is hiszek a mesékben és főként abban, hogy kellő kitartással, ambícióval és akarattal bármire képesek vagyunk. Felnőni pedig hozzá hasonlóan talán én sem fogok tudni soha már.

Éppen ezért ettől a könyvtől szó szerint igenis várhatod az igazi csodát, hiszen ahhoz, hogy a saját képzeleted megelevenedjen előtted, nincsen szükség észérvekre, sem logikára, de racionalitásra sem.

Engedd el magadat és repülj el a konyha sarkában porosodó seprűvel egy izgalmas univerzumba, ahol számtalan meglepetéssel találkozhatsz! Meseszép illusztrációk minden egyes történethez, viccesen baljós hangulatú versikék és jóleső rettegés vár most Rád!

Most pedig íme pár jótanács a könyvemmel kapcsolatban, amelyeket egyenesen a kötet első oldalairól idézek, hogy még közelebb kerülj a varázslathoz, amely hamarosan Téged is levesz majd a lábadról!

„Vigyázat, közvetlenül lefekvés előtt nem ajánlott olvasni a következő meséket! Az eddigi tapasztalatok alapján minden ötödik olvasó tapasztalt mellékhatásokat, melyek az enyhébb lefolyásútól egészen a súlyosig terjedtek.

Gyakori mellékhatások: heves szívdobogás, elalvási nehézség, verejtékező homlok és nedves kéz, félelem az egyedülléttől (különösen éjfél, illetve sötétedés után), őrült vágyódás az ismeretlen után, illetve esetenként magas láz is szerepelhet a tünetek között.

A történeteket sokszor izzó szenvedély és vágyakozás itatja át, így nem árt bekészíteni pár zsebkendőt is. Amennyiben nálad a felsoroltaktól eltérő vagy újabb mellékhatás merülne fel, szíveskedj tájékoztatni minket a „Mámorító rettegés” díjmentesen hívható segélykérő vonalon!”

Még egy kis kedvcsináló ajánló a könyvhöz:

„Ebben a misztikus, sokszor bűvösnek tűnő mesekönyvben szembetalálkozhatsz önmagaddal, miközben a történetek olvasása közben egy fantáziadús világban kalandozhatsz. A varázslatok univerzumában való utazásod során végig hű társad lesz Borzonka, a kis boszorkány, aki ennek a könyvnek a sötét lelke.

Ha barátodul fogadod őt és megérted, hogy a borzongás érzése innentől örökké végigkísér majd az utadon, bármerre is vessed a lábad, jóleső bizsergés lesz úrrá rajtad. Olyan kifürkészhetetlen, izgalmas kalandok részeseivé válsz, amelyeket mindig hiányoltál az életedből.

Legyél Te a saját meséd főszereplője!

Irányítsd Te a szálakat, hiszen ebben a könyvben minden a saját fantáziádon múlik!”

Pontos megjelenés: március elején már keresheted a könyvesboltok polcain, illetve az első 100 darab könyv erejéig tőlem is vásárolhatsz, amelyeket most dedikáltan kaphatsz kézhez! Érdemes lecsapni rájuk minél előbb!

Itt keresd a könyvemet: Üveghegy Kiadó ,illetve a Libri és Líra oldalain is megtalálod már, ha beírod a nevemet vagy a könyvem címét.

Ajánlott korosztály: 16+

Itt is megtalálsz még: Tollas Tímea weboldal és facebookon: TollasTímea írói oldala

Édes borzongással teli perceket kívánok és köszönöm előre is, ha bizalmat szavazol nekem és a mesekönyvemnek!

A hiánypótló kötet, mely bemutatta az amerikai közönségnek az azóta a tengerentúlon önálló kötettel is megjelent Veres Attilát.

James D. Jenkins és Ryan Cagle: 

A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról 

„Mi van, ha a remek horrorirodalom egész univerzumát hozták létre távoli vidékek írói olyan könyvekben, amelyekhez mi nem férünk hozzá, és olyan nyelveken, amelyeken nem beszélünk? Létezik ennél ijesztőbb gondolat egy elhivatott horrorrajongó számára?”

A hiánypótló kötet, mely bemutatta az amerikai közönségnek az azóta a tengerentúlon önálló kötettel is megjelent Veres Attilát.

Megjelenés: 2023. március 7.

Fordító: Ballai Mária, Bari Máriusz, Bogár Levente, Bosnyák Edit, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Kozma Dániel, Molnár Berta Eleonóra, Török Krisztina

Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 416 oldal

Leírás

A kötet szerkesztői nagy fába vágták fejszéjüket, és nagyban apelláltak az amerikai közönség befogadókészségére, és nyitottságára. Ugyanakkor ahogy James D. Jenkins és Ryan Cagle már az előszóban kifejtik, nem csupán azért volt nehéz dolguk, mert a horrorirodalom nemzetközi szinten alapvetően angolszász központúnak számít, hanem mert az antológia célja éppen ezen egyoldalúság elmozdítása, ráadásul törekvéseiket nehezítette a tömérdek kutatómunka, hiszen olyan országok horror- és weirdirodalmát kellett áttekinteniük, melyek kizárólag saját nyelveiken érhetőek el.

Mindemellett azt is el kellett dönteniük, vajon a horror nagyjából háromszáz éves történetét tekintve mennyire nyúljanak vissza a klasszikus gótikus időszakhoz. Túlságosan nagy merítésnek tűnt, így végül úgy döntöttek, legyen ez a válogatás a modern horror tárháza: olyan írásokat kerestek, melyek reflektáltak a mai társadalmi, szociológiai, pszichológiai, egzisztenciális viszonyokra, azokat forgatták ki, vagy írták újra.

A gyűjtemény sokszínűsége valóban példa nélküli: a teljesség igénye nélkül perui, szenegáli, Fülöp-szigeteki, norvég, ecuadori, francia és olasz szerzők is felsorakoznak a lapokon, és ami számunkra a leginkább örömteli, hogy a szerkesztők Veres Attilát is méltónak találták az angol nyelvterületen való bemutatásra. Azóta tudjuk, hogy a történet ott nem ért véget, Attila The Black Maybe című önálló kötettel is jelentkezett a tengerentúlon, ráadásul a novellagyűjtemény felkerült a Bram Stoker-díj hosszúlistájára is.

James D. Jenkins és Ryan Cagle pionírok a saját területükön, hiszen e kötettel egy meglehetősen szomorú statisztikai számadaton igyekeznek javítani: az Egyesült Államokban megjelenő kiadványok csupán 3% fordítás. Az itt olvasható szerzők 90% ugyanakkor itt mutatkozik be először angol nyelven, vagyis jókora nyitás ez az amerikai közönség felé.

Így aztán nem túlzás azt állítani, hogy A sötétség szavai –Rémtörténetek a világ minden tájáról úttörő jelentőségű és példamutató vállalkozás a maga nemében.

Fülszöveg:

Egy olasz falu, mely egyetlen térképen sem szerepel; egy spanyol boszorkánynövendék, aki szellemekkel és vámpírokkal tölti az idejét; egy törekvő francia nyomozó, aki nem rest okkult tudást latba vetni a sikerért, vagy épp egy perui író, aki bármit megtenne a hírnévért. Csupán néhány momentum a horror műfajának egyik leggrandiózusabb irodalmi válogatásából, melyhez a Valancourt Books szerkesztői több tucat nemzet majdnem húsz különböző nyelven írt horrorirodalmából válogattak, hogy elhozzák a legkiválóbb történeteket.

A könyv összes idegen nyelvű novellája ebben a kötetben jelent meg először angolul, az eleve angol nyelven írt művek pedig – olyan országokból, mint például a Fülöp-szigetek – ekkor kerültek először kiadásra az Egyesült Államokban. Ráadásul ebben a gyűjteményben debütált a tengerentúlon Veres Attila, az Odakint sötétebb, az Éjféli iskolák és A valóság helyreállítása szerzője, aki azóta már lehetőséget kapott egy önálló novelláskötet megjelentetésére is The Black Maybe címmel.

A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról címe nem túloz: példa nélküli vállalkozás, igazi ínyencség a horror műfaj szerelmeseinek.

Szerkesztőkről

James D. Jenkins és Ryan Cagle 2004-ben alapította a Valancourt Booksot, és azóta több mint 500 elveszett vagy figyelmen kívül hagyott írást adtak ki újra, elsősorban a gótikus, természetfeletti és horrorirodalom berkeiből, abból a célból, hogy a modern olvasó számára is elérhetővé és megfizethetővé tegyék ezeket a műveket.

Emellett ők a társszerkesztői az elismert „The Valancourt Book of Horror Stories” sorozat négy, eddig megjelent kötetének is. James francia szakon szerzett alapdiplomát, és újlatin nyelvek és irodalom szakon végezte el a mesterképzést, emellett hollandul és olaszul is megtanult az egyetemen; azóta tucatnyi további nyelvet is elsajátított, és ezt a tudását a kötet több novellájának lefordítása terén is kamatoztatta.

Mások a kötetről

„A nagyvilág kortárs horrortörténeteinek ez az antológiája cáfolhatatlanul bizonyítja a műfaj nemzetközi népszerűségét az irodalmi önkifejezés terén. […] Ez a könyv kötelező olvasmány a horror rajongóinak.” – Publishers Weekly

„Ez a gyűjtemény az elejétől a végéig kiemelkedő. […] Alapos kutatómunkának és fordításoknak az eredménye, különböző nézőpontokból megírt történeteket mutat be öt kontinensről, az elbeszélő stílusok és költői képek széles választékát képviseli a szerzők nemzetiségétől függetlenül.” – Library Journal

„Elképesztő teljesítmény! Ebben az antológiában nagyon sok minden van, aminek örülök: sajátosan bizarr és sötét történetek kiemelkedő fordításban. Ez a könyv annak szól, aki a horror műfajának a színe-javára vágyik. Én mindenképpen a magaménak érzem!” – Ann VanderMeer

„Ez a könyv egy ajándék. Bár a horror nyelve univerzális, a kifejezésmódja kultúráról kultúrára változik. Ez a gyűjtemény kiemelkedő szerzők történeteit mutatja be a világ minden részéről. A novellák egyszerre nyugtalanítóak, erőszakosak, különösek és gyönyörűek – a jó horrorsztorik összes elemét tartalmazzák olyan hangoktól és nézőpontokból, amelyeket túl sok ideig kellett nélkülöznünk.” – Nathan Ballingrud

„A horrordiaszpóra teljes, dicsőséges megjelenítése, amely a globális szerzők olyan csapatát mutatja be, melynek tagjai bármikor versenyre kelhetnek az angol nyelvterületen dolgozó riválisaikkal. Példátlan és szemléletformáló, vérfagyasztó csemege.” – Michael Kelly

Idézetek a kötetből

„Mi van, ha a remek horrorirodalom egész univerzumát hozták létre távoli vidékek írói olyan könyvekben, amelyekhez mi nem férünk hozzá, és olyan nyelveken, amelyeken nem beszélünk? Létezik ennél ijesztőbb gondolat egy elhivatott horrorrajongó számára?”

„A horror vonzereje univerzális jelenségnek tűnik. Ez a műfaj rengeteg kultúra irodalmában felüti a fejét, és elég hosszú periódusokon át jelen is marad. Bár az, amit manapság horrorirodalomként emlegetünk, aránylag modern koncepció, a műfaj jellegzetességei az emberiség történelmének minden időszakában megtalálhatók a világ különböző részein keletkezett anyagokban.”

„Egyetlen utolsó ölelésben, vérben, fájdalomban és hitetlenkedő görcsben összesimuló két gigászi test, a végső megvilágosodás boncasztalán heverő mozdulatlan húsváros.”

„Julian megdermedt. Körülnézett. Mindenki férfi, mindenkinél kézipoggyász van, mintha hétvégi kiruccanásra készülne, és mindenki ugyanolyan pitét eszik, mint ő.”

„A szerkezet működés közben valahogy az álmára emlékezteti. De a karmolások és a kínzás nélkül. Mintha a gép valami szemérmetlenül kellemeset okozna számára.”

„Seprűt ragadtam, és nekiláttam, hogy kisöpörjem a parányi nők városát.”

„Az egyik kutya az üveget kaparássza, és a csikorgó körmök hangjától Òscar nyugtalanná válik, és állandóan hátrafordul. Az állat szája tele van nyállal, kivillantja az éles és mocskos agyarait. Megpillant egy puskát a két kutya között.”

„Vettünk egy kis házat a tenger mellett. Az egész történet ezzel a házzal kezdődött. Tizenhárom éven át senki sem lakott benne. A férfi, aki építtette, egy héttel a beköltözése után meghalt, rá pár napra pedig a felesége is követte. Majd két másik ember bérelte ki, akik rejtélyes körülmények között szintén meghaltak. Ezután senki sem mert beköltözni a házba, mert azt beszélték, szellemek kísértenek benne. „Leuk Daour házának” nevezték. A pletykák szerint a rab felelt a sorozatos halálesetekért. Senki sem aludt ott húsz napnál többet. Ezek a pletykák cseppet sem szegték kedvünket, sőt segítettek nagyon kedvezményes áron hozzájutni a házhoz. Elkezdtük felújítani.”

„A részeg öregember eltűnt a kocsmából. Sosem láttam már többé. Azt mondják, hogy egy éjszaka, amikor a tenger fehéren habot vetett, az eső pedig az ablakainkat verte, lesétált részegen a mólóról. Sajnálom, ha ez történt. Barátok voltunk. Gyakran voltunk együtt a kocsmában.”

Agave Könyvek

Februári újdonságok és utánnyomások az Agave Könyvek Kiadónál

 Könyvújdonságok és utánnyomások 2023. februárjában a Agave Könyvek és a Magnólia Kiadótól

Kim Stanley Robinson A JÖVŐ MINISZTÉRIUMA Változatlan utánnyomás!

Kim Stanley Robinson, a science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be ebben a regényben, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk. A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni. A teljes egészében fiktív szemtanúk által elmesélt történet arról szól, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a klímaváltozás a következő évtizedekben. Az egyes fejezetek nem egy kihalt, posztapokaliptikus világban játszódnak, hanem a közvetlen jövőnkben – amelyben még az is előfordulhat, hogy legyőzzük az előttünk álló rendkívüli kihívásokat.

Az olvasó egy kétségbeesett felütésű, ám reményteli üzenetekkel teli regényt tart a kezében; a legeredetibbet és legerőteljesebbet, amit valaha a klímaváltozásról írtak.

Philip K. Dick & Ray Nelson A GANÜMÉDESZI HATALOMÁTVÉTEL Újdonság! Megjelent!

A Földet legyengítették a harmadik világháború veszteségei. Nem sokkal később jelentek meg a Ganümédeszt lakó, féregszerű telepatikus lények, és foglalták el könnyedén a bolygót, ám hamarosan rájöttek, hogy nem olyan könnyű megőrizni a hatalmukat, mint hitték. Nem sikerült ugyanis teljesen felszámolni a földlakók ellenállását, és az emberek számtalan, előre nem látható problémát okoznak. Például egy csapat gerilla megtalálja a harmadik világháborúban elrejtett fegyvereket, melyek félelmetes erejük miatt nem kerültek bevetésre akkor, ám az idegen megszállókat illetően már senkinek nincsenek erkölcsi aggályai. A ganümédesziek elszánják magukat a végső megoldásra, azonban nem számolnak az olyan egyéniségekkel, mint Percy X gerillavezér, dr. Balkani pszichiáter és Joan Hiashi televíziós személyiség. Philip K. Dick és gyerekkori barátja, Ray Nelson közös regénye idegen inváziós történet, ugyanakkor a hatalom és az egyén viszonyának plasztikus és ma is aktuális vizsgálata.

Gabrielle Zevin VILÁGÉPÍTŐK Változatlan utánnyomás!

 Két gyerek, egy kisfiú és egy kislány találkozik egy kórházban 1987- ben. A lány a leukémiában szenvedő nővérét látogatja meg, a fiú egy autóbalesetből épül fel. Közös témájuk, a videójátékok iránti rajongás – a bennük található lebilincselő világok, az izgalmas versenyek és a mindennapi élet bajai elől nyíló menekülési lehetőség – különös barátságot eredményez köztük. Mégis nyolc év telik el, mire ismét találkoznak, ám sorsuk innentől végleg összefonódik. Sam és Sadie az egyetemi éveik alatt futnak össze újra egy zsúfolt metróállomáson. A lány a fiú kezébe nyom egy floppy lemezt, amin a legújabb játéka található, amit az MIT haladó játékfejlesztés szemináriumára készített. Samet lenyűgözi a program, és meggyőzi Sadie-t, hogy alapítsanak egy játékfejlesztő céget, hogy megvalósítsák az álmaikat: tervezzenek játékokat, amelyek világai megigézik és beszippantják a kor egyre népszerűbb szórakozási formájának szerelmeseit. Hamarosan szupersztárok lesznek a területükön. A siker és a csillogás azonban nem várt kihívások elé állítja mindkettejüket. Gabrielle Zevin varázslatos és meghitt regénye egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik a kreativitásukon keresztül keresik önmagukat, és introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit.

Tade Thompson MOLLY SOUTHBOURNE ÖRÖKSÉGE Megjelenés: 2023. február 7

A történet véres befejezéséhez érkezett. Valahányszor Molly Southbourne vérzett, a véréből egy gyilkos született. Halálos másolatok, akik azért jöttek e világra, hogy elpusztítsák alkotójukat. Miután elérték céljukat, a biztonság és a béke reményében összefognak: az utolsó mollyk közös otthont építenek, abban bízva, hogy megszabadulhatnak örökségüktől, a múltjukat meghatározó gyilkosságoktól. Azonban Molly Southbourne vérében sötét titkok gyűrűznek, melyek egy szovjet laborban születtek azzal a céllal, hogy beszivárogjanak a vasfüggöny túloldalán található Nyugatra. Most pedig a hidegháborús kémgépezet maradéka szeretné ezeket a titkokat visszaszerezni. Ennek érdekében hajlandóak felfedni a holtakat, és elpusztítani a Molly Southbourne utolsó másolatait körülvevő, törékeny békét.

Genevieve Gornichec A BOSZORKÁNY SZÍVE Változatlan utánnyomás!

Egy száműzött boszorkány beleszeret Lokiba, és ezzel az istenek haragját vívja ki ebben a megindító, elsöprő erejű történetben, ami újragondolja az északi mitológiát. Angurboda története ott kezdődik, ahol a legtöbb boszorkányé véget ér: egy égetésnél. Ezt kapja ugyanis büntetésül Ódintól, amiért megtagadja tőle a jövő ismeretét. A tűztől sebzett és erejétől megfosztott Angurboda egy távoli erdő rejtett zugába menekül – itt talál rá egy férfi, aki Lokiként mutatkozik be, és a nő kezdeti bizalmatlansága ellenére hamarosan őszinte és igaz szerelem szövődik közöttük. Hamarosan három különleges gyermekük születik, különleges sorsokkal. Angurboda a világ végén, Ódin mindent látó szeme elől rejtve neveli őket, ám, ahogy lassan visszanyeri látnoki képességét, úgy ébred rá, hogy boldog élete – és vélhetően mindenki másé – nagy veszélyben van. Hamarosan el kell döntenie, hogy elfogadja saját és családja végzetét, vagy fellázad és megváltoztatja a jövőt. Genevieve Gornichec regénye az egyik legősibb mitológiából táplálkozik, és a modern világ emberének mesél el egy felejthetetlen történetet szerelemről, veszteségről és reményről.

Steven Saylor DOMINUS Változatlan utánnyomás!

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. Beköszönt az egyetemes béke – a Pax Romana – korszaka Britanniától Egyiptomig, Galliától Görögországig. Marcus Aurelius tartja fenn ezt az aranykort, aki legalább annyira filozófus, mint császár. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Az elkövetkező évek háborúkat, járványokat, tűzvészeket és éhínséget hoznak. A történelem legjobb császárait a legrosszabbak követik. Végtelen hullámokban támadnak a barbárok, akik egészen Róma városáig merészkednek. Katonák kaparintják meg a hatalmat, és a legmagasabb ajánlatot tevőnek adják a trónt. A birodalomban kitör a káosz. Mindeközben a Pinarius család fennmarad, és ez javarészt a fascinumnak köszönhető, a Rómánál is régebbi talizmánnak, számtalan nemzedékük misztikus örökségének. Végül még nagyobb katasztrófa sejlik fel a láthatáron. Bizonyos szekták a társadalom pereméről veszélyes, lázító gondolatokat terjesztenek. Meggyőződésük, hogy mindenki csak egy istent imádhat, az ő istenüket. Keresztényeknek nevezik magukat. Saylor százhatvan évet és hét generációt felölelő, az ókori Róma legélénkebb alakjait felvonultató eposza életre kelti az emberiség történelmének egyik legmozgalmasabb és legmeghatározóbb fejezetét, amelynek eseményei máig hatást gyakorolnak ránk.

Richard Osman AZ ELTÉVEDT GOLYÓ Változatlan utánnyomás!

Egy újabb átlagos csütörtöki nap, amikor a dolgoknak végre vissza kellene térniük a megszokott kerékvágásba. Csakhogy a csütörtöki nyomozóklub mágnesként vonzza a bajt. Egy tíz évvel ezelőtti megoldatlan bűntény szálai egy helyi híradós sztárhoz vezetnek, és egy olyan gyilkossági ügyhöz, amely holttestnek és magyarázatnak is híján van. Eközben egy váratlanul felbukkanó új ellenség keresztezi Elizabeth útját, és választás elé kényszeríti: gyilkolnia kell, vagy meghal. Miközben a megoldatlan bűntény újabb és újabb fordulatokat tartogat, Elizabeth a lelkiismeretével (és egy pisztollyal) viaskodik, Joyce, Ron és Ibrahim pedig régi és újdonsült barátokkal együtt nyomoznak. Vajon képesek lesznek megoldani a rejtélyt és megmenteni Elizabethet, mielőtt a gyilkos újra lecsap?

A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Agave Könyvek 

Beleolvasó: Németh Balázs: Az élet alkonya novelláskötet - A teniszoktató- ("– Jó napot, Mrs. Perkins. Rég láttam. Remélem, jól szolgál az egészsége. – Szervusz, Owen. Ház ezt én is elmondhatnám rólad. Hú, az egészségem, azt inkább hagyjuk. Néha a szívem rakoncátlankodik azóta, amióta megkaptam azt a rohadt szívinfarktust. De semmi komoly.")

 

Németh Balázs írónak megjelent novelláskötetéből hozok részletet nektek, A teniszoktató címmel. A novellás történet az Az élet alkonya című kötetéből hoztam.

Németh Balázs

Az élet alkonya

Tartalom:

Az emberi elme furcsa jószág… képeket tárol, figyel és álmokat kever a valósággal. Néha ébredés után zavartan pislogva próbáljuk helyre tenni az eseményeket, szétválasztva a valóságot a fantázia szülte filmkockák boldog, vagy éppen bénító pillanataitól.
A félelmek, életünk során felhalmozódott sérelmek gyűlnek a memória rejtett zugaiban, éles karmokkal kaparászva az értelem falát. Ha elég erősek vagyunk féken tudjuk tartani, de ha nem, akkor kiszabadul és minden, ami addig megszokott volt számunkra, a múlt ködébe veszve távolodik tőlünk és hétköznapjainkba beletapos a rémület…
Németh Balázs második kötetében elkísér minket egy olyan sötét világba, ahol az elnyomott elme démonjai utat törnek maguknak és elkezdődik „Az élet alkonya…”

ENGEDÉLLYEL

A teniszoktató

Mivel Owen a szülői támogatásra nem számíthatott, és elég kevés törődést kapott az anyjától, aki éreztette vele, hogy ő csak egy kolonc a nyakán, így szépen lassan kialakult benne ez az érzés, és magányos farkasként kell neki boldogulni az élet rengetegében. Zárkózott lett, és olyan érzés kezdte hatalmába keríteni, mintha egy másik én akarna a felszínre törni, ami ellen ő hevesen tiltakozik. A gondolatai sokszor messzire kalandoztak olyan dolgokról, amikre nem igazán szoktak normális helyzetben gondolni az emberek. A szeretet és a törődés hiánya olyan dolgot szabadított fel benne, hogy a másik ember szenvedése okozott neki örömet és kielégültséget. Kezdődött ez gyerekkorában azzal, hogy a szomszédok fojtogatta meg éjszakánként, amíg ők aludtak, és amikor felfedezték a tetemeket rajta, semmi más nem látszott, mint az hogy elégedett a tettével, és belső késztetést érzett arra, hogy ezt folytassa, mert ez boldoggá tette. Nagyon érdekelte az emberi lélek rejtelme, és ezzel kapcsolatban rengeteget olvasott, amikor kis nyugalomra vágyott és el akart menekülni a valóság elől, ezt az utat választotta, ahol még önmaga szórakoztatásán kívül tanulhat is valamit. Az olvasás mellett még nagyon szeretett rajzolni, és azokon jelenítette meg a későbbiekben fantáziájának szülötteit. Általában a rajzok lefejezett holttesteket, ábrázoltak különböző pozitúrákban, de Owen azt tartotta, hogy az olvasás az elme művészete, a rajzolás pedig egyfajta kifejezése a gondolatok összességének. Ahogy egyre idősebb lett, énjének ez a sötét része nem akarta elhagyni, és nem hogy szűnni próbált volna, egyre jobban biztossá tette abban, hogy ha más már nem barátkozik vele a természete miatt, így ez az én lesz a hűséges társa, olyan másik énként, akivel azonosulni tud minden fáradozás nélkül. Mivel az ember léte és mi volta érdekelte, így azzal is tisztában volt, hogy ez egy betegség, amit skizofréniának neveznek. Önmagában elfogadta, de ha más mondta neki, heves tiltakozásban tört ki. Ilyen alkalom volt az is, amikor a munkahelyén egy faipari cégnél beszélgetni kezdett az egyik munkatársával a szabadidős tevékenységéről és a benne rejtőző énről, akkor mondták neki, hogy ez betegség. S attól a naptól fogva nem közelít senki felé. Jobban szerette a saját világát, mert akkor biztosan tudta, hogy ott nem bántják és a könyvek és a rajzolás mindig megnyugtatta. De a tudatalattijában ott motoszkált, amit John Gibson mondott és ez nyugtalanította, sőt határozottan idegesítette. Elhatározta, hogy minél előbb felkeres egy könyvtárat, és utánanéz, mit is jelent valójában ez a skizofrénia kifejezés. Addig is őrlődött, gondolkodott magában, és megint elő–előbújt agyának rejtett zugaiból az a másik én, amiért a könyvtárat felszeretné keresni. ez a másik én olyan dolgokat követelt tőle amit máskor biztos nem tenne meg. A gondolataiba beférkőzött az emberek végtelen és fájdalmas sikolya ahogy megkínozza őket és örömmel nyugtázta hogy ez igenis jó dolog és boldoggá teszi. Ilyenkor érezte, hogy az elméje egy másik világban jár, ami a rendes lét világa és egy olyan, ami minden sötét képzeletet felülmúl. Lehet azt mondani, hogy a normalitás és az őrület határának vékony mezsgyéjén egyensúlyozott, ahol a normális emberi lét és a sötét én megjelenésével küzdött szüntelen. S amikor ezek megjelentek az elméjében, tudjuk, hogy melyik nyert. A világ, amit magában a másik én sötét világának nevezett így jellemezte. „Sötét hely, ahol fáklyák égnek és emberi lélek kövezi útját. A fáklyákon úgy világítanak a lángcsóvák, mintha szemek néznék azokat, kik az útra lépnek. Minden gonoszság otthona, amit isten nem képes elfogadni, de az ördög cinkosává fogadja az embert, kit rabszolgává nevel és bűnre sarkall.” Ez volt az a hely, ahol az a másik én lakott, és embertelen gondolatokat fecskendezett Owen agyába. Először nem akarta beismerni magának, hogy két énje van, de mivel több gondolatot ébresztett benne énjének sötétebb fele, így már ő is hajlott arra, hogy beteg és kezelésre szorulna. De előbb a könyvtárat keresi fel, hogy meggyőződjön róla.

Elment a városi könyvtárba, ahol Mrs. Perkins volt a könyvtáros már időtlen idők óta, aki még gyerekként ismerte meg Owent, és azóta sem felejtette el. Ő volt az, aki Owen számára mindig vigaszt nyújtott, egyfajta menedéket, ha mások bántották vagy éppen otthon voltak zűrök.

– Jó napot, Mrs. Perkins. Rég láttam. Remélem, jól szolgál az egészsége.

– Szervusz, Owen. Ház ezt én is elmondhatnám rólad. Hú, az egészségem, azt inkább hagyjuk. Néha a szívem rakoncátlankodik azóta, amióta megkaptam azt a rohadt szívinfarktust. De semmi komoly.

 A könyvet itt tudjátok beszerzeni:

Smaragd Kiadó

Németh Balázs hivatalos szerzői oldala

Előolvasás: Németh Balázs: Sötétben élsz novelláskötet - ("Szerintem Balázsnak horrort kellene írni és nem ilyMeg van hozzá minden, hogy egy jó hazai horror regény szerző lehesen.")en rövideket.

Szeretném megköszönni Németh Balázs írónak, hogy elolvashattam megjelenés előtt álló Sötétben élsz novelláskötetét, mely Smaragd Kiadó gondozásában jelenik meg. Egy kezemen megtudom számolni, hogy hány novellás kötetet olvastam eddig. Nem mondom, hogy nem szeretem, csak jobban kedvelem kész regényeket. Ez a kötet viszont változatos történetekkel van tele.

Németh Balázs:

Sötétben élsz

Tartalom:

A történetek zöme életszerű eseményeket dolgozz fel. A közös pont a novellákban a félelem. Félelem a zárt ajtók mögött történő bántalmazásról, a természetfelettitől, a múltbéli tettek súlyától, emlékektől. A történeteken keresztül az író elkalauzolja az olvasó egy-egy szituációba, ahol a szereplőknek le kell győzniük a saját félelmüket, bűntudatukat, a szerelem beteljesülésének érdekében felidézni és elmesélni rég eltemetett emlékeit. Megjelenik a családon belüli erőszak, ősi legendák egy elátkozott barlangról, egy fehér ruhás nő szelleme. Vajon van-e kiút a barlang mélyéről? Vajon ébren tud-e maradni az ember, ha egy kísértet erre kéri? A kérdésekre a választ a könyv rejti.

Véleményem

4/5

Mint ahogy fentebb írtam, egy kezemen megtudom számolni mennyi novellát, olvasta. Mivel elég rövidek egyes novellák és én, ugye szeretem elképzelni, hogyan is folytatódhatna a történet. Miként lenne folytatása az egésznek. Bár némelyik történet szépen le vannak zárva, én mégis tovább gondolnám, sőt egy egész regénnyé tudnám elképzelni. Ilyen pl a Sötétben élsz, vámpíros történet, ez nagyon tetszett. Aztán Az alagút történet, az is nagyon bejött, érdekes volt olvasni, miként keveredik a félelem, misztikum és egy kis horror egyvelege. Szerintem Balázsnak horrort kellene írni és nem ilyen rövideket. Meg van hozzá minden, hogy egy jó hazai horror regény szerző lehesen.

Szívesen olvasnék még tőle hosszabb történeteket, regény formájában, mert szerintem meg van hozzá, hogy meg is tegye. Mivel novelláról van szó, én most rövid véleményt tudok írni. Novelláról sosem tudtam hosszabbat írni, de ha írok is róla csak jókat tudok. Hiszen minden történet más és más. Ahogy a Maradj ébren rész, nekem olyan Odaátos feelingem volt. Aki látta a sorozatot tudja, miről beszélek, aki nem rögvest nézze meg. Minden történetnek meg van a maga mondanivalója, félelme.

Szóval még egyszer köszönöm a lehetőséget. Remélem, folytatja tovább az írást, ha lehet, legközelebb regényt kérek. 

Németh Balázs hivatalos szerzői oldala

Beleolvasó: Ria Anne Donovan: Aline & David - ("Mindannyian próbálják elkerülni azt, amit egyikük sem akar. Felnőni az élethez, önmagukhoz, és rettegnek attól, hogy az élet elszakítja őket egymástól. Megpróbáltatásaik néha fájóak, de épp ettől lesznek ők olyanok, amilyenné válni szerettek volna.")

Újabb beleolvasót hoztam nektek, ezúttal Ria Anne Donovan írónő küldött be részletet a nemrég megjelenő könyvéből, mely Helma Kiadó gondozásában jelent meg.

Ria Anne Donovan:

Aline & David

Tartalom:

A romantikus regény egy fiatal lányokból álló baráti társaság mindennapjairól, a tinédzserekkel megtörtént eseményekről, és az átélt történetek lélektani feldolgozásáról szól. Alina felismeri, hogy az érettségi után gyökeresen megváltozik az élete. A főszereplő természetesen kíváncsi az újra, a jövő kihívásaira, ugyanakkor lelkében aggódik a régi, majdhogynem gondtalan gyermekkora elvesztése, és a baráti társaság – iskolaváltás miatt törvényszerűen bekövetkező – felbomlása miatt. Alina megtalálja a szerelmet Davidben, de a lány még nem tudja bizonyosan, hogy vajon az egyetemi évek alatt is kitart-e a szerelmük ereje?

ENGEDÉLLYEL
RÉSZLET

Prológus

Ki ne álmodna parányi sorházakról egy amerikai városban, ahol az emberek szinte soha nem alszanak. Alina és három barátnője tinédzser éveibe pillanthatunk bele. Életüket az iskolai nehézségek töltik ki, mígnem eljön a nap, amikor néhány főiskolás fiú felforgatja az életüket.

Alina Losas az édesanyjával él egy piciny házban, parányi kis kerttel. Ő az, aki soha nincs tisztában azzal, hogy mit akar, és mindenre fejet hajt, amit kitalálnak a barátnői. Pola az, aki hűvös egyszerűséggel mindenkit visszarángat a földre. Katherine, aki mindig tudja, mit szeretne, és mindent meg is tesz, hogy elérje azt. Mia mind közül a legszeleburdibb, ő az, aki mindenáron imponálni akar, még ha nem is sül ki belőle semmi jó.

Mindannyian próbálják elkerülni azt, amit egyikük sem akar. Felnőni az élethez, önmagukhoz, és rettegnek attól, hogy az élet elszakítja őket egymástól. Megpróbáltatásaik néha fájóak, de épp ettől lesznek ők olyanok, amilyenné válni szerettek volna.

 

1. fejezet

Kedves Naplóm!

Ma van a születésnapom, és anyukámtól kaptalak, mert szerinte a kamaszkorra emlékezni kell. Alina Losas vagyok, és Bostonban élek. Ma új tanév kezdődik, és megfogadtam, hogy az idei évben nem az leszek, aki egész életemben voltam, aki alig mer megszólalni, aki átesik a saját lábán, és akinek még nincs fiúja.

– Alina, elkésel a suliból – hangzott fel egy kiáltás a konyhából.

–Megyek anya – kiáltottam vissza. – Mennem kell, különben tényleg el fogok késni.

– Alina, itt van Pola, Katherine, és Mia is – szólt újra anya.

– Megyek – vetettem oda, és leszaladtam a konyhába. A barátnőimre szinte rá sem ismertem: úgy látszik, idén ők is ki akarnak tűnni.

– Sziasztok – öleltem meg őket.

– Szia! Boldog Születésnapot kívánunk! – köszöntöttek kórusban.

Pola így is kitűnt a vörös hajával, de most fekete vékony blúzt, és hozzá feszes farmert viselt, kiegészítésként pedig egy magas sarkú cipőt húzott. Mia is változott, mert már nem viselte a kinyúlt kardigánjait, hanem lecserélte azokat blézerekre, és a hosszú szoknyáit pedig rövidebbekre. Hát, Katherine túltett rajtunk, mert fekete egyrészes ruha volt rajta, fekete szandállal és hozzá feltűnő sminkkel.

– Csak ügyesen – vetette oda anya, mikor indulni készültünk.

– Igen, anya – hagytam rá.

– Oh, Alina, majd elfelejtettem. Apáddal együtt szerettünk volna adni egy kis ajándékot– ezzel elővett egy díszes fehér dobozt, kék masnival. A dobozban két könyv lapult. Az egyik Jane Austen volt: A meggyőző érvek. A másik Thomas Hardy Egy tiszta nő című könyve.

Boldogan ugrottam anyám nyakába.

– Köszönöm, anya. De, hogy értetted, hogy te és apa? – néztem rá meglepetten.

– Pár évvel ezelőtt apáddal beleírtunk ebbe a két könyvbe – motyogta anya meghatottan.

Remegő kezekkel lapoztam fel az első oldalt. „Drága kislányunknak, hogy találja meg a neki  kirendelt utat. Szerető szüleid, apa és anya.” Apa írta bele. Anyámat könnyes szemmel öleltem újra magamhoz. Mind intettünk felé, és elindultunk Pola autójához, ami egy Volkswagen volt. A tanulmányi eredményeiért kapta.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Helma Kiadó