A. Túri Zsuzsa: Sivatagi szél - ("Maga a történet érdekes és elgondolkodtató, hogy az ember mennyit képes tűrni a másik mellett és miért tűri el?")

~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm A. Túri Zsuzsa írónőnek, hogy elolvashattam Sivatagi szél c. romantikus könyvét. Még áprilisban elkezdtem, de félre kellett tennem a könyvet. Nem a történettel volt gond, hanem, hogy nem volt hozzá meg a kellő hangulat, hogy elolvashassam. De most pár napja elővettem, és le se nagyon tudtam tenni. Sőt! Még most is úgy érzem, hogy elég kevéske volt számomra a történet.

A. Túri Zsuzsa:

Sivatagi szél

Tartalom:

Anna, a fiatal színésznő a kilencvenes években, pár hét ismeretség után követi Svájcba új szerelmét, a jóval idősebb Miklóst, így menekülve önző anyjától és pszichés zavarokkal küzdő húgától. Azt gondolja, végre megállapodott és nyugodt, élete lesz, holott igazán csak most kallódik el. Miklós, aki másokkal megnyerő, humoros és kedves, egy idő után hanyagolja feleségét, agresszív lesz és önző. 
Amikor végre megérti, hogy élete zátonyra futott, Anna Afrikába utazik. Ráébred, hogy ott szeretne élni és másokon segíteni. Egy új szerelem is felbukkan, de vajon túl tudja-e tenni magát kudarcain, tud-e újra bízni valakiben? Be tud-e illeszkedni a fekete földrészen, ha Svájcban nem volt képes? El tudja-e viselni őt új szerelme, aki nem ismeri pontosan a múltját? Anna utazásai közben fokozatosan közelebb kerül a saját lelkéhez. Mauritánia és Szenegál megismerésével egyre inkább saját magát fedezi fel. 
Az önkeresés regénye ez a mű.

Véleményem

5/5

Ahogy fentebb is írtam még áprilisban kezdtem el olvasni és jól tettem, hogy kicsit félre tettem a könyvet, mert lehet akkor nem ilyen jó véleménnyel, lennék a könyvről. Nos lényegében tetszett, érdekes volt olvasni, igazából nem tudom eldönteni, hogy a történet valóságos megtörtént eseményt dolgozz fel vagy fikció. Mindenesetre nekem nagyon tetszett és szívesen olvastam volna még tovább. Miklóst nem tudtam megkedvelni, ő és a családja volt legirritálóbbak. Hihetetlen milyen emberek voltak, na de Denis sem volt piskóta. Sajnáltam Annát, hogy egyik vödörből , a másikba esett a pasik terén. Talán egyedül Karl volt igazán szimpatikus számomra. Úgy éreztem talán vele révbe, érhetne, ki tudja. Tetszett Karl karaktere, vicces, szórakoztató és nem olyan rámenős fajta. Nem tudom írónő, hogyan képzelte Karlt, de én szőke hajjal és kék szemmel gondoltam rá. Pont, mint Brad Pitt ifjú korában.

Maga a történet érdekes és elgondolkodtató, hogy az ember mennyit képes tűrni a másik mellett és miért tűri el? Csodáltam Annát, hogy képes volt ott hagyni férjét és elment jó messzire, hogy meg ismerje saját magát, lelkét, hogy miben kellene megváltozni. Utazásai során Anna válaszokra lel az életével kapcsolatban. És emellett végre a szerelem is rátalál az utazásai során.

Viszont úgy érzem, hogy nem teljesen lett vége a történetnek. Csak nem lesz folytatás? Én örülnék neki. Örülök, hogy később kezdtem el folytatni az olvasást, mert így 5 csillagra tudom értékelni és azt mondani, hogy szívből ajánlom a könyvet. Egy élmény volt elolvasni és rávilágított arra, hogy érdemes váltani, új célokat keresni legjobban bátornak lenni nehéz. 

A könyvet itt tudjátok 

K.u.K Kiadó

A.Túri Zsuzsa írói oldala