Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Erica Anthony írónő, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Találj rám könyve jelent meg eddig, amit NewLine Kiadó oldalán lehet megrendelni.
Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.
Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
Szia! Nagyon szépen köszönöm a felkérést erre az interjúra. Őszinte leszek veled, most, ebben a pillanatban esek át a tűzkeresztségen, mivel te vagy az első, aki szeretne interjút készíteni velem. Magamról, mindig nehezebben írok, vagy mesélek, mint arról, ami a fantáziámban él, de azért igyekszem összeszedni a gondolataimat. Van 2 gyönyörű fiam, akik már nem is olyan kicsik. 10 és 13 évesek. Velük és a férjemmel egy nagyváros melletti településen élek. Kézápoló és műköröm építőként dolgozom a hétköznapokon egy szépségszalonban, amit nagyon szeretek csinálni. Hiszen ott is a kreativitásomat teszem minden nap próbára. Imádom nézni, és persze lefotózni, az elkészült munkáimat, és az az öröm, ami a vendégeim arcán van, nekem mindennél többet ér. Az írás viszont mindig is nagy szerepet játszott az életemben. Már 16 éves korom óta írok regényeket. Anno inkább ifjúsági és fantasy történet gördült le a „tollamról”, míg most, inkább a romantikus vonalat képviselik az írásaim.
Találj Rám 1. rész című könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
Maga a regény 2 hónap alatt elkészült, de akkor még nem ez a változat volt a porondon. Mint utóbb kiderült, én nem tudok keveset írni. Az elkészült regény több mint 900.000 karakter lett, így jött az első dilemma, hogy két részben kell megjelentetni majd a regényt. Így lett az első bemutatkozó könyvem egyből két részes, egy csavaros függővéggel a végén. A kutatómunka nem volt annyira mérvadó nálam, inkább csak a helyszínnek és foglalkozásoknak kellett utána olvasnom, hogy helyesen szerepeljen a történetben.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
A regény teljes mértékben a fantázia szüleménye. Nem merítettem ötletet, sem a saját, sem a környezetem életéből miközben írtam. Az egész sztori egy álommal kezdődött nálam, ami azért is furcsa, mert nagyon ritkán szoktam álmodni, de kb egy éve arra ébredtem, hogy láttam magam előtt egy képet. Ez volt az a bizonyos fotózás jelenet a regény elején. Amit ott leírtam, minden részlete élesen élt a képzeletemben. Először nem vettem róla tudomást, majd mivel nem hagyott nyugodni a történet, leültem a laptop elé és elkezdtem írni. Először abszolút nem figyeltem arra, hogy fejlődjön a karaktereim jelleme, vagy hogy merre halad a történet. Mire felocsúdtam, már elkészült majdnem 40 oldal. Na, itt kezdtem el gondolkodni, hogy ezt most vagy itt abbahagyom, vagy odafigyelek és lehet belőle egy kész regény. Hát igen, tovább írtam…
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Az írást 16 éves koromban kezdtem, de én úgy mondanám, hogy nálam ez az olvasás szeretetével kezdődött inkább. Tiniként imádtam olvasni. Bármit. Lehetett az romantikus, horror, történelmi, vagy fantázia. Nekem mindegy volt, csak betű legyen benne. Akkor 4 regényt írtam meg, viszonylag rövid idő alatt. Azok mind befejezett művek, amiket még senki sem látott vagy olvasott, csak magamnak írtam őket. Aztán hosszú időre teljesen másfelé terelődött az életem, és az írás csak figyelemelterelő tevékenység volt. Rengeteg elkezdett regény ötlet van a laptopom könyvtárában, de egyikben sem éreztem a kihívást, hogy végigvigyem a történetet a befejezésig. Egészen tavaly nyárig, amikor is megíródott az első kiadott regényem.
Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?
Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolnom, hiszen nálam az írás nem tudatos tevékenység. Ha megszólít egy történet, akkor azt igyekszem leírni. Egyelőre maradok a romantikus/erotikus műfajban, hiszen ebben szeretek alkotni és olvasni is, de nem zárkózom el más zsánertől. Amiben látok még fantáziát, az a történelmi regény és a fantasy, de ott is inkább az érzelmi szálakat előtérbe helyező történet, ami igazán közel állna a szívemhez.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Amikor befejeztem a regényt, még nem merült fel bennem, hogy ezt alig fél év múlva rajtam kívül más is el fogja olvasni. A férjem bíztatására mertem belevágni a kiadásba. Ő támogatott abban, hogy ez a régóta dédelgetett álmom most megvalósuljon. Az érzés pedig különös volt. Tudtam, hogy kitettem azt a bizonyos pontot a regény végére, és most már el kell engednem, de nehezen ment. Sokszor visszatértem és belejavítottam. Az életben nem vagyok maximalista, de most íróként az írásban azzá váltam.
Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?
Az írói álnevem, tulajdonképpen a nevem lefordítva angolul. Erica Anthony. Ez a név már szintén a kezetek óta megvan, de akkor még nem íróként gondoltam magamra. Anno érdekelt a divat világa, szerettem volna divattervező lenni, mivel nagyon szeretek rajzolni. Már a márkanevemet is kitaláltam: Anthony’s. Viszont az élet teljesen más pályára sodort akkor, de a nevet nem felejtettem el sosem, így azonnal tudtam, hogy csak ezzel szeretnék kilépni a nagyközönség elé.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Igen. Ez áll hozzám közel. Ebben érzem otthonosan magam, hiszen én is egy örök álmodozó és romantikus típus vagyok.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Az az érzés leírhatatlan. Én azonban ketté választanám ezt a kérdést. Amikor pozitív visszajelzést kaptam első alkalommal a kiadótól, szinte alig mertem elhinni. Többször, újra el kellett olvasnom az e-mailt, mert tartottam tőle, hogy csak a képzeletem tréfál meg, de nem. Igent mondtak a kiadásra. Amikor viszont legelőször a kezembe fogtam a kinyomtatott regényt, hát nem mondom, hogy nem rohantak meg az érzelmek egy pillanat alatt. Fantasztikus volt.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?
Csakis impulzív. Az írásban nagyon szabad szellem vagyok. Nem hagyom, hogy befolyásoljon a környezetem vagy a saját lelki állapotom. Ha kedvet érzek, írok, mert akkor sikerülni fog, de tudatosan sosem tudtam leülni, hogy most, van fél órám, írnom kell valamit.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?
Sok kedvenc jelenetem van a regényben, nehéz kiragadni belőle bármelyiket is. A könyv két szemszögből, E/1 stílusban íródott. Amit néha nehéznek éreztem, férfi aggyal gondolkodni, hiszen váltakozva haladtam a női és a férfi főszereplő szemszögével. Direkt választottam ezt az írási stílust, mert szerettem volna, ha nem lesz egyhangú a történet, hiszen így plusz olyan szálat lehet bevinni a sztoriba, ami izgalmassá teszi az egészet. Ami még nehéznek bizonyult számomra az az erotikus vonal bevezetése volt. Hiszen más olvasni, és más írni róla. Ezért egy köztes megoldáshoz fordultam. Van benne szenvedély, vágy, romantika és erotika is, de inkább árnyaltabb stílusban. Van, akinek ez is soknak bizonyult, de kaptam olyan kritikát is már, hogy túl finoman fogalmaztam. Hát nem is tudom. Mindenki olvassa el, és döntse el, hogy ő melyik táborba tartozik.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?
Ez nagyon érdekes kérdés. Mint már említettem, általában azt írom le, amit a fantáziám diktál, de szeretek nagyon képről is írni. Ez azt jelenti, hogy ha szembe jön velem a neten vagy a valóságban egy fot, és látok benne ötletet, akkor azt beleszövöm a történetembe. Mivel én sosem írok vázlatot, nem egy meghatározott séma alapján haladok, hanem a megérzéseimre hagyatkozom. Egyedül a végkifejlet biztos a fejemben, de az, hogy oda hogyan jutok, teljesen a sorsra bízom.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
Az első kéziratomat csak én olvastam egyedül. Őszintén megmondva féltem kiadni a kezem közül, mert tartottam tőle, hogyan fogadná bárki a környezetemből, a tényt, hogy én regényt írok. A nyilvános megjelenésig csak és kizárólag a szűk családom tudott róla, hogy valami nagyon készül a háttérben. Volt is nagy meglepődés mindenki részéről a nagy leleplezős napon. Most, hogy megjelent a könyv, már kicsit bánom, hogy az elején bátortalan voltam. Merni kell kiállni mindenkinek magáért és az álmaiért, mert csak így tud fejlődni a jellemünk. Most, hogy készül a második része a regénynek, már jóval tudatosabban álltam neki. Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagy segítséget kaptam egy közeli ismerősömtől, aki fantasztikus tanácsaival és meglátásaival csak jobbá tette az írásomat. Ildi olvasóként nézte a regényt, így szerencsére rá tudott világítani olyan hibákra, amik felett én lehet, hogy átsiklottam volna. Nagyon hálás vagyok neki a munkájáért és az ötleteiért.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
A könyvmegjelenés sosem volt állandó napirendi pont nálunk. Mivel én inkább csak magamnak írtam a regényeket, így csak a szívemben reménykedtem benne, hogy ebből egyszer valamikor lehet valami. Mikor elkészültem a Találj Rám kéziratával a férjem bíztatott, hogy küldjem el egy kiadónak. Örökké hálás leszek neki, hogy bízott bennem. A környezetem viszont semmit sem sejtett abból, hogy a napi teendőimen kívül, mivel töltöm a szabadidőmet. Nagy volt a meglepődés mindenki részéről, mikor lehullt a lepel májusban rólam. De ami nagyon jólesett, hogy egytől egyig mindenki támogatott és elismerte, hogy rengeteg munka van egy regény elkészülésében. Büszkének kell lennem arra, hogy a fantáziámmal olyan világba repíthetem az olvasóimat, amit úgy hívunk, hogy olvasás.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?
Idén még egy regény várható tőlem, ősszel, a most megjelent Találj Rám első részének a folytatása. A címe: Válassz engem lesz! Nagyon sokan várják már, hogy mindkét könyv a kezükben legyen. Van aki, azért, mert már nagyon kíváncsi hogyan folytatódik a történet, valaki pedig azért, mert csak egyben szereti elolvasni a függővéges regényeket. Nekik is üzenem, már nem kell sokat várni rá
A jövőre nézve rengeteg tervem van, amiket mind szeretnék megvalósítani. Már várakozik a laptopomon egy új történet, ami a következő évben fog megjelenni. Itt is garantálhatom a szenvedélyes pillanatokat, a humort, és elárulhatom, hogy nagy szerepe lesz egy vörös cicának is a sztoriban, de kissé elmerülök a keleti kultúrában is….
Az olvasóimnak csak annyit üzennék, hogy köszönöm. Köszönöm azoknak, akik már elolvasták a könyvet és véleményt formáltak róla, mert ezekből tudok fejlődni és egyre jobb lenni, és köszönöm azoknak is, akik most még gondolkodnak, hogy vajon ez a regény nekik íródott-e. Legyenek ők is bátrak és tegyenek egy próbát a könyvvel.
Köszönöm a lehetőséget!
Én köszönöm!
A könyvet itt tudod megvenni:
