Interjú Susannah Skiethen írónővel - ("Az igazság az, hogy a regényemben érintett téma miatt mindenképpen szerettem volna, hogy te megismerkedj a történetemmel és nagy elismerés nekem, hogy mély nyomot hagyott benned.")

Köszönöm Susannah Skiethen, hogy elfogadtad az interjú felkérésemet. Nemrégiben olvastam el Hogyan tovább? című könyvedet. Nagyon tetszett és szeretném megköszönni, hogy olvashattam. Szeretnék veled a könyvedről,  és arról, hogy miként jutott eszedben, hogy írásra add a fejed. Hogy a folytatás remélem lesz annyira, vicces és fordulatos, mint az első rész. Főleg, ha Eddie lesz a főszereplő, már megéri várni.

Kedves Ági!

Először is szeretném megköszönni, hogy elolvastad a könyvemet és nagyon örülök, hogy tetszett. Az igazság az, hogy a regényemben érintett téma miatt mindenképpen szerettem volna, hogy te megismerkedj a történetemmel és nagy elismerés nekem, hogy mély nyomot hagyott benned.

Másodszor szeretném megköszönni az interjú lehetőségét, megtisztelő, hogy válaszolhatok a kérdéseidre!

A folytatás legalább annyira fordulatos, humoros és szenvedélyes lesz, mint az első könyvem. Eddie elrabolja a szíveket, ez nem kétséges, a kérdés az, hogy az övét ki fogja.

1.

Mikor fogalmazódott meg benned, hogy írással szeretnél foglalkozni? Kérlek, mesélj kicsit magadról! Ha jól tudom te is hallássérült vagy, milyen érzés volt megírnod egy történetet?

Már tini koromban írogattam, amolyan szárnypróbálgatások voltak és jobbára versek, novellák, aztán ez a dolog valahogy háttérbe szorult, egészen pár évvel ezelőttig. Akkor kezdtem bele a Hogyan tovább? című regényembe, de nem egészen ilyennek indult, mint ami lett belőle. Azonban sajnálatos módon, ahogy elkezdtem, úgy abba is maradt, egy érzelmi válság miatt. Így hozzávetőlegesen 1,5 éve folytattam, pontosabban kezdtem újra a könyvem írását és akkor tudatosult bennem igazán, hogy nekem ez az utam, ezt akarom csinálni.

Nem vagyok hallássérült, de nagyon közel áll hozzám ez a világ, ugyanis a szüleim azok. Amikor újra átgondoltam az alaptörténetet, akkor tudtam, hogy mindenképpen bele fogok vinni egy ilyen szálat, így a Hogyan tovább? című könyvemmel szeretnék tisztelegni édesapám emléke előtt, akinek rengeteget köszönhetek.

2.

Hogyan éled meg az írói létet? Milyen érzés volt, amíg készült és milyen források ihlettek meg?

Rendkívül boldoggá tesz az írás, mondhatnám, hogy megtaláltam önmagam és úgy érzem, ebben teljesedtem ki. A családom az, akik mindig megihletnek, támogatnak és bíztatnak, nélkülük úgy érzem, nem is menne.

Pár éve vettem a kezembe két magyar írónő könyveit, amelyek akkora hatással voltak rám, hogy igazság szerint miattuk vágtam bele újra az írásba. Hatalmas megtiszteltetés ért, amikor az élet úgy hozta, hogy egyikőjükkel közelebbi kapcsolatot is kialakíthattam, hiszen ő segíti, egyengeti az utamat a kiadó gondozásában, amit ezúton is köszönök neki. Emy Dust, hálám üldözni fog és büszke vagyok, hogy megismerhettelek.

3.

Egy ilyen történet mennyi idő mire elkészül, és hogyan zajlik? Van valami „rituáléd”, amikor írsz?

A Hogyan tovább? című könyvem körülbelül fél évig íródott, a Második esély kicsit kevesebb, talán négy hónap alatt készült el. Dolgozom a harmadikon is, ami szintén hónapokat vesz igénybe, de minden pillanatát élvezem.

Nincs különösebb rituálém, bármi megihlethet, és akkor úgy érzem, írnom kell. Ilyenkor leülök a laptopom elé és bepötyögöm a gondolataimat, ha az nincs kéznél, akkor mindenfélére jegyzetelek, ami épp kéznél van. Néha zenét hallgatok, az segít szárnyalni a fantáziámnak. A könyveimben ezért szerepet kapnak a különböző olyan zenék, amelyek az írás alatt valamilyen okból kifolyólag fontossá váltak számomra.

4.

Könyveid karakterei  közül van  a kedvenced? Illetve volt olyan, amelyiket nehezebben írtad meg? 

Egyik kedvencem Eddie a jólelkű csibész, aki elrabol néhány női szívet, de az övé sincs kőből. Hope, aki a legnagyobb szelet belőlem. Ellie, aki a legjobb barátnő. Will, a kitartó és figyelmes hódoló. És egyébként mindannyian azok, mert belőlem vannak, a részeim.

A legnehezebb talán a Második esély című könyvemből Eddie, hiszen férfi szemszögből kellett írnom, ami teljesen új számomra. Aztán ott van Lisa karaktere és Jeremy, de róluk még nem árulok el semmit.Ha lehet, akkor a második könyvem úgy érzem, még érzelmesebb lett, mint az első. 

5.

Kik láthatják először a kéziratot? Kik olvassák elsőként, illetve kinek a szava számít, aki beleszólhat a történet alakulásába?

A férjem. Mindig ő az első, aki olvassa, aztán elmondja, ha nem tetszik neki valami és azt is, hogyan változtatna, én pedig vagy megfogadom vagy nem. Az ő szava és a barátnőimé sokat jelentenek nekem, ők szintén hozzátesznek a javaslataikkal. Ahogy a kiadómé valamint írónőtársamé is, ők szintén olvasták a második könyvem, elláttak tanácsokkal, amelyeket igyekeztem megfontolni és annak megfelelően alakítani a történetet. Mindig hálás vagyok az építő javaslatokért és kritikákért, mert tanulok belőlük és igyekszem átgondolni és hasznosítani minden útmutatást, tippet.

Forrás: Susannah Skiethen írói oldala

Halasi Miklós borítótervező munkája

6.

Van kedvenc jeleneted a könyvben, illetve volt olyan rész, amit nehezen írtál meg?

Hope és Will szerelmi jelenetei, ezeket eredetileg nem ilyenre terveztem, éppen ezért nehezebb is volt megírnom, ugyanakkor a kedvenceim is lettek ezek a momentumok.

7.

Milyen érzés számodra, hogy most már kötet formájában jelenik meg az elképzelt történeted?

Hihetetlen és felfoghatatlan még mindig, pedig itt tartom a kezemben. Sohasem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet, egy álmom vált valóra ezzel, így nem túlzok, amikor azt mondom, hogy leírhatatlanul fantasztikus érzés.

8.

Család, barátok hogyan fogadták, hogy könyved jelent meg?

Sokáig titkoltam, csak a férjem tudott róla. A családom többi tagja és a legjobb barátnőm nagyon meglepődtek, boldogok voltak és mérhetetlenül büszkék rám, támogatnak ezen az úton, amiért rettenetesen hálás vagyok nekik. Nem sokan tudnak róla, a családomon és a közeli barátaimon kívül csupán néhány ismerős, de mondhatom, hogy mindenkit meglepett a dolog.

Forrás: Susannah Skiethen írói oldala

9.

A történetben volt egy rész, hogy Hope szülei hallássérültek. Már régóta vágytam már arra, hogy egy író írjon egy történetet vagy egy kis jelenetet erről. Mit gondolsz további könyveidben, lehet számítani vagy csak egyedi esett, hogy hallássérült karaktert írtál.

Mivel közelről érint ez a dolog, így valószínűleg fogok még írni hallássérültekről, sőt, a negyedik könyvemben valószínűleg Hope és szülei is kapnak még szerepet. Szeretném, ha az olvasók betekintést nyerhetnének ebbe a világba is, mert sokakat érint és sajnos keveset beszélnek róla, habár azt örömmel látom, hogy egyre nagyobb teret kap.

10.

Milyen további terveid vannak?

Eddie-t követően már készülőben van a harmadik könyvem, ami egy különálló történet lesz és tervek szerint Liberty Land, A menedék lesz a címe, Dallasban és Texas City-ben játszódik egy birtokon, Madison és Derek története. A legjobb barátnőmnek és néhány kedves olvasómnak hála, akik megihlettek, a negyedik könyvem alapötlete is már megfogalmazódott bennem, ami az Együtt veled sorozat 3. része lesz, erről viszont még mélyen hallgatok. Remélem, hogy ezek írói pályafutásomnak csupán az első lépései és hosszú út áll még előttem.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Susannah Skiethen írói oldala

Book Dreams Kiadó