Interjú B. E. Belle írónővel, aki a Hazugok című regényével robbantott nagyot.

Köszönöm B. E. Belle írónőnek, hogy elfogadta a felkérésemet egy interjúra. Nagyon sok jót hallottam a könyvről, az írónő csajos csoportjában szinte mindenki olvasta és csupa jót írtak róla. Ráadásul néhány hét múlva megjelenik a Megtörtek c. könyve, amelyhez egy Hazugok novella is jár ajándékba. Köszönöm mégegyszer az írónőnek, hogy válaszolt a kérdéseimre.

1. Kérlek, mesélj egy kicsit magadról!

32 éves vagyok, egy vidéki, viszonylag kis városban élek, Szentesen. Ezen sokan meglepődnek, mert alapvetően egy életzabáló vagyok, és mindenki a fővárosba képzel el engem, de talán pont ezért, örülök, hogy az életem ezen területén van egy kis nyugalom. A Magyar Táncművészeti Főiskolán – ma már Egyetem – végeztem és a mai napig dolgozom a szakmában.

2. Hogyan kezdted el az írói pályát?

A gimnáziumban humán szakon, emelt szinten irodalmat tanultam. Mindig is imádtam olvasni és írni is. Én voltam az például, aki évek óta tudta, hogy érvelést választok majd a magyar érettségin, mert mindegy miről kell, én aztán írni bármiről tudok. Így is lett. A jelentkezésem beadtam magyar-olasz szakra is az egyetemre, de mivel a Táncművészetit jelöltem elsőként, és oda azonnal felvettek, eldőlt a sorsom. A szüleim is ezt a sorrendet támogatták, hiszen írni később is lehet, táncolni azonban nem, hiszen mindenki tudja, hogy a mienk nem éppen egy nyugdíjas szakma. Így először azt, majd ezt az álmom valósítottam meg.

3. Általában hogyan születik meg egy történet? Van esetleg ihlet, ötlet vagy inspiráció?

Mondhatom, hogy elképesztő dolgokat éltem át az életem során, illetve annyira sok és különböző környezetben volt szerencsém megfordulni, hogy egyszerűen az élet írja a történeteimet.

4. Az írást megelőzi-e valamilyen kutatómunka, ha igen mennyiben folyik bele a munkába?

Ez változó. Az első regényem (Hazugok) esetében nem kellett kutatómunkát végeznem, hiszen azt átéltem. A Megtörtek című regényem már érdekesebb volt ilyen szempontból, hiszen az egyik fele rendkívül közel áll hozzám, szakmámba is vág, így erre ugyanaz volt jellemző, mint az első regényemre, ám a másik felébe igencsak bele kellett ásnom magam. Nem elég személyesen ismerni azt, akiről a főhőst formázom. Hiszen attól még a mögöttes dolgokat az ember nem minden esetben látja át kellőképpen. Egy regénynél nem lehetek külső szemlélő, még ha az életben az is voltam valamikor. Hallanom, látnom, éreznem kell a másikat ahhoz, hogy hitelesen át tudjam adni az olvasóimnak az adott személyt. Így ebbe igen erősen bele kellett ásni magam, de bármennyire is szívszorító volt, minden perc megérte. A Megtörtek megjelenésétől függetlenül én már a következő könyvömön dolgozom egy ideje, és mondhatom, kutatómunka szempontjából eddig ez a legkeményebb, de imádom, és úgy érzem, az olvasóim is elégedettek lesznek majd.

5. Mennyire kell hitelesnek lennie az adott sztorinak és mennyire lesz az?

Ezt azt hiszem, az előzőekben meg is válaszoltam. Mivel én megtörtént eseményekből alkotok regényeket, a hitelesség az egyik legfontosabb.

6. Általában egy történeten mennyi ideig dolgozol? Szerinted, mi az, amitől jó lesz?

Ez is változó. A Hazugokat egy hónap alatt írtam, de két évig tartott mire a könyvespolcokra kerülhetett és sokat dolgoztam rajta ez idő alatt. A Megtörteket sokkal tovább írtam, aminek az is az oka, hogy többször megszakadt közben a szívem. Egyszer azt mondta nekem valaki, hogyha az író nem sír a könyvén, az olvasó se fog. Volt, hogy félre kellett tennem a kéziratot pihenni, amíg lelkileg képes voltam a folytatásra. Én egy olyan szerző vagyok, akinek szíve-lelke benne van minden egyes sorban. Úgy gondolom, ez a titkom, illetve szerencsésnek tartom magam, hogy művészléleknek születettem, mert amíg mások mindent elkövetnek, hogy megértsék a művészeket, és belelássanak a fejükbe, én minden egyes pillanatában az életnek össze vagyok zárva eggyel.

7. Kik láthatják először a kéziratot? Vannak olyanok a közeledben,akik beleszólhatnak a, történet alakulásába?

Édesanyám látja először. Neki már akkor megmutatom, amikor az első pár fejezet kialakul. Utána a már elkészült, bár még teljesen nyers kéziratot két, hozzám nagyon közel álló személynek mutatom meg. Szerencsét hozott nekem ez a három muskétás a Hazugoknál, így ez már mondhatom, hagyomány. A történet alakulásába soha nem szólnak bele, de a véleményüket elmondják. Szeretem, ha a könyveim pörgősek, feszesek és érdekesek. Ezt tudják is, és bárhol azt érzik, esetleg unalmasabb sorok vannak valahol, azt jelzik, de ezeket a részeket sem változtatom meg a történet szempontjából, hanem átdolgozom a mondataim, hogy elérjem a kívánt hatást.

8. A családod, barátaid hogyan fogadták, hogy könyved jelent meg?

Nagyon szerencsés vagyok ilyen szempontból. A családom, barátaim, kollégák, ismerősök abszolút támogatással vannak irányomban. Tényleg, egyetlen rossz szavam sem lehet, Mindenkinek ilyen támogatói hátteret kívánok és ilyen szeretetet.

9. Van kedvenc jeleneted a könyvben?

A Hazugokban a Caruso eltáncolása volt a kedvenc jelenetem. Ennek hatalmas szerepe volt az életemben több szempontból is és az a pár perc szó szerint forgatta fel a világom mind az életben, mind a regényben.

A Megtörtekben is van kedvenc jelenetem, de mivel a megjelenés előtt vagyunk, ezt még nem szeretném elárulni.

10. Volt olyan rész, amit nehezen írtál meg?

Persze, több is. Itt nehezen tudnék egyet kiemelni, mert a Hazugokban szinte az összes tánckari veszekedést nehezen írtam meg. Az életben ezeket egyszer is elég volt átélni, de a regény miatt újra és újra feltépődtek a sebek.

A Megtörtek egy sokkal mélyebb történet. Össze sem lehet hasonlítani a Hazugokkal. Amikor az olvasóim elolvassák az új regényem, érteni fogják, ha azt mondom, szinte az egészet nagyon nehéz volt megírni, mégis minden sort varázslat volt papírra vetni.

11. A történet szereplői teljesen a fantáziád szüleményei vagy mintáztad őket valakiről?

Ezt a kérdést teljesen megfordítom. Az én szereplőim nem a fantáziám szüleményei. Nem is lehetnének, hiszen igaz történeteket illetve élet ihlette történeteket írok. A szereplőim hús-vér emberek. Köztünk járnak-kelnek az utcán. Róluk formázom a regényeimben szereplő személyeket. Természetesen a neveik, külső megjelenéseik, életkoraik teljes megváltoztatásra kerülnek, illetve van, hogy más állampolgárságot kapnak tőlem, mint amivel az életben születtek vagy némelyeknek megváltoztatom a szakmáját. Ennek törvényi okai vannak. Ám, mivel úgy vélem, egy regénynek tanító célzatúnak is kell lennie, vannak részek, melyek fikciók. A helyszíneket pedig szinte mindig megváltoztatom az eredeteihez képest, és ott is előfordul, hogy a fantáziám megalkot például létesítményeket, épületeket bár alapvetően az országok, városok a valóságban is léteznek. Ennek az az oka, hogy rengeteget utaztam, és a kedvenc helyeimet szeretném megmutatni az embereknek, vagy akár kedvet csinálni nekik ahhoz, hogy utazzanak egyet.

12. Milyen további terveid vannak?

Ahogy beszéltünk is róla, már a következő regényemen dolgozok. Elképesztő szeretetet kapok az olvasóimtól és csak bízni tudok abban, hogy a Megtörteket és a többi, még készülőben lévő írásaimat is annyira szeretni fogják, mint a Hazugokat. Konkrét céljaim és terveim vannak a jövőmet illetően és hamarosan el is árulom őket. 

Akik a Hazugok c. könyv novelláját szeretné beszerezni Megtörtek c. könyvvel együtt,azt itt lehet: 

Libri

A  Megtörtek c. könyvet pedig itt:

Álomgyár Kiadó

Képek: B.E.Belle