2021. május 30., vasárnap

Beleolvasó. Farkas Bíborka: Druidaösvény (Az Istenek akarata 1.) - ("– Ugyan, minek nekem ez a kis csirke? Nem tud ez semmit, csak enni meg szökdösni! Különben is, az érettebb asszonyokat szeretem. Jó lesz ez Anicetosnak! Csendben elsírtam magam. A Mester rántott egyet a kötélen, hogy üljek le. Összekuporodtam a földön, szipogva próbáltam visszanyelni a könnyeimet. Most már értettem, miért mondta Connor, hogy ne ijedjek meg, ha nagyon másnak látom." )

Farkas Bíborka: Druidaösvény című könyvéből is hoztam utolsó részletet. Ha tetszettek nektek a részletek a bejegyzés alatt megtalálhatjátok a kiadó linkjét, ahol megtudjátok venni.

 Korábbi részletek:

Beleolvasó 1.rész 

Beleolvasó 2.rész

Beleolvasó 3.rész

 

 Farkas Bíborka:
Druidaösvény
(Az Istenek akarata 1.)

 


Tartalom:


Az ​ókori Britannia csaták zajától hangos, népeit belviszályok mérgezik. A druidák kora leáldozóban van, ősi Isteneik kultusza hanyatlásnak indult, a távolból pedig új hódító próbálja eltiporni az egymással acsarkodó kelta törzsek világát: Róma, a hatalmas császári birodalom. 
A népek összefogásának szükségességét csak kevesen látják be, ám Kernow-i Connor, a vándor druida közéjük tartozik. Az Istenek parancsára ki kell mentenie ellenségei keze közül egy kilencéves, látomásoktól vezérelt kislányt, Gwyneth-t, akit később tanítványául fogad. A habókosnak tartott gyermeknek azonban rá kell ébrednie arra, hogy számára a legnehezebben leküzdhető akadályt nem a törzsi ellenségeskedés, a természetfeletti világ, vagy Róma hódítási kísérlete jelenti, hanem a saját irányíthatatlan képességeivel és félelmeivel való szembenézés. 
Vajon képes lesz Gwyneth végigjárni a Druidaösvényt? Miféle küldetést tartogatnak számára az erejüket még egyszer megmutató, ősi Istenek? Mi vár rá és szülőföldjére a Római Birodalom fojtogató ölelésében? 
A Druidaösvény egy lebilincselően részletgazdag utazás a felnőtté válás mélységein keresztül a kelta kultúra lenyűgöző világába. A bátorság, az önfeláldozás, az állhatatosság merész próbája, a kelta törzsek történetének szomorú, de felemelően hősi krónikája.

ENGEDÉLYEL
UTOLSÓ RÉSZLET

 

– Ugyan, minek nekem ez a kis csirke? Nem tud ez semmit, csak enni meg szökdösni! Különben is, az érettebb asszonyokat szeretem. Jó lesz ez Anicetosnak!
Csendben elsírtam magam. A Mester rántott egyet a kötélen, hogy üljek le. Összekuporodtam a földön, szipogva próbáltam visszanyelni a könnyeimet. Most már értettem, miért mondta Connor, hogy ne ijedjek meg, ha nagyon másnak látom.
A kocsmáros továbbra is engem figyelt.
– Lehet, hogy sokáig várhatsz, látó uram, mire Anicetost kiereszti az uraság egy kupa borra. Nem lenne egyszerűbb, ha nekem adnád el a rabszolgádat?
– Nem lehet, adósság fejében hoztam neki– rázta fejét makacsul a Mester. – Tehát a gazda itthon van? Nem menekült el Londiniumba, mint az asszonyod?
– Ment volna, de a lánya beteg lett. Meg volt őrülve amiatt, hogy az utolsó gyerekét is elveszíti. Ez volt három napja. Azóta senki sem jött elő az udvarházból.
– Meg tudod mondani, miből látszik, hogy valaki elkapta ezt a nyavalyát?
– Hát hogyne! Volt, aki itt patkolt el, ennél az asztalnál fél nap alatt! Először csak köhécselnek, aztán forróak lesznek, mint a tűz. A képüket ellepik a vörös foltok, őrjöngve vakaródznak, a torkukhoz kapkodnak, és már ki is szenvedtek.
Láttam, hogy Connor nagy levegőt vesz.
– Ezt a betegséget ismerem – jelentette ki. – És talán meg is tudom gyógyítani! Nem fogok itt várakozni hiába! Bemegyek a birtokra, megnézem az uraság lányát!
– Talán be sem engednek. A gazda nem látja szívesen a helybeli gyógyítókat.
– Szólhatnál az érdekemben a kapunál! Cserébe bevinném Anicetosnak a borát, és kifelé menet elhoznám tőle a pénzedet.
A kocsmáros megvakarta állán a sarjadó borostát.
– Nem hangzik rosszul…
– Nem hát! Mindenki jól jár, te is, én is, tán még az uraság is.
Így történt, hogy néhány perc múlva egy unott kapus rabszolga dugta Connor orra alá a markát, aprópénzre várva. A Mester Seianusnak is adott, esküdözve, hogy még ma meghozza a rabszolga-felügyelő elmaradását. Aztán csikorogva húzódott félre a kapun a nagy retesz, hogy megnyíljon előttünk a Gratianus-birtok kapuja…


Ha tetszett ez a kis részlet, a könyvet, itt tudod megrendelni:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.