.jpg)
- Főoldal
- Csatornáim
- Kapcsolat-Támogatóim
- Magyar Szerzők
- Lumira Kör Tag
- Book Tag
- A külföldi szerzők
- Amiket el szeretnék olvasni
- Véleményem a könyvről
- Előolvasás
- Könyvtrailer
- Borítóleleplezés
- Kiadómustra
- Idézetek
- Beleolvasó
- BookTrailer
- Ismerjük meg közelebbről a szerzőket
- Bookmate ajánlói
- Tudtad-e?
- Könyvbemutató
- Ismerjük meg közelebbről a meseírókat!
- Interjúk
- Hogyan készül a könyv,történet?
- Meleg regények
- Maradj otthon!
- Mit olvassak?
- Emberek a borítók mögött!
- Szerzők/Írók csatornái
- Téma
- E-book, Naná, hogy?
- Wattpad írók
- Ismerjük meg közelebbről a fantasy írókat!
- Könyvjelzők
- Ingyen könyv? Naná! Tudok neked ajánlani.
- Top 3
- Interjú dark romance íróival/szerzőivel
- Sorozatajánló
2026. május 2., szombat
Ingyen letölthető könyvjelző 3. rész - ( Igazi nyár, igazi könyvmoly)
.jpg)
2026. április 28., kedd
Bodor Ádám kapja a Hummel & Prae Irodalmi Díjat 2026-ban – Átadó az Ünnepi Könyvhéten június 12-én – Sajtóközlemény
Bodor Ádám kapja a Hummel & Prae Irodalmi Díjat 2026-ban
A díjátadóra 2026. június 12-én, pénteken, 16 órakor kerül sor a Vörösmarty téren, a könyvheti színpadon. Bodor Ádámot Kulcsár Szabó Ernő professor emeritus, az MTA rendes tagja laudálja, a díjat pedig Horst Hummel, a Hummel Pincészet vezetője és Balogh Endre, a Prae Kiadó vezetője adja át – legalábbis szimbolikusan.
Az idén 90 esztendős Bodor Ádám írásművészete kapcsán tájékozódni lehet többek közt a Prae irodalmi és kultúratudományos folyóirat Bodor-különszámából, valamint A körzet poétikái – Tanulmányok Bodor Ádám életművéről című, Prae Kiadónál megjelent tanulmánykötetből (szerkesztette Lőrincz Csongor és Smid Róbert). A prae.hu művészeti portál Külföldön Sikeres Magyar Művészek projektjében Zöllner Anna Júlia készített interjút Bodor Ádámmal.
A zsűri tagjai voltak: Péczely Dóra (Prae Kiadó irodalmi szerkesztő), Horváth Florencia (prae.hu művészeti portál főszerkesztő-helyettes), L. Varga Péter (Prae irodalmi és kultúratudományos folyóirat főszerkesztő) és Balogh Endre (Prae Kiadó kiadóvezető), Méhes Károly (író-költő), Horst Hummel (Hummel Pincészet).
A nagy értékű díj egy hordónyi (228 liter) bor palackozott formában az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező Hummel Pincészettől, amely biodinamikus gazdálkodást folytat Villányban. Pénzben kifejezhető értéke hozzávetőlegesen 10.000 euró (a palackokat eltároljuk, és kiszállítjuk, amikor a díjazott kéri), valamint egy berlini fellépés a berlini Magyar Kultúra Háza közreműködésével.
A bor a Hummel Pincészet számára olyan gondolkodásmódnak, gazdálkodásnak és létezésnek a szimbóluma, amely összhangban áll a természettel és az azt létrehozó szellemmel, hiszen mindannyian ebből származunk, beleértve az irodalmat is. Magyar nyelven alkotó írók-költők kapják az elismerést, akiknek munkássága felszabadít, kiutat mutat a dogmák és ideológiák fogságából, amelyek romboló következményeit az emberiség különösen a 20. században szenvedte el, és akik műveinek szellemisége teret nyit az erkölcsi szemléleten alapuló ember számára.
Az új elismeréssel a felek szándékában áll ápolni a 2021-ben és 2022-ben Kukorelly Endrének, majd Márton Lászlónak átadott Hummel – Jelenkor Szépirodalmi Díj emlékét is.
Ez volt a hír a díj megalapításáról.
Bodor Ádámról a Magvető Kiadó weboldalán.
Bodor Ádám fotóját Bodor Anikó készítette.
2026. április 27., hétfő
Híres magyar jövőkutató a transzhumanizmusról, és arról, hol és miért válik elavulttá az ember
Kömlődi Ferenc:
Öröklétek
Az emberiség útja a kreatív szuperintelligencia és a csillagok felé
Híres magyar jövőkutató a transzhumanizmusról, és arról, hol és miért válik elavulttá az ember
Megjelenés: június 9. – Ünnepi Könyvhét
Nyomdai kivitelezés: keménytábla, védőborító, 464 oldal
Miről szól a könyv?
Kömlődi Ferenc kötete azt vizsgálja, hogyan jutott el az emberiség oda, hogy már nem pusztán alkalmazkodik az evolúcióhoz, hanem aktívan alakítja azt. A mesterséges intelligencia, a biotechnológia és más, egymásba fonódó tudományterületek révén egy olyan korszak küszöbére érkeztünk, ahol az ember és a gép közötti határ egyre inkább elmosódik. A könyv nemcsak a technológiai áttörések hátterét tárja fel, hanem azt is, milyen új létformák, identitások és közösségek rajzolódnak ki ebből az átalakulásból.
Miért aktuális most?
Az utóbbi évek látványos technológiai fejlődése sokak számára hirtelen ugrásnak tűnik, valójában azonban egy régóta zajló folyamat fordulópontjához érkeztünk. A kérdés már nem az, hogy megváltoztatja-e az életünket a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy milyen mértékben engedjük át neki a döntéseinket és a jövőnket. A könyv éppen ezért nemcsak jövőképet kínál, hanem értelmezési keretet is ad ahhoz, hogy a jelen bizonytalanságában eligazodjunk: miközben a technológia egyre nagyobb hatalmat ad a kezünkbe, egyre sürgetőbbé válik annak eldöntése, hogyan élünk vele.
Leírás
Az Öröklétek nem klasszikus jövőjóslat, hanem személyes hangú, mégis széles látókörű gondolkodási kísérlet arról, hogyan alakult át az elmúlt évtizedekben a világképünk, és vele együtt az emberről alkotott elképzelésünk. Kömlődi Ferenc saját élményein és kulturális referenciáin keresztül vezeti végig az olvasót Szingapúrtól Szöulon és Londonon át Latin-Amerikáig, miközben azt vizsgálja, milyen jelekből rajzolódik ki egy új, poszthumán korszak körvonala.
A könyv egyik legizgalmasabb rétege, hogy nem csupán technológiákról beszél, hanem arról a kulturális közegéről is, amelyben ezek megszületnek: elektronikus zenei szubkultúrák, kortárs képzőművészet, digitális nomád életformák és globális városok szolgálnak példaként arra, hogyan változik meg az érzékelésünk és a valósághoz való viszonyunk. A szerző szerint a jövő már nem egy távoli, egységes narratíva, hanem egymás mellett létező, egymást átfedő valóságok rendszere.
Az Öröklétek egyszerre kultúrtörténeti áttekintés és jövőfilozófiai útikalauz. A mesterséges intelligencia, a big data vagy a transzhumanizmus kérdéseit nem elvont szinten tárgyalja, hanem konkrét társadalmi és politikai folyamatokkal kapcsolja össze, a populizmus erősödésétől a technológiai óriáscégek hatalmáig. Így válik a könyv tétje világossá: nem az, hogy milyen lesz a jövő, hanem az, hogy képesek vagyunk-e értelmezni azt a jelenben, mielőtt végleg kicsúszik a kezünkből.
Fülszöveg
Az ember ma már nem az evolúció végterméke, hanem saját jövőjének tudatos tervezője. E képességünk a legjobbkor jön, ugyanis épp létezésünk legnagyobb kihívásával nézünk szembe.
Az olyan mindennapi technológiai szenzációk, mint a ChatGPT vagy a generatív képalkotók csupán a jéghegy csúcsa. Ami ma látványos áttörésnek tűnik, az valójában évtizedek óta zajló, mélyreható folyamatok következménye. A mesterséges intelligencia, a szintetikus biológia, a kvantum-számítástechnika és más technológiák összefonódásával az emberiség saját kezébe vette a fejlődését. Elindítottuk a gépi evolúciót, és megkezdtük a kísérletezést olyan hibrid létformákkal, amelyekben a szerves és a szervetlen már elválaszthatatlan egységet alkot.
Kömlődi Ferenc jövőkutató azt vizsgálja legújabb könyvében, hogyan lett képes az emberiség az irányított evolúcióra a technológia és a tudományok fejlődésével, a gépekkel való együttműködés által. Ez a könyv alapos látleletet ad a jelen hibrid valóságáról, ahol már a biológiai határokon túli létezés formáit kutatjuk. Nem csupán technikai leírást kapunk, hanem átfogó elemzést arról, miként válhatunk a mindenható adatok korában sokdimenziós személyiségekké és közösségekké.
Ez az „evolúciós útikönyv” a technológiai diadal bemutatása mellett megkerülhetetlen válaszokat keres a jelen káoszára is. Hogyan őrizhető meg a személyiség és a közösség szabadsága az orwelli technofeudalizmus árnyékában? Vajon képesek vagyunk felelősséggel kezelni azt a hatalmat, amellyel saját fajunkat és a gépi értelmet formáljuk újjá? Miként válhat a kreatív szuperintelligencia szövetségessé többek közt a klímaválság elleni harcban?
Az Öröklétek: Az emberiség útja a kreatív szuperintelligencia és a csillagok felé nélkülözhetetlen útmutató azoknak, akik érteni akarják a holnap utáni világot és az emberi faj következő nagy lépését.
A kötetről mondták
“Kömlődi Ferenc abba a jövőbe kalauzol bennünket, amely már jelen, és amelynek a megjelenését persze, mint oly sokszor, későn vettük észre: amikor már ijesztővé vált. Ijesztő, mert kontrollálhatatlan, ijesztő, mert ismeretlen, és mégis lenyűgöző: ebben fogunk élni. Mint a jó újságíró, végigkalauzol bennünket a poszthumanista univerzum előéletén, hogy végül felvesse a végső kérdéseket, milyen lesz vajon az élet az emberiség elavulása után?” - Babarczy Eszter
A szerzőről
Kömlődi Ferenc jövőkutató, író és képzőművész; világutazó, Latin-Amerika rajongó, gourmand, macskabarát és hollandfoci-drukker. Tibeti-magyar szakon végzett az ELTE-n 1985-ben, majd bő egy évtizedig Franciaországban élt. Dán filmiskolában filmes (1995), a prágai UNIDO tanfolyamon (2006) pedig jövőkutató-képesítést szerzett. Könyvei jelentek meg technokultúráról és zenéről, mesterséges intelligenciáról és az amerikai némafilmről, emellett több IT-témájú tanulmánykötet társszerzője.
Idézetek a kötetből
„Az 1990-es évek közepe, a technokultúrát bemutató, a Fénykatedrálishoz végzett anyaggyűjtés óta foglalkozom a transzhumanizmussal. Akkor ismertem meg a jellegzetesen kaliforniai, jövőorientált eszmeáramlatot, és azonnal beszippantott. Teljesen azonosulni egyetlen gondolatrendszerrel sem lehet, mert az már hit, és nem racionális világkép, de a távolságot és a kritikus szemléletet megtartva, a mai napig transzhumanistának tartom magam.”
„Az ember-gép viszony a kései 1940-es évek, Norbert Wiener óta a számítástudomány egyik legtöbbet elemzett/vitatott kérdése. Hagyományos világképek dualista ellentétpárokkal (organikus-mechanikus, lélek-test) magyarázzák. Ha igazuk lenne, az emberi szervezet semmiféle mechanikus részt nem tartalmazna, és gépeknek sem lennének hozzánk hasonló tulajdonságaik. A biokémia rájuk cáfol: szöveteink, sejtjeink speciális funkciókkal rendelkező gépekből, riboszómákból, RNS-ből (ribonukleinsav) állnak. Agyunkban ötven-százmilliárd idegsejt lehet, ezeken kívül szinapszisok, neurotranszmitterek, szubatomikus részecskék dolgoznak serényen. Mind mozgásban lévő kvarkok vagyunk, szervezetünk működése számos gépi vonást mutat.”
„Elfogadom alapvetését, hogy az evolúció nem ér véget az emberrel, hogy mostani és közeljövőbeli csúcstechnológiákkal nemcsak beavatkozunk, hanem irányítani is tudjuk a folyamatot. Transzhumanista megoldásokkal (MI, ember-számítógép interfészek, szintetikus biológia, nanotech) szellemi és fizikai képességeink jelentősen feljavíthatók, az élettartam meghosszabbítható. Az emberi állapot nem végleges: Homo sapiens és high-tech közös fejlődésével új létformák alakulhatnak ki, miközben már útjára indítottuk a természetesnél gyorsabb gépi evolúciót. Ha megértjük őket, ezekkel a technológiákkal megakadályozható a klímakatasztrófa, és a világűrbe is kirajzhatunk.”
„Szöul, 2018. szeptember. Dél-Korea fővárosa kelet-ázsiai referenciapont, mint Szingapúr és Hongkong. Vagy Tokió. Ezekben a metropoliszokban formálják a jövőt, ami Szöulban egyelőre új kezdet nélküli „poszt”, mert ott még nem ért véget bizonyossággal egy korszak, egy világ, mint a sterilen tökéletes, hibátlanul jólfésült Szingapúrban. Az első jövősokk az Incshon reptér: poszt-cyberpunk és transzhumanizmus sokadszorra találkozik, ezúttal a kávéfőző és információs robotok, áttetsző humanoidfej és jégkrém ATM, cizellált fémszerkezetek és absztraktfehér üres felületek, csúcstechnológia- és csúcsdesign-bemutató, tompa színű objektumok mértani rendjében.”
2026. április 24., péntek
Beleolvasó:Brett O'Conor:A Mészáros (Vérengzők 2.) 3.-4.fejezet
Beleolvasó:Brett O'Conor:A Mészáros (Vérengzők 2.) 1.-2. fejezet
Brett O'Conor írótól újabb beleolvasót hoztam a Vérengzők sorozatának a 2.részéből az A Mészáros címmel. A sorozatnak, hamarosan megjelenik májusban A Szekta címmel.
1.-2. fejezetét hoztam ebben a rovatban, hamarosan hozom a többit is.
Tartalom
Első fejezet
Shannon Eric Denton–David Hartman: Kraken – Megjelenik május 4-én!
Shannon Eric Denton–David Hartman
Kraken
Megjelenik május 4-én!
Multiverzum Kiadó, 2026
Fordította: Botos Kitti
Borítóterv és illusztráció: David Hartman
Fülszöveg
Shannon Eric Denton író és David Hartman rajzoló alkotásában egy izgalmas történet bontakozik ki egy félig ember, félig szörny hősről, aki azért küzd, hogy megakadályozza, hogy a nácik ősi borzalmakat szabadítsanak a világra.
A természetfeletti erőkkel átszőtt 1930-as években egy vakmerő kalandor, Kraken egy másik dimenzióban tett utazásból tér vissza, hogy megállítsa a misztikus náci inváziót, mielőtt a sötétség felemészti a világot.
„Shannon Eric Denton egy őrületes, sodró lendületű történetet mesél el, amitől még több Krakenre fogsz vágyni! Az oldalak felrobbannak a szörnyek, nácik és kalózok tobzódásától, mindez a hamisítatlan David Hartman-stílusban! Brockmolla!”
– Rob Zombie (Halloween, 1000 halott háza)
„H. P. Lovecraft és Indiana Jones elszállt, vad keveréke ez az izgalmas, hátborzongató és egyben fergetegesen szórakoztató történet mutánsokról és szörnyekről, hősökről és gonosztevőkről, valamint kemény és veszélyes női karakterekről. Torkon ragad, és nem ereszt. Denton és Hartman telitalálata!”
– Don Coscarelli (Fantazma, A vadak ura)
Részlet a kötetből
Megrendelhető a kiadó webáruházában

.jpg)

.jpg)
.jpg)

.jpg)
.jpg)

.jpg)
.jpg)

.jpg)
.jpg)

.jpg)





