2022. október 20., csütörtök

J. D. Barker: A hívás - ("Szerintem ez újra olvasós lesz számomra ez a könyv. Ilyen kell, hogy legyen egy könyvnek. Megfogja az embert, nem ereszti el, csak olvas, olvas és olvas. Semmi mást nem tudd tenni, amíg ki nem derül mi a vége.")

 ~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Agave Könyv Kiadónak, hogy elolvashattam J. D. Barker: A hivás című könyvét. Azt hiszem, nem utoljára fogok olvasni J. D. Barker szerzőtől. Atyaég! Szenzációs ez a könyv. Első oldaltól az utolsókig, imádtam!


J.D.Barker:
A hívás

Tartalom:

Jordan Briggs a New York-i rádiózás királynője, beszélgetős műsorát több mint ötmillióan hallgatják minden nap. Kemény munkával küzdötte be magát a legjobbak közé: nem fogja vissza magát, nincs tekintettel mások érzéseire, és kertelés nélkül kimondja, amit gondol. A sikerért azonban komoly árat fizetett. A házassága romokban hever, évek óta nem beszélt az anyjával, és ellökte magától azokat, akik közel állnak hozzá. Egyedül lányával, Charlotte-tal maradt bensőséges a viszonya.

Amikor egy magát Bernie-nek nevező férfi betelefonál a műsorába, és arra kéri, hogy játsszon vele egy játékot – taxi vagy uber? –, Jordan úgy gondolja, hogy ez kiváló lehetőség felpörgetni az adást, és életet lehelni munkába igyekvő hallgatóiba. Csakhogy a válaszát követően hét taxi felrobban a munkahelye előtt. És ez még csak a kezdet.

Véleményem
5/5

Te jó isten! Hol a fenében, hagytam el az eszemet, hogy nem rögtön kezdtem el olvasni. Az első könyv volt számomra az írótól, s nem is csalódtam. Annyit tudtam róla, hogy ő írta 4MGY sorozatát. Ezekután mindenképp valahogy be kell szereznem a többi könyveit. Ezzel a kötettel megvett engem. Izgalmas, elképesztő gyorsasággal peregtek az események, egy perc nyugtom nem volt. Amikor le kellett tennem alig vártam, hogy újra kezembe vehessem. Kicsit sokáig is tartott, mert előolvasásaim voltak. De mire végeztem, futottam is hozzá, folytattam tovább. Eszeveszettül kíváncsi voltam, hogy mi lesz Briggs-el, Hundley nyomozóval, Bernie-vel és mindenkivel. Filmszerűen hatott rám ez a regény.

Annyira magával ragadott ez a történet, ahhoz képest először olvastam az írótól nagy kedvenc lett. Eltudnám képzelni, hogy filmet készítsenek ebből, nagyon adná a dolog.

Igazi akciófilmben illő jelenetek voltak benne, maga a sztori pedig vége felé derülnek ki, hogy kinek milyen szerepe volt a történetben. Néha egészen elképesztett, hogy mik ki nem derülnek ki. A történet elején bosszúról szólt, de a végére egészen más kerekedett ki a eseménysorból.

Szerintem ez újra olvasós lesz számomra ez a könyv. Ilyen kell, hogy legyen egy könyvnek. Megfogja az embert, nem ereszti el, csak olvas, olvas és olvas. Semmi mást nem tudd tenni, amíg ki nem derül mi a vége.

Egy szóval imádtam! Kell a többi könyve is. Nagyon örülök, hogy Agave Könyv Kiadó kiadta ezt a könyvet és remélem többi köteteit is ki adja majd. Szeretném mindent elolvasni. Nem tudok elszakadni tőle.

Ha szereted az izgalmas, akciódús könyveket, akkor állj neki az A hívás c. könyvnek. Szuper jót fogsz szórakozni, én már jól szórakoztam, kikapcsolt teljesen.

A könyvet itt tudjátok  beszerezni:

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! N. Simon Barbara - ("Van, hogy megismerek egy nagyon érdekes embert, és alkotok neki egy történetet, meg akarom mutatni a világnak, hogy milyen különleges karakter (például a második könyvem főszereplői Péter és Karola).")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a N. Simon Barbara írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek A szerelem üzlete (Érted 1.) és A szerelem ereje novellája (Érted 1,5) jelent meg illetve A szerelem ára (Érted 2.) novemberben, melyet az írónő N. Simon Barbara webshop oldalán lehet beszerezni. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!


Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Kétgyermekes anyuka vagyok, a romantika, a szerelem és a szenvedély megszállottja. Eredeti szakmám kereskedő. Szeretem a munkámat, legyen az eladó, író, marketinges, gyereknevelő. Elfogadó és nyitott személynek tartom magam, szeretem a legkülönbözőbb embertípusokat megismerni. Ha röviden össze kellene foglalnom, miért írok, akkor azt mondanám: azért alkotok, hogy adjak. Nevetést, megértést, elfogadást, támogatást.


A szerelem üzlete (Érted 1.) c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Soknak éreztem, de a második regényemnél rájöttem, hogy nem is volt annyira az. Főleg az ügyvéd vonallal kapcsolatban kellett nagyon sokat olvasnom.

Az írás az első betű leütésétől a megjelenésig három év volt, de én mindig két évet szoktam mondani, mert annyi volt igazából az intenzív munka.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Teljes mértékben kitalált szereplőkkel és élethelyzetekkel dolgozom.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Tizenöt-tizenhat éves koromban kezdtem el írni. A legjobb barátnőmmel közösen írogattunk egymásnak történeteket, és innen indult a könyvek iránti szeretet, és az írás iránti szenvedély.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Ha az erotika-romantika vonalat nézzük, akkor azt semmiféleképpen nem hagynám el, de vannak olyan zsánerek ezen belül, amiket szívesen kipróbálnék. De ahhoz, hogy sztorit is írjak, először jó pár könyvet el kellene olvasnom azokban a zsánerekben.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Amikor az első verzió elkészül, mindig megkönnyebbülök egy kicsit, hogy sikerült befejeznem, megcsináltam. Aztán nagyon izgatott leszek, mert elküldöm a lektoromnak, aki ízekre fogja szedni, és kíváncsian várom mindig, hogy mennyit fejlődtem az előzőekhez képest, és mik lesznek azok a pontok a történetben, amiket majd át kell dolgoznom. Ilyenkor kezdődik az igazán élvezetes munka számomra.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

A valódi nevemen írok, azzal a különbséggel, hogy van benne egy N betű, ami a saját nevemben nincs. Ezt egész pontosan ezért tettem bele, mert Simon Barbarából túl sok van, az olyan semmilyen, hétköznapi név, és szerettem volna, ha van mellette valami kis plusz. A párom vezetéknevének első betűjét tettem még hozzá.

A leges legelején egyébként írói álnéven szerettem volna írni, mert az angol név hangzatosabb, jobban fogynak úgy a könyvek stb. De aztán rájöttem, nem akarok más név mögé bújni, a saját nevemet akarom naggyá tenni.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Mondjuk úgy, hogy nem tudok nem romantikus-erotikus könyvet írni. Nem is próbáltam, és nem is szeretném. Magán a szórakoztató irodalmon, a romantikus irodalmon belül szeretnék más irányvonalakat kipróbálni, de alapvetően a romantika és én összetartozunk. Amikor nem romantikus könyvet olvasok, nagyon nehezen haladok vele, mert nem köt le. Nem tehetek róla, a szerelem a szenvedélyem.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Brutális büszkeséggel töltött el, hogy igenis vettem a fáradtságot, nem álltam meg félúton, nem rakosgattam a fiókban a kéziratokat, hanem ezerszer felszívtam magam, és végül megcsináltam.


Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Számomra az írás munka. Nem hiszek az ihletben. Jobban mondva engem folyton elkap, és aztán lesz egy csomó elkezdett történetem, és természetesen a jó részek soha nem ahhoz jönnek, amit írnom kellene. Az ihlettel nem mindig lehet együtt dolgozni. Ezért muszáj néha az ihletet háttérbe szorítanom, és arra fókuszálni, amit épp csinálok, és be akarok fejezni. Ha pedig egyáltalán nincs ötletem, vagy lendületem, akkor is írok, dolgozok a kéziraton, mert a rész legalább le van írva, később pedig lehet rajta javítani. De ami nincs megírva, azon nem lehet dolgozni.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

A kedvenc jeleneteim azok, amiken sírni lehet. És van néhány olyan jelenetem, amit ha ezerszer elolvasok, akkor ezerszer elérzékenyülök rajta. Ilyen erős érzelmet emberekből kiváltani nagyon nehéz. Ezért mérhetetlenül büszke vagyok magamra, amiért ilyen jeleneteket alkottam meg, ezért ezek a kedvenceim.

Ha valami nehezen megy, akkor azok az akciósabb jelentek. Itt nagyon sok mindenre oda kell figyelni, hogy hiteles legyen. Nyilván nem fogok mindennap pisztolyt a kezembe, nem ugrálok le tetőkről, vagy nem száguldok kétszázzal az autóval, ezek nem csuklóból jönnek, ezeket alaposan át kell gondolni. Nehezebb ezek a megírása.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Nagyon érdekesen születnek a történetek. Általában azzal kezdődik, hogy olvasni akarok valamilyen sztorit, és amikor elkezdek utánakeresni rájövök, hogy ilyet még nem írtak ( első könyvem - cipőboltos). Nehezebben ezeknek a megírása. Igyekszem olyat írni, amilyenről még nem olvastam, vagy nagyon ritkán fordult meg a kezemben.

Van, hogy megismerek egy nagyon érdekes embert, és alkotok neki egy történetet, meg akarom mutatni a világnak, hogy milyen különleges karakter (például a második könyvem főszereplői Péter és Karola).

De olyan is van, hogy egy problémát szeretnék megfogalmazni, és megoldást kínálni rá (ezen dolgozom most, elméletileg ez lesz majd a negyedik könyvem).

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A lektorom látja legelőször. Csak az ő szava számít. Utána a szerkesztő olvassa, és természetesen az ő szava is sokat jelent a számomra. Ők azok, akikben maximálisan megbízom, beleszólhatnak mindenbe, és én eldönthetem, hogy megfogadom a tanácsukat, vagy megyek a magam feje után.

Mivel a barátnőmön kívül soha senkit nem érdekelt, mit írok, nem vették a fáradtságot, hogy végigolvassák, vagy csak beleolvastak, ezért egy idő után már senkinek sem mutattam meg a történeteimet, csak magamnak írogattam.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Vegyes fogadtatást kaptam. Egy-két ember gratulált, a párom a kezdetektől fogva mindenben támogatott, ő volt és még most is ő a legerősebb támaszom. De a legtöbben inkább kétkedve álltak hozzám, egyáltalán nem gondolták olyan komolynak a dolgot, mint amilyennek én éltem meg.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Idén már csak egy regény jelenik meg novemberben, A szerelem ára.
Emellett egy barátnőmmel közösen Wattpadra hozunk majd egy fantasy történetet, de még csak most fogtunk bele, szóval meglátjuk mi lesz belőle.

2022. október 17., hétfő

Jud Meyrin: Vércseppek a hóban (Itáliai rejtélyek 1.) - ("Ahogy mindig sokszor mondom, számomra Jud Meyrin egyike legjobb romantikus krimi írónő hazai szerzők palettáján. Hiszen annyira tökéletesen ír, izgalmas nyomozás, és egy kis romantika is vegyül az írásaiban.")

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Jud Meyrin írónőnek, hogy elolvashattam Vércseppek a hóban című könyvét, mely Itáliai rejtélyek sorozataként indult. Ahogy mindig sokszor mondom, számomra Jud Meyrin egyike legjobb romantikus krimi írónő hazai szerzők palettáján. Hiszen annyira tökéletesen ír, izgalmas nyomozás, és egy kis romantika is vegyül az írásaiban.

Jud Meyrin:
Vércseppek a hóban
(Itáliai rejtélyek 1.)

Tartalom:

Lily Bolton nyomozó Londonban. A munkája az élete, és ez tökéletesen meg is felel neki. Igyekszik elfeledkezni félig olasz származásáról, ám váratlan meghívást kap Livignóba. Az anyja, akitől rég elhidegült, férjhez készül menni karácsonykor.
Lily, bár megfogadta, hogy többet be sem teszi a lábát az országba, mégis elutazik az esküvőre. Úgy gondolja, azt a pár napot könnyedén átvészeli, de hiba csúszik a számításába. Ráadásul mindjárt kettő.
Raffaele, a szemtelenül szexi mostohabátyja.
És egy vérbe fagyott holttest a sípályán.
Jud Meyrin legújabb sorozatában, az Itáliai rejtélyekben az olasz Alpokba kalauzolja el az olvasókat izgalmakkal, fordulatokkal, romantikával teli kisregényeivel.

Véleményem
5/5

Ahogy fentebb bejegyzésben írtam Jud Meyrin tökéletes kis regényt hozott össze, imádtam minden sorát. Csak az sajnálom, hogy ilyen rövid lett. Szívesen olvastam volna még tovább. Szeretem a stílusát, hogy végig fenn tartja a figyelmem, és azt, hogy nem derül ki a gyilkos kiléte sem. Még akkor sem, amikor az orrom előtt van. Raffaele a kedvencem karakterem. Nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert igencsak rövid a könyv ls nem szeretnék semmit sem elspoilerezni. Annyit elmondhatok, hogy nagyon tetszett a havas táj, síelős részek, a családi hangulat, és az hogy hihetetlen csavarokat tudd beletenni.

Ráadásul megint olyan finom romantikus szálat is belecsempészet, hogy észre sem lehet venni, főleg a nyomozás mellett. Ezt is nagyon szeretem, hogy nem nyomja el a egymást a romantika és a krimi.

Amikor elkezdtem olvasni rögtön eszembe jutott, hogy miért nem lehetne tv sorozatot készíteni. Annyira filmszerűen pörögtek az események, főleg a lépcsős rész. Az nagyon betalált, igazán rémisztő volt. Úgy eltudnám képzelni több évadot belőle.

Hálás vagyok Jud Meyrinnek, hogy elolvashattam. Bár rövidke kis történet, azért érdemes belevágni, hiszen nemsokára érkezik a folytatása és én nagyon várom. Bizakodó vagyok, hogy kb olyan 20 részesre tervezi az írónő, nagyon örülnék neki. Nem tudok betelni az írásaival.

Szívből ajánlom azoknak, akik szeretik a rövid történeteket, oda vannak a romantikuskrimi zsáneréért. Illetve, azoknak, akik eddig nem olvasták az írónőtől, de szeretnének, akkor ezt nekik ajánlom.


Az ekönyvet itt tudjátok beszerezni:

Kollár Betti következő legújabb regénye a Kosársuli című kötete november.8-án jelenik meg Magnólia Kiadó gondozásában.-(Negyedik regénye az idei év és a karácsonyi könyvvásár egyik legjobban várt újdonsága.")"

Kollár Betti
Kosársuli

Kollár Betti, A vonzás törvénye-sorozat szerzője,első három kötetével,

A vonzás törvényével, A vonzás szépségével és az Álmomban megleltelek című történeteivel pillanatok alatt belopta magát az olvasók szívébe: hatalmas szakmai és közönségsikert aratott. 

Első regényéért elnyerte a Dugonics András Irodalmi Díjat.

Könyvei több tízezer példányban keltek el, Betti pedig a Z-generáció egyik legnépszerűbb romantikus szerzőjének számít.

Negyedik regénye az idei év és a karácsonyi könyvvásár egyik legjobban várt újdonsága. Kollár Betti 2015-ben kezdte el írni a Kosársulit a Wattpaden.A vonzás törvénye mellett ez a legnépszerűbb és legtöbbet olvasott írása a könyves közösségi felületen.

A történet november 8-án átdolgozott kiadásban, nyomtatásban is megjelenik!

Kollár Betti: Kosársuli

Dedikált példányok is előjegyezhetőek!

2022. december 3-án 15 órától exkluzív könyvbemutató, közönségtalálkozó és dedikálás a Lurdy Moziban!

A szerzővel Viszkok Fruzsi influenszer beszélget.

Jegyinformáció és további részletek hamarosan a Magnólia Kiadó Facebook oldalán!


Fülszöveg

Török Luca életének legjobb éveire készül, miután felvették álmai iskolájába, a Budapesti Kosársuliba. Egy sor kihívást állít maga elé: teljesíteni a délutáni edzéseken, bekerülni a csapatba, beilleszkedni az új osztályába és barátokat találni.

De van, amivel ő sem számol. Például az új padtársával, a céltudatos és kitartó Konráddal, aki ugyanannak a csapatnak szurkol, és mivel balkezes, a könyökük néha összekoccan írás közben.

Vajon hogyan sikerül Lucának az új érzések, a szerelem, a tanulás és a sport között egyensúlyoznia?

Kollár Betti 2015-ben kezdte el írni a Kosársulit, ami A vonzás törvénye című regénye mellett mára az egyik legolvasottabb történetének számít a hazai Wattpaden.

Moly

 

A szerzőről

1998-ban született Budapesten, szociológiából szerzett diplomát.

2015-ben indította el blogját, melyen fiataloknak szóló romantikus történeteket tesz közzé mind a mai napig. Első regénye, A vonzás törvénye elnyerte a Dugonics András Irodalmi Díjat. Betti eddig megjelent művei (2020: A vonzás törvénye, 2021: A vonzás szépsége, 2022: Álmomban megleltelek) mostanra közel húszezer példányban keltek el, a Z generáció egyik legnépszerűbb romantikus szerzőjének számít.




Kollár Betti az írásról

„Azt mondják, sokszor akkor talál ránk valami jó, mikor a legkevésbé számítunk rá. Én is így voltam az írással. 10 év versenyszerű kosarazás után megsérültem, és elveszítettem a legnagyobb szenvedélyemet. Akkoriban azt hittem, sosem találok másikat, de aztán elkezdtem írni. Először kíváncsiságból és öngyógyítás céljából, aztán egyre jobban megtaláltam önmagam ebben a tevékenységben. Az írás számomra egyszerre hobbi, szenvedély és munka. Segít lazítani, segít megbirkózni a nehéz helyzetekkel és folyamatosan fejlődésre sarkall.  Mindig erőt ad, ha írhatok az aktuális problémáimról, amikkel éppen küzdök, és ezek mind-mind helyet és szerepet kapnak az írásaimban, így minden történetemben ott vagyok én és egy darabka belőlem. A történeteimmel az a célom, hogy szórakoztassam az olvasóimat, segítsek nekik kikapcsolódni, illetve olyan problémákat jelenítsek meg, ami foglalkoztatja őket, hogy aztán találhassanak bennük olyan apró tanulságokat, ami a hasznukra válhat, vagy amit el tudnak raktározni és esetleg később alkalmazni.”


Részlet a regényből

1. FEJEZET

„Mindig lehetünk átlagosak és csinálhatjuk azt,
»amit csinálni kell«. Én nem ezért vagyok itt,
nem szeretnék átlagos lenni.”

– Kobe Bryant

Lélekszakadva vágtatok át a Keleti pályaudvaron.
Csak két dolgot tudok. Az egyik, hogy az ötödik vágányról indul a vonatom, a másik pedig, hogy késésben vagyok. Sajnos amit nem tudok, ennél jóval több. Például nem tudom, hol is van az ötödik vágány, és hogy merre kellene keresnem. Azonkívül fogalmam sincs, hogy is néz ki az osztályom, akikhez éppen tartok. Totál homály számomra, hogy milyen lesz a gimi, találok-e barátokat, és az is, hogy miért nem húzós bőröndbe pakoltam sporttáska helyett. Alapvetően nincs bajom a változásokkal. Szerintem izgalmas, mikor az ember kilép valami olyanból, amit már megszokott, amit jól ismer, és újba, ismeretlenbe kezd. Persze ettől még az is jellemző rám, hogy rendesen túlizgulom a változásokat. És bár félek, mégis az egész testemen úrrá lesz az a jóleső, bizsergető érzés, mikor arra gondolok, hogy mindjárt elutazom a gimnáziumi gólyatáborba (már persze ha egyáltalán megtalálom, honnan indul a vonat). Arról nem is beszélve, hogy nem akármilyen középiskolába vettek fel! A közé a szerencsés 48 diák közé tartozom, akik ebben az évben felvételt nyertek a BKEG-be, hivatalos nevén a Budapesti Kosárlabdázók Egyesületének Gimnáziumába. Jó kis hangzatos név, igaz? Bár ha az ember a rövidítését próbálja meg kimondani, leginkább olyan, mintha brekegne, vagy épp kibukna belőle egy büfi, ezért a köztudatba budapesti Kosársuli néven került be. Magyarországon számos hasonló iskola létezik (KEG, egy fokkal jobb, így egy elcsukló hangú békára emlékeztet, nem pedig egy háromfogásos vasárnapi ebéd után bennrekedt gázok szájon át történő kitörésére), de Budapesten csupán egyetlenegy. És én mindent feltettem rá, hogy bekerüljek. Jó, igazából nem mindent. Anyuék nem engedték, hogy mindent vagy semmit alapon csak ezt az egy helyet jelöljem meg, és más kosársulikat sem választhattam, mert lakóhely szerint kell jelentkezni abba, ahova tartozunk. Szóval így került a nagy álom, a BKEG az első helyre, utána meg olyanok, mint a Veres Pálné és a Madách. Az előbbibe a nagynéném, az utóbbiba a nagybátyám járt. De engem őszintén szólva egyik sem érdekelt, hisz oda szerettem volna bejutni, amit az első helyen jelöltem meg. Ezzel szerintem mindenki így van. Még ha a második esetleg az a hely, amire azt mondod, „jó lesz ez is, ha nem jönne össze az első”, a harmadik és további iskolák már tuti azok, amiket kétségbeesésedben és kényszerből választasz. Mert alapvetően mindenki az első helyre akar bekerülni. Szóval az elmúlt két évben keményen edzettem, mindent beleadtam a meccseken és próbáltam a tanórákon is minél jobban teljesíteni. A BKEG ugyanis évente csak négy osztályt indít, 12 fővel (merthogy ennyi egy teljes kosárcsapat), így aki szeretne bekerülni, annak nagyon komolyan kell vennie a dolgot. Számít a hetedikes és nyolcadikos tanulmányi eredmény, az edzői ajánlás, a mérkőzéseken nyújtott teljesítmény, az írásés szóbeli felvételik. És pontosan ez az oka annak, hogy a mai nap kapcsán van bennem az izgalom mellett félelem is bőven. De azt hiszem, ez teljesen érthető. Az osztálytársaim valószínűleg mind tehetségesnél tehetségesebb játékosok, talán mindegyikük zseni a maga módján. Alig várom, hogy megtudjam, kikkel fogom eltölteni az elkövetkezendő négy évemet, mert egy kezdetleges állapotban lévő Facebook-csoportnál egyelőre nem rendelkezem többel. Tízévesen hallottam először erről az iskoláról. A 15. kerületi, pestújhelyi Tasnády általánosba jártam, és annak a csapatában játszottam. A kettővel fölöttem lévő, akkor hetedikes évfolyamban volt egy rettenetesen tehetséges fiú, aki mesélt nekünk arról, hogy a Kosársuliba fog felvételizni. Akkoriban ő volt a példaképem. Irányító akart lenni, és emiatt én is, csakhogy ő egészen más szinten állt, mint bárki a suliban. A kosárlabdában egy csapatból egyszerre öten állnak pályán: egy irányító, két bedobó és két center. Az irányító irányítja a támadásokat, és lényegében mindennel képben kell lennie. És miután megismertem a Tasnády eltökélt irányítóját, próbáltam minél több trükkjét és mozdulatát elsajátítani, kértem, hogy tanítson, meséljen nekem a Kosársuliról, és árulja el, mit kell tennem azért, hogy én is bejuthassak. És most, négy évvel később itt nyargalászom fel-alá a pályaudvaron, mint egy fejvesztett csirke, és csak remélni tudom, hogy valami csoda folytán odatalálok a hamarosan induló vonathoz. Azt hittem, ki lesz táblázva valahol, ezért nem csekkoltam előző este a neten, de vagy túl izgatott vagyok, és nem veszem észre, vagy eldugták előlem a tájékoztató táblákat… Eszembe jut a tegnap este, mert elalvás előtt, a sötétben pont azon méláztam, hogy holtbiztos, hogy ma el fogok tévedni. Úgy gondoltam, elvégre nincs azzal gond, ha Török Luca, leendő 9/b-s tanuló már a gólyatábor előtt eltűnik, mert eltéved a pályaudvaron. Tényleg nincs, mert ez legalább rám vallana. És tessék. Már a táblát sem találom, amire ki van írva, hogy mi merre. Soha nem tájékozódtam jól, a bárhol és bármikor eltévedés képességét valószínűleg apától örököltem. Néha mintha direkt csinálná, az a kétségbeesett és összezavarodott arc, amit olyankor vág, mikor elfelejti, hol parkolt le, és nem talál vissza az autóhoz, vagy mikor GPS segítségével sem sikerül eljutnia A-ból B-be, mégis túl őszinte ahhoz, hogy megjátszott legyen. Nem tud tájékozódni, hát aztán. Ettől még ő készíti vasárnap reggel a legfinomabb lágy tojást, engedi, hogy akár késő este is befészkeljem magam mellé a kanapéra, és elaludjak a tévé előtt. Ráadásul ilyenkor a karjába kap, és felvisz a szobámba ahelyett, hogy felébresztene. Ő a jó zsaru, aki mindig szelíden reagál, ha rossz jegyet viszek haza, és azt mondja, majd kijavítom. És mikor nagyon fáradt vagyok, de muszáj hajat mosnom, átveszi tőlem a hajszárítót és megszárítja a hajamat.
Anya ápolónő, így sokszor dolgozik estig vagy éjszakai műszakban, míg apa kicsi korom óta fixen fél ötkor hazajön az önkormányzati hivatalból, és ha úgy van, útközben engem
is felszed a sulinál. A gondolataimba merülve fordulok körbe a pályaudvaron. Tuti, hogy ez nem életem legkönnyebb próbatétele. Inkább az lehetett, mikor apával versenyeztünk, hogy ki tudja előbb elpusztítani a szülinapi túrótorta szeletét. Vagy mikor a szobám falát festettük, és vitába keveredtünk, hogy ki tud hamarabbés precízebben körbefesteni egy konnektort. De még a legutóbbi, általános iskolás év végi dobóverseny is könnyebben ment, mint tegnap este az elalvás. Miután hajnalig forgolódtam az ágyamban, majd a plafont bámulva mantráztam magamban, hogy „aludj el, aludj el, aludj el!”, végre sikerült valahogy álomba szuszakolnom magamat. Ettől nyilván annyira fáradt voltam negyed hétkor, hogy arra sem emlékszem, hogy kinyomtam az ébresztőmet. Pedig kinyomtam. Szóval az egész megkoronázásaként reggel még el is aludtam. Arra keltem csak fel, amikor anya háromnegyed hétkor aggódva rontott be a szobámba, hogy késésben vagyok. Ekkor persze kipattantak a szemeim, és csak átkozni tudtam a tegnap esti Lucát, aki azzal a teljesen abszurd és röhejes ötlettel állt elő, hogy ő majd egész éjjel virraszt. Pizsamában nyargaltam ki a szobámból nyíló fürdőszobába, megmostam az arcomat és a fogamat, majd kapkodva felrángattam a kedvenc kék farmer sortomat, hozzá pedig a szerencsehozó piros-fehér csíkos pólómat. Fürgén lófarokba kötöttem valamivel váll alá érő, vörösesszőke hajamat. Egészen kicsi korom óta vágytam hullámos hajra, de egyszerűen olyan szögegyenes, hogy ha anya be is süti, akkor se marad úgy fél óránál tovább. Annyira igaz, hogy mindenki olyan hajtípusra vagy -színre vágyik, amilyenje pont nincsen. Néha még most is eszembe jut, hogy milyen szép lenne néhány nagy hullám, de állandóan copfban hordom, és kezdem elfogadni, hogy bizony nem leszek már természetesen göndör. Tiszta szerencse, hogy szeretem előző este összekészíteni a táskámat és kitalálni, mit fogok másnap felvenni, mert így legalább ezzel nem kellett a nagy sietségben bajlódnom. Felkaptam a hátamra a kistáskámat, a vállamra pedig a megpakolt edzőtáskámat. Anyától kaptam egy barackos Túró Rudit a szendvicsem mellé (ez a kedvencem, és váltig hiszek benne, hogy ha van valami, ami szerencsét hoz, akkor ez az), meg persze egy puszit és az ellenérzéseitől függetlenül magabiztos jókívánságokat.
– Ne ugorj ki a vonatból! – figyelmeztetett előrelátóan, mire összevont szemöldökkel néztem rá. Apa halkan felnevetett mögöttem, majd óvatosan rám kacsintott.
– Anya. Miért ugranék ki?
–Mert, mondjuk, otthagyod valamelyik cuccod a peronon– magyarázta, és tény, hogy ez a kép már nem is áll annyira távol tőlem.
– Majd időben észreveszem – ígértem.
– És vigyázz a balatoni örvényekkel!
– A Balcsiban vannak örvények? Tudod, mit? Mindegy, vigyázok – vágtam rá sietve, mert láttam rajta, hogy még mondana valamit, és jobbnak láttam gyorsan megelőzni. Apa eldobott a Keleti pályaudvarig, de nem tudott sehol leparkolni, így nem kísért be.
– Felejthetetlen gólyatábort, bajnok! – intett, mikor kiszálltam, majd gyorsan visszasorolt a hétfő reggeli dugóba. És így kerültem ide. Vállamon a fekete-piros edzőtáskámmal, kezemben a hálóba bújtatott, kinti kosárlabdámmal. Egy pillanatra megakad a tekintetem a távolban lévő, kék alapon fehér információs pont feliraton, de nincs merszem megkérdezni, merre van az ötödik vágány. Megtalálom egyedül is, tuti, hogy itt van valahol, szóval előbb vagy utóbb, de meglesz. A hatost, a hetest, a nyolcast és a kilencest rögtön a bejárattal szemben láttam, úgyhogy először csekkoltam a hatalmas kivetítőn, esetleg nem rosszul emlékeztem-e, mégis onnan indul a vonatom, de nem volt ekkora mázlim. Aztán úgy voltam vele, abból nem lehet baj, ha jobbra megyek, így először is arra kerültem meg a középső vágányokat. De egyre inkább elbizonytalanodom, hogy jó irányba tartok-e, vagy hogy egyáltalán vannak-e még errefelé vágányok, ezért visszafordulok. Akkor rájövök, hogy mégiscsak okosabb lenne megnézni, mi van erre. Reménykedve forgolódom, de persze akkor sem ismerném fel az osztálytársaimat, ha mellettem állnának. A Facebook-csoport egy dolog, és tény, hogy megnéztem mindenkit, de egy profilkép a Földközi-tenger partján, vagy épp hárompontos dobás közben mégsem ugyanaz, mint a pályaudvaron állva. Tétován pillantok a barna gumiszíjas karórámra, az azonban teljesen váratlanul ér, hogy amíg azt számolom, mennyi időm maradt még értelmetlenül fel-alá kóborolni, szabályosan felkenődöm valakire. Az ütközéstől elejtem a kosárlabdámat és hátratántorodom.
– Elnézést! Bocsánat! – kapok a labda után, de csak jól rátaposok az idegen lábára. Sietve hátralépek egy nagyot, és sűrű bocsánatkérések közepette felnézek. Kábé velem egyidős fiúval találom szemben magamat, aki éppen lehajol a labdámért.
– Semmi vész – egyenesedik ki. – Szintén Kosársuli?

A kötet kedvezménnyel előrendelhető a kiadó webáruházában!

Agave Kiadó

Dedikált példányok is előjegyezhetőek!

A szerző korábbi könyvei

2022. október 15., szombat

Előolvasás: N. Simon Barbara: A szerelem ára (Érted 2.) - ("Izgalom, rejtély és családi titkok-fonódások tarkítják a történetet. Nem egy szirupos, csöpögős romantikus könyvet kaptam. Hanem egy élettel teli történetet. Mely oldalról oldalra változnak, fejlődnek a karakterek.")

Szeretném megköszönni N. Simon Barbarának, hogy előolvashattam megjelenés előtt Érted sorozat 2. részét A szerelem ára című könyvét. Nagyon, nagyon megörültem a felkérésének, mert az első részt imádtam. Ez a kötet még jobb, izgalmasabb, viccesebb és tüzesebb. Újabb kedvenc párost avattam Karola és Péter. Imádom őket.


N. Simon Barbara:
A szerelem ára
(Érted 2.)


Tartalom:

Pénz ​és hatalom. Titkok a múltból. Szenvedély.
Nyitrai Péter budapesti elit klubja nem csak a féktelen szórakozásra ad lehetőséget a leggazdagabbak számára. Helyet biztosít a piszkos alkuk megkötésére, kapcsolatok építésére. Péter egy hacker barátja segítségével bejut a felső tízezer gazembereinek otthonába, titkos információkat szerez, amivel később pénzt csikar ki tőlük. Csakhogy a rendszer működéséhez szüksége van még valakire. Valakire, aki elég merész és talpraesett ahhoz, hogy a bűvkörébe vonja a kiszemelt áldozatokat.
Darvasi Karola gyönyörű nő, térdre borulnak előtte a férfiak. Elszántan keresi a kiutat a nélkülözésből, amiben gyerekkora óta él. Leleményessége és pimaszsága az, amire Péternek szüksége van. A férfinak nincs más választása, alkut kell kötnie vele.
Karola túl eleven, és Péter nem bírja elviselni a nőből áradó tüzet. Ők ketten két teljesen különböző személyiség. Az együtt töltött idő azonban mindkettejüket átformálja, és rájönnek, hogy bár teljesen más világban élnek, több hasonlóság is van köztük.
Amikor minden összeomlik körülöttük, akkor jönnek rá, hogy van valami, ami a világ összes pénzénél többet ér.

Hogyan szelídíthető meg az, aki megszelídíthetetlen?
Két összetört lélek meggyógyíthatja egymást?
Mekkora árat követel az igaz szerelem?

Véleményem
5/5

Ha rajtam múlna nem 5 csillagot adnék, hanem 10-20-at. Imádom. Már nagyon vártam az írónőtől a következő könyvét. Az első részt is szerettem, de ez felül múlta. Karola nem semmi egy nőszemély. Imádnivaló kis vadóc, aki szeretetre vágyik, ölelésre, tartozni valahova. Péter, hát igen. Világért se vallaná be a vágyait, hogy ő is szeretne megállni, békére lelni, mint testileg-lelkileg. Mindketten meggyötörte az élet, de talpra álltak.

Szeretem, amikor egy történetben elgondolkodtató, már-már filozofikus gondolatokat lehet olvasni. Ilyenkor megállok, és arra gondolok, de ez mennyire igaz... ?! Péter eleinte érdekes fazon volt,nem néztem volna ki belőle, hogy ilyen mély gondolatai van. Mély érzelmeket érezhet, olyan hideg, számítónak gondoltam. De Karola érkezése eléggé felborítja az életét és az érzéseit.

Karola a kedvencem. Tetszik a stílusa, ahogy az életről vélekedik és nem az a sajnáltató csaj. Lezser, bohókás, vicces, szabadszájú. Péter tökéletes ellentéte, de mégis vonzzák egymást. Kiegészítik egymást.

Izgalom, rejtély és családi titkok-fonódások tarkítják a történetet. Nem egy szirupos, csöpögős romantikus könyvet kaptam. Hanem egy élettel teli történetet. Mely oldalról oldalra változnak, fejlődnek a karakterek. Péter iránymutatást ad Karolának, Karola pedig érzelmeket, életet visz Péter életében, mindketten tanulnak egymástól. Ezért olyan jó ez a könyv.

És megint előbújt az énem... Nick. Nos, kaphatna külön történetet? Naa? Tudom meg se jelent vagy alig, de máris követelem a következőt. Hát igen!

Imádom, ahogy írod a történetet. Látszik, hogy van benne sok kutató munka, főleg High-tech világából. Ez is tetszik, nagyon. Nem lenne hülyeség ezen a vonalon újabb történetet írni. Bírnám. Bónusz novella. Teljesen levett a lábamról. Köszönöm. Hát nem is tudom, mit mondhatnék még. Túl sokat nem szeretnék, mert akkor kikotyognék. Vagy esetleg mondhatom év legjobbja ez a könyv. Alig egy másfél nap alatt olvastam ki. Vittem magammal mindenhová. Kis híján elfelejtettem felszállni a buszra, majd leszállni, ahogy elértem a célomat. Ennyire magával ragadott a történet. Szó szerint kizártam a világot olvasás közben. Csak ők Karola és Péter volt. Kíváncsi lennék lesz-e még folytatása. Nagyon örülnék, ha lenne Érted sorozatnak további folytatásai. Szeretem az írónő stílusát, az írását, hogy nemcsak üres frázisokat ír, hanem mély gondolatokat is belesző.

Még egyszer köszönöm a lehetőséget, hogy elolvashattam. Mindenképp szeretném nyomtatottat belőle az első rész mellé.

A könyvet itt tudjátok előjegyezni:

N.Simon Barbara webshop

N.Simon Barbara írói oldala

2022. október 12., szerda

Az Agave Kiadó októberi újdonságai Gabrielle Zevin és Philip K. Dick


Gabrielle Zevin: Világépítők
(Tomorrow, And Tomorrow, And Tomorrow)

Megjelenik október 25-én!

Agave Könyv Kiadó


Fordította: Varga Krisztina

Két gyerek, egy kisfiú és egy kislány találkozik egy kórházban 1987-ben. A lány a leukémiában szenvedő nővérét látogatja meg, a fiú egy autóbalesetből épül fel. Közös témájuk, a videójátékok iránti rajongás – a bennük található lebilincselő világok, az izgalmas versenyek és a mindennapi élet bajai elől nyíló menekülési lehetőség – különös barátságot eredményez köztük. Mégis nyolc év telik el, mire ismét találkoznak, ám sorsuk innentől végleg összefonódik.

Sam és Sadie az egyetemi éveik alatt futnak össze újra egy zsúfolt metróállomáson. A lány a fiú kezébe nyom egy floppy lemezt, amin a legújabb játéka található, amit az MIT haladó játékfejlesztés szemináriumára készített. Samet lenyűgözi a program, és meggyőzi Sadie-t, hogy alapítsanak egy játékfejlesztő céget, hogy megvalósítsák az álmaikat: tervezzenek játékokat, amelyek világai megigézik és beszippantják a kor egyre népszerűbb szórakozási formájának szerelmeseit.

Hamarosan szupersztárok lesznek a területükön. A siker és a csillogás azonban nem várt kihívások elé állítja mindkettejüket.

Gabrielle Zevin varázslatos és meghitt regénye egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik a kreativitásukon keresztül keresik önmagukat, és introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit.


“Döbbenetes erejű regény, az egyik legjobb, amit valaha olvastam. Zevin gyönyörű története az emberi szeretet és kreativitás szépségét, törékenységét és kitartását mutatja be lenyűgöző módon.”
John Green, a Csillagainkban ​a hiba szerzője

“A Világépítők felejthetetlen könyv az emberi kapcsolatokról, az alkotás szépségéről, valamint a szerelem és a szeretet bonyolult szintjeiről. Ritka gyöngyszem: meghitt hangvételű, de elsöprő erejű; modern szemléletű, de kortalan üzenettel bíró.”
Erin Morgenstern, az Éjszakai cirkusz szerzője

“Zevin új könyve szerelmeslevél az élethez, annak minden édenkertjével és aknamezejével. A Világépítők és emlékezetes szereplői nem ismernek határokat. Megnevettetik, tanítják, jobb emberré teszik az olvasót.”
Tayari Jones, az Egy amerikai házasság szerzője

“Egyszeri és megismételhetetlen teljesítménnyel megírt regény.”
PublishersWeekly

“Szenzációs… mintha Zevin ennek a könyvnek a megírására született volna. Egy szerelmeslevél a videójátékokhoz… El fogja varázsolni azokat, akik még sosem játszottak, és örök klasszikus lesz azoknak, akiknek a mindennapi életük része.”
KirkusReviews

Gabrielle Zevin számos, a New York Times és a nemzetközi kritika által is elismert bestseller szerzője. A könyveit harminckilenc nyelvre fordították le, közülük a legsikeresebb az Egy könyvmoly regényes élete, amely elnyert több irodalmi díjat, és film készült belőle.

Zevin jelenleg Los Angelesben él, és az írás mellett forgatókönyveken dolgozik.


Philip K. Dick: Kamu Rt.
(Lies Inc.)

Megjelenik október 18-án!

Agave Könyv Kiadó


 Fordította: Pék Zoltán

 

Katasztrofális túlnépesedés fenyegeti a Földet, amikor egy vállalat alternatív megoldást ajánl: teleportációt a Bálnaszáj bolygóra, amely csodás új otthonául szolgálhat a boldog és szorgalmas kivándorlóknak. Van azonban egy probléma: a teleportációs szerkezet csak egy irányban működik, tehát aki átmegy, örökre ott ragad.

 

Amikor Rachmael ben Applebaum felfedezi, hogy a boldog telepesekről készült felvételek némelyike hamisított, űrhajóval elindul egy tizennyolc éves utazásra, mert meggyőződése, hogy korántsem olyan idilli az élet a Bálnaszájon, amilyennek a hírekben mutatják, és bőven akadnak olyanok, akik haza akarnak térni.

 

Kamu Rt. Philip K. Dick egyik utolsó műve, melyet egy korábbi kisregényének kibővítésével nem sokkal a halála előtt fejezett be. A regény górcső alá veszi a diktatúrát, a valóságot és a hallucinációt, felvonultatva mindazon témákat, melyek az írót egész életében foglalkoztatták.

Philip K. Dick 1928-ban született Chicagóban. A modern sciencefiction történetének egyik legmeghatározóbb alakjaként hatalmas életművet hagyott maga után, amikor 1982-ben elhunyt. A könyvei számos elismerésben részesültek. 1963-ban Az ember a fellegvárban megkapta a sci-fi műfajának legnagyobb elismeréseként számon tartott Hugo-díjat. Két alkalommal ítélték neki a neves Brit SF-díjat: 1967-ben a PalmerEldritch három stigmája és 1979-ben a Kamera által homályosan című regényért. 1975-ben pedig a Csordulj, könnyem, mondta a rendőr kapta meg a tekintélyes John W. Campbell emlékdíjat.

Dick számos nagysikerű film alapjául szolgáló novella és regény szerzője. Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című művéből forgatta Ridley Scott a Szárnyasfejvadászt. A WeCanRememberitforYouWholesale szolgált alapul Paul VerhoevenAz emlékmásának, Steven Spielberg pedig a MinorityReportból készítette a Különvéleményt. John Woo rendezte A felejtés bérét; 2006-ban a Kamera által homályosant Richard Linklater vitte vászonra, 2007-ben pedig Lee Tamahori a Nextet.

John Alan Simon kisebb költségvetésből dolgozott a Szabad Albemuth Rádión, amelyben többek közt AlanisMorissette is szerepel, miközben George Nolfi a Helyreigazító Csoport című novella alapján forgatta a Sorsügynökséget. 2012-ben bemutatták Az emlékmás új változatát, 2015-ben az Amazon elkészítette Az ember a fellegvárban sorozat verzióját, majd 2018-ban szintén az Amazon antológia-sorozatot indított Elektronikus álmok címmel, amelyben válogatott novelláit vitték vászonra.

 A könyvek előrendelhetőek a kiadó webáruházában!

 Agave Kiadó

Agave Könyvek


A Prae Kiadó a Margó Irodalmi Fesztiválon 2022. október 13-16.

A Prae Kiadó Mészöly Ágnes és Gráczer L. Tamás krimijével, Méhes Károly, Németh Gábor Dávid és Veszprémi Szilveszter verseskötetével,
Tóth Réka Ágnes verseskötetével, illetve a Balla Gergely – Platon Karataev dalszövegeire építő lemezzel jelentkezik a Margó Irodalmi Fesztiválon 2022-ben.

Programok

Platon Karataev – a Balla Gergely dalszövegeire építő Partért kiáltóval

2022. 10. 15. 20.30 Nagyterem

A koncert a Liszt Ünnep keretében a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárral közös programként, a Bookline támogatásával, a Müpa szervezésében valósul meg.

Friss verseskötetek: Méhes Károly, Németh Gábor Dávid és Veszprémi Szilveszter köteteinek bemutatója – A szerzőkkel Horváth Florencia beszélget

2022.10.15. 20.30 Kamaraterem

Friss krimik: Mészöly Ágnes és Gráczer László kötetének bemutatója – a szerzőkkel Bánhidi Lilla beszélget. Felolvas: Szabó Laura Lala

2022.10.16. 18.15 Kamaraterem

Tóth Réka Ágnes: Ultraibolya – Zenés felolvasóest, közreműködik Matisz Flóra

2022.10.16. 19.30 Kamaraterem


A könyvekről

Gráczer L. Tamás: A háromfa hölgye

Az izgalmas történelmi krimiben kín és gyönyör, bűn és bűnhődés kéz a kézben jár. Gráczer L. Tamás regényében a Mátyás koronázására készülő, középkor végi Buda elevenedik meg zsibongó piacaival és utcáival, ragyogásával és nyomorával, bűnre csábító nőivel, ügyeskedő politikusaival, a társadalom megannyi kitaszítottjával és a korszak számos, közismert alakjával.

Méhes Károly: A fikusz téliesítésének napja

...Fontos dolgok történnek a költővel, és azt mondja nekünk, hogy velünk is fontos dolgok történnek. Ha valódiak. Mert Méhes Károlynak valódi minden egyes szava, valódi világról ír, valódi olvasóknak...

Mészöly Ágnes: Megrajzolt gyilkosságok

... Amikor a gyilkos következő áldozata egy olyan rendőr lesz, aki addig elszántan az ügyön dolgozott, Pataki százados úgy határoz, felkeresi Szabó Ágota egykori sztárügyészt, az öt évvel korábbi rókabérci mészárlás túlélőjét, hogy tapasztalatával segítse a munkájukat. Bár Gota épp csak kilábalt a haláltúra sokkjából, beleveti magát a nyomozásba, és a nem hétköznapi arcokból verbuválódott csapat elkezdi a versenyfutást az idővel...

Németh Gábor Dávid: Lebegő arborétum

... Fóbiák, rögeszmék és fantazmák „szellemcsaládfái” a Lebegő arborétum igazi főszereplői, mintha az ember csupán a betegségnyelv parazitája vagy puszta mellékterméke lenne. De miért untatnánk magunkat humanista hétköznapokkal, ha annyi gyönyörű virág nyílik a szorongás kertjében. Nem lehet őket olvasatlanul hagyni. A kamillakényszer fertőző, de ha hörghuruttal vagy más légzőszervi betegséggel küzdünk: inhaláljunk bátran...

Platon Karataev – Balla Gergely: Partért kiáltó

„Siet, ki gyorsabb az erdőnél” – írja Balla Gergely a Partért kiáltó című dal szövegében, és már itt megállhatnék, ennél az egy sornál. Letáborozni egy sor mellett, sátrat verni, vizet hozni a forrásról, tüzet rakni. Eltölteni egy éjszakát a tűznél, a lassan elmozduló csillagképek alatt. A Platon Karataev világától amúgy sem állna távol egy ilyen erdei éjszaka. Főleg az új lemez, a Partért kiáltó tűnik olyannak, mintha egy ilyen hosszú éjszakát beszélne el. Valaki ül egy erdei tisztáson és nézi a csillagokat. Ilyen egyszerű ez. Végül is minden ilyen egyszerű.

Tóth Réka Ágnes: Ultraibolya

Mindegyik út egy kapcsolódás lehetősége. A természethez és az emberekhez. És még akkor is, ha a versek végén sokszor kifakuló emberalakokhoz, megoldhatatlan képletekhez vagy összezárt szájakhoz jutunk, Tóth Réka Ágnes ezzel a mindent bevilágító kötettel végérvényesen bebizonyítja, valójában azért nem a cél a fontos, mert az út legfontosabb tapasztalata az, ha sikerül közben önmagunkhoz kapcsolódnunk.

Veszprémi Szilveszter: Helyek, ahol rám öröm vár

... A versek sokfélesége a számos próbálkozási irányt, területet, elágazást mutatja, amelyeken végig kell haladni a királyfinak ahhoz, hogy megtalálja a helyet, ahol otthonra talál, sőt ahol betöltheti a helyét, azzal a tudattal, hogy minden állomás ideiglenes, csak a létezés lehetőségeibe és a már megszerzett tudásba, épülő identitásába kapaszkodhat...

A kötetek megrendelhetőek a kiadó webáruházában: