2023. április 5., szerda

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Bordás Róbert - ("Egyik kedvenc jelenetem a Leosztott lapok-ban, mikor Anna furfangos ötletével megmenti férjének szülőfaluját attól, hogy a szovjetek elhurcolják a lakosság egy részét „málenkaja rabóta” kényszermunkára. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Bordás Róbert írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónak Leosztott lapok címmel jelent meg könyve e-könyvként március 23-án magánkiadásban, nyomtatásban pedig április végén lesz hozzáférhető. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Négyéves koromtól számítom a tudatos életemet, amikorra megtanultam írni és olvasni (na meg számolni is). Életem ezutáni első huszonnyolc évét a tudománynak szenteltem, geofizikusnak tanultam, dolgoztam is a szakmában. Családot alapítottam, két szép, ma már felnőtt lányunk van. A család miatt kiköltöztem Csehországba, most is ott élek.

A következő huszonnyolc évben igyekeztem sikeres üzleti karriert befutni. Két éve visszavonultam, és a családon kívül csak az írásnak szentelem magam – szeretném azt hinni, hogy még legalább egy jó huszonnyolc évig.

Leosztott lapok c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Talán tudod, hogy a Leosztott lapok-hoz édesanyám rám hagyott memoárja adta az ihletet. Ungváron és Kárpátalja több részén sokszor voltam gyerekkoromban, de sikerült még 2019-ben is meglátogatnom az ottani rokonokat, és ez a látogatás sokat segített az ottani helyszínek leírásában. Rengeteget kellett azonban utána olvasnom, kutatnom, hogy történelmi hitelességgel tudjam ábrázolni a világháborús idők Ungvárját és Észak-Magyarországot. Google a mindennapi haverom lett. Több nyelven olvasok, és ez rendkívül hasznos volt eredeti forrásmunkák tanulmányozásában, hogy minél pártatlanabb véleményt tudjak alkotni és közölni. Ez volt az egyik oka annak, hogy a könyvet eredetiben angolul írtam – a neutrális nyelvvel hangsúlyozni akartam a szemlélet pártatlanságát is. A könyv angol verziója (The Hand We Are Dealt címmel) mintegy másfél évet vett igénybe, és a szerkesztői munkálatok alatt már a magyar fordításon is elkezdtem dolgozni. Az utóbbi egy további jó félévig évig tartott.

Forrás: Bordás Róbert szerzői oldala

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Anyám fiatalkori sorsa mintegy mementóként szolgál a háborúk miatt hazájukat vesztő, menekülni kényszerülő, és az idegenben magukat keresők emlékének. A könyv nyolcvan százaléka valóságos eseményeken alapul, de hogy egy jó regény legyen belőle, azzal a húsz százalékkal meg kellett toldanom. Ezért ez nem egy életrajz, hanem egy regény, igaz történet alapján.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Az első verseim még gyermekkoromban születtek, és mire felnőtt lettem, már százötven fölött is volt a számuk. Két kisregényt és jó néhány elbeszélést is írtam kamaszkoromban és az egyetemi évek alatt. Mindig voltak történetek, amiket el szerettem volna mondani, és mivel kicsit introvertált vagyok, inkább leírtam, mint valakinek elmondtam volna őket. Nyomtatásban azonban csupán pár írásom jelent meg egyetemi lapokban, nem számítva tudományos publikációimat.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Egész életemben imádtam a történelmi regényeket. Aktívan kutatom családom történetét, és ez adta az ötletet, hogy egy kicsit a történelmi rejtélyek felé orientálódjak. A történelmi regénysorozatot, amelyen most dolgozom, ebbe a zsánerbe lehetne talán besorolni. Egyébként nem vagyok híve a skatulyázásnak, hiszen maga a Leosztott lapok lehetne nemcsak történelmi regény, hanem dráma, romantikus, háborús, vagy női regény illetve fiatal felnőtt (new adult) is.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Elképzelhetetlen megkönnyebbülés, hogy a történet végre papíron (értsd: számítógépben) van. Hamar átvált azonban ez az érzés pánikba, hiszen akkor kezdődik az igazi rabszolgamunka: szerkesztés, ellenőrzés, szövegsimítás, átírás, ezt kivágni, azt hozzátenni… és ez nem megy fájdalom nélkül.

Nem gondolkodtál még írói álnéven?

Nincs szükségem rá. Tízegynéhány évvel ezelőtt álnéven írtam egy a tényirodalomban mozgó könyvet, ugyanis nem fért össze ez a tevékenység az akkori foglalkozásommal. Ma már szabad vagyok.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Azt hiszem, anyám története adta az igazi ihletet, és ha már annyira szeretem a történelmet, miért ne próbálkozhatnék ezzel a zsánerrel alkotói módon? Közben felfedeztem, hogy a családom története további ihletet adhat, hát ez a zsáner, úgy tűnik, valameddig nekem még kitart.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Mindenki szeretne maga után hagyni valami maradandót, valamit önmagából. Gyönyörű érzés. 

Forrás:Bordás Róbert szerzői oldala

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Tervező típus vagyok. Fejezetek szerinti cselekményváltozatot írok, de aztán elengedem a szereplőimet, és néha magam is meglepődöm, merre veszi útját a történet. Úgyhogy mind a kettő.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Egyik kedvenc jelenetem a Leosztott lapok-ban, mikor Anna furfangos ötletével megmenti férjének szülőfaluját attól, hogy a szovjetek elhurcolják a lakosság egy részét „málenkaja rabóta” kényszermunkára. Talán azért, mert ez valóban megtörtént, persze pontosan hogyan, abban volt módom írói fantáziámat szabadon ereszteni.

Talán a legnehezebb volt lírai módon leírni egy főszereplő legintimebb pillanatait, akit édesanyámról formáztam. 

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Mint említettem, amatőr genealógiai kutatásom sok érdekes tényt, lehetőséget, fordulatos sorsokat kínál fel, ami inspirál regényes történetek alkotásához. A múlt maga egy végtelen lelettára az inspirációnak. A kérdés, hogyan és miért történt valami, vagy még hogyan történhetett volna engem felcsigáz, nemkülönben a szereplők belső indokainak elképzelése, feltárása. A történelmi környezet tanulmányozása pedig sok hitelességet kölcsönöz az ilyen történeteknek.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Természetesen a család, akik véleményére sokat adok, és ők sokat segítenek egyes kételyek eloszlatásában vagy bizonyos cselekvénygondok megoldásában. Egy éve kezdtem el egy négy fős írócsoporttal dolgozni, akikkel hetente kölcsönösen kritizáljuk egymás újabb fejezeteit online. A harmadik kör egy szélesebb körű, szintén online íróközösség véleményezése. Az utóbbi két kör komolyan hozzájárulhat a történetnek, a cselekmény fordulatainak esetleges megváltoztatásához, egy tisztább, jobban élvezhető és akadálytalanul folyó regény megalkotásához. A negyedik kör egy professzionális szerkesztő, aki nemcsak a nyelvhelyességet ellenőrzi, hanem a cselekvény menetét, a stílust, a szóválasztást is segít a legjobbá tenni. Az ötödik kör az előolvasók, akiknek szíves segítségét a Leosztott lapok-hoz is igénybe vettem: heten az eredeti angol verziót, négyen a magyar verziót olvasták, de itt már inkább csak kisebb hibák felleléséről és kijavításáról van szó. Nem csoda, hogy a Leosztott lapok megírása két évig tartott.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Büszkék voltak rám, és mindenben segítettek. A könyv videotrailerjét családi együttműködésben készítettük: feleségem írta a forgatókönyvet, kisebbik lányom játszott benne, nagyobbik lányom pedig filmezte, vágta, rendezte és a hangját kölcsönözte. A könyv borítója is nagyobbik lányom, Dominika munkája, ahogy a honlapom is. 

Forrás: Bordás Róbert szerzői oldala

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Készülőben lévő háromrészes történelmi regénysorozatom (munkacíme: Will Blood Tell? – Vízzé válik a vér?) első kötetét még idén tervezem megjelentetni angolul, és talán a jövő évi könyvhétre sikerül a magyar verziót is kiadni. Ez a sorozat az 1880-as években kezdődik, és egy magyar család több ágának Amerikába való kivándorlását, sorsukat, boldogulásukat követi, összekötve a jelen generációkat az óceán két oldalán egy genealógiai kutatás alapján. Remélem, hogy a magyar olvasóknak is tetszeni fog.


Ekönyvet itt tudjátok beszerezni:

DiBook

E-könyvek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése