Locker Dávid: Beszédkényszer – Megjelenik május 8-án!

 Locker Dávid

Beszédkényszer

 

Megjelenik május 8-án!

Prae Kiadó

 Prae Kiadó, 2024

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

 

Könyvbemutató a Kis Présházban

Május 8-án, szerdán 19 órától

 

A szerzővel és Péczely Dóra szerkesztővel Korsós Gergő beszélget.

Láng Orsolya és Locker Dávid könyvbemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon

Május 25-én, szombaton 12.45-től a Margitszigeten, a Kristály Könyves Színpadán.

 

A szerzőkkel Horváth Florencia beszélget.

Közreműködik: Valcz Péter

A kötetről

 

Kemény István ismertetője: „Európai vagyok, Jézus és Platón tanítványa.” Hogy lehet ezt a védtelen, de csodálatos mondatot leírni úgy, hogy a mai olvasó ne mosolyodjon el a romantikus nagyotmondáson? Egyszerű: olyan elementáris költői hitelt kell szerezni hozzá, amitől az olvasó álla leesik, tanult cinizmusa elpárolog. Locker Dávid verseinek ilyen hitele van. Kiderül belőlük, hogyan válik egy határon túl született, vidéken felnőtt magyar fiú a 21. században Jézus és Platón valódi tanítványává, hány megalázó és torokszorító helyzeten kell túljutnia gyerekként, kamaszként, hány eleve vesztett vitát kell végigküzdenie egyetemen és kocsmában. Hogyan bírja tűzön-vízen át, hősiesen, de ha kell, saját magát is kinevetve, épségben megőrizni idealizmusát. Locker Dávid verseskönyve nemcsak egy remek első kötet, hanem minden jel szerint egy nagy költészet kezdete.

 

A szerzőről

A szerző portréját Bach Máté készítette.

 

Locker Dávid 1998-ban született Szatmárnémetiben, jelenleg Budapesten él. Költő, kritikus, az ELTE BTK irodalomtudományi doktorandusza. Ez az első kötete.

 

Versek a kötetből

 

Bőrhiba

Nyolcévesek lehettünk, mikor nagyanyánk arcán

kinőtt a hüvelyknyi, csomós dudor.

Daganat, mondta anyám, miután visszahozták a kórházból.

Nem értettük, miről beszél,

nekünk csak röhögni volt kedvünk.

Képtelenek voltunk bármit kezdeni a felismeréssel,

hogy nagyanyánk már nem az,

aki a fejünkben él.

Mintha a hiba az arcán eltakarta volna,

aki mögötte van.

Pókfészek, mondta egyikünk,

és a nevetéstől a fejünk a csempének koccant.

Másnap reggel egyikünk sem merte bevallani,

hogy azt álmodta,

nagyanyánk arcán a hiba felfakad,

és ezernyi szőrös láb indul felénk.

*

A koronavírusban elhunytakat nem szedhetik ki a hullazsákból.

Apám azonban ismerte a temetkezési vállalkozót,

így megkérte, hogy a ravatalozóba menet

álljon meg pár percre a házunk előtt.

Ha már nem láthatja utoljára,

hadd tapogassa meg az anyját: vajon ő-e?

Én mosolyogtam magamban:

komolyan, mennyi esély van rá, hogy összecserélnek két halottat?

Aztán a hullaszállítóban mégiscsak

meg kellett kapaszkodnom

a fényesre csiszolt karosszériában.

De nem azért, mert valaki mást találtunk a kocsiban.

És nem akkor, amikor apám, mint akit fejbe rúgtak, kifordult a kocsiból.

Hanem akkor, amikor anyám

a nővérek rutinjával a zsákhoz lépett,

amiben a hullaház hidegétől

csempévé fagyva feküdt valami,

ami minden volt,

csak nem a nagyanyám.

Akkor, amikor végigsimítva a gyerekké összement testet,

az arcának ahhoz a pontjához ért,

és hátranézve azt suttogta:

ő az.

A kispolgár vallomása

Egy őszi hétvégén, tíz lehettem,

beállított a pentelei szomszédunk,

Feri bácsi, elkísérem-e a feleségéhez.

Mikor a templom melletti ösvényen

a temetőbe értünk,

Feri bácsi a dísztelen kőlapnak

kezdett magyarázni a mindennapjairól.

Én zavaromban a templomtornyot néztem,

amiről a fény, mint valami kétségbeesetten szép üzenet,

ideragyogott a lombok közül.

Fogalmad sincs, micsoda mélység lakozik az elromlásban,

mondtam két és fél év után az első barátnőmnek.

Néztem, ahogy sírva felszáll az adonyi buszra,

aztán szomorú, őszi sétára indultam a Duna-parton.

Néztem a Gellért-hegy mögött eltűnő kompokat,

és arra gondoltam,

hogy igen, ezt a szépséget csak a költők érthetik.

Dávid, te nem érted, mi az a dekadencia,

mondtad te, az új barátnőm évekkel később,

mert megkérdeztem, miért nem iszol,

ha egyszer szomjas vagy.

Ekkor már túl voltál két terápián, harminc éven

és egy debütköteten.

Nyilván zavart, ahogy persze a korod is,

de igyekeztem a markomban maradt ősz hajszálaidról

a lombhullásra gondolni, ahogy végigseper szikrázó körutakon.

Pedig csak menekülni szerettem volna.

Most, hogy már van valaki,

akivel élmény egy vasárnapi bevásárlás,

akivel ironizálunk az elterjedt gyereknevelési szokásokon,

de lebukunk egy piruló mosollyal,

akivel a problémák nem témák,

hanem egyszerűen: problémák,

már bevallhatom.

Igen, most már bevallhatom,

hogy az őszben nem a fagyosan búcsúzó szelet szeretem,

hanem a kályhák melegét.

Nem az okos megfejtéseket,

hanem a problémátlan csöndeket.

És a templomokét –

ha misére nem is megyek el.

Hogy bűntudatom van, ha napokig nem dolgozom.

És igen, bevallom, hogy szeretem a vasárnapi húslevest!

És hogy sosem a fájdalomról akartam verset írni,

hanem arról, hogy minden közismert aggály ellenére

mégiscsak szép, hogy élek.

Most már szégyen nélkül elmondhatom.

És ez így van akkor is,

ha néha,

arra a pentelei délutánra emlékeztető ködös hajnalokon,

mint folyókba hajított, felejtésre szánt,

hívogatóan fel-felbukó rettenet,

eszembe jutsz.

Forgatás

Hogy elfelejtsük,

kamerába beszélünk,

megbontjuk mindketten

a második üveget is.

Előtte a téma: bezártság, unalom,

muszájból dolgos napok.

Így nem lehet élni,

sóhajtjuk a fejünk rázva.

A Deákon ittunk ilyet egyszer, emlékszel?

Hogy hol kezdtük az estét?

Hogy ki volt a leghülyébb?

Egymás szavába vágva magyarázzuk.

A tekintetünk leginkább akkor válik réveteggé,

mikor a végét kezdjük ecsetelni.

Hogy ott, hajnal felé, hogyan szorultunk be

a vihar elől egy eresz alá.

Hogy az egyik hogyan ázott bőrig

az érthetetlenül velünk ragadt csajjal csókolózva,

és a másik hogyan rohant ki a zuhogó esőbe

felnézni az égre széttárt karokkal,

ahogy egy igazi ripacshoz illik.

Mire a végére érünk,

kiürül a második is.

Hát igen, akkor boldogok voltunk,

sóhajtjuk a kamerába,

és mint minden valódi művész,

most sem hazudunk.

Csak azt nem említjük,

mikor aznap,

a zivatar után hazatántorogva,

egyikünk végignézett

az összehamuzott sörösdobozokon,

aztán az ablakon át

ki a reggeli égre,

és tudva, figyelik,

azt sóhajtotta fátyolos hangon:

Így nem lehet élni.

 

Megvásárolható a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

Humoros thriller az online társkeresők világából Finlay Donovan-rajongóknak

L. M. Chilton:

Jobbra húzva

„Elkövettem pár rossz dolgot életemben.”

Humoros thriller az online társkeresők világából Finlay Donovan-rajongóknak

Megjelenés: május 14.
Fordító: Kéri Andrea
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 304 oldal

Leírás

Ismerős a szituáció, mikor óva intjük barátainkat az online randizás veszélyeitől? Tudod, az egy sötét és ismeretlen online tér, sosem tudhatod, ki van a másik oldalon. Aztán persze, ha mégis vállalták ennek kockázatát – ami számunkra érthetetlen – jönnek a jótanácsok: ne találkozz vele elhagyatott helyen, keresd a nyitott tereket, ahol sokan vannak. Ne áruld el neki, hol laksz, ne engedd, hogy első alkalommal hazakísérjen. Hogy miért? Mi van, ha sorozatgyilkos? Ebbe bele sem gondoltál, igaz?

Persze-persze, ki veszi manapság komolyan ezeket az intelmeket? Talán mi sem gondoljuk komolyan hevenyészett jótanácsainkat, egyszerűen csak a saját bizalmatlanságunkat vetítjük rá. Ráadásul miért is? Rossz dolgok úgyis csak másokkal történnek. Ő sem hisz benne, hogy sok millió emberből, aki belekóstolt már az online társkeresés világába épp vele esne meg valamilyen szerencsétlenség. De mi van, ha mégis?

Chilton tizenöt éve dolgozik újságíróként, nemrégiben pedig úgy döntött, hogy belekóstol a regényírás világába. Miután munkássága a Times-tól a Cosmopolitan-en át a Glamour-ig terjed, nem meglepő, hogy első könyve is hasonlóan ötvözött: true crime és egy kis sötét humorú, csajos macskajaj.

Fülszöveg

Fordulatos,​gyors tempójú és fergetegesen sötét humorú modern krimi, mely az online ismerkedés félelmetes és rejtélyes világában játszódik.

Gwen Turner úgy elszúrta az életét, hogy nehéz rá szavakat találni. Szakított élete férfijával, ráadásul olyan mondvacsinált okokra hivatkozva, melyekkel utólag szégyell szembenézni. Otthagyta jövedelmező állását, hogy nyisson egy kávézót, ami csak nyeli a pénzt. És mindennek a tetejébe a legjobb barátnője épp házasodni készül, végleg magára hagyva őt a szinglik világában.

Az olcsó borokkal és még olcsóbb valóságshow-k nézésével töltött esték egyikén Gwen úgy dönt, hogy kipróbál egy randiapplikációt. A városban azonban kevés már a házasságra alkalmas férfi, így egyik pocsék randi követi másikat. Aztán, amikor már a vezető hírekben is beszámolnak az utóbbi időkben váratlanul megnövekedett gyilkosságokról, Gwen szörnyű felfedezést tesz: az áldozatok rendre azon férfiak közül kerülnek ki, akikkel nemrég randizott.

A rendőrség szemében ő lesz a fő gyanúsított, így nem marad más választása, mint hogy felkeresse volt randipartnereit (azokat is, akik csúnyán lekoptatták), és leleplezze a gyilkost, mielőtt késő lenne.

A könyvről mondták

“Mintha Bridget Jones egy Sikoly-filmben találná magát. Halálian mesteri!” - Rupert Holmes

“Az addiktív gyilkossági rejtély miatt veszed kézbe, és a modern randizás legrosszabb formáját bemutató briliáns szatíra miatt nem tudod majd letenni.” - Hayley Quinn

“A gyilkosság ritkán ennyire szórakoztató! Rohamtempóban faltam a Jobbra húzva betűit, az oldalak gyakorlatilag önmagukat lapozták.” - Rachael Blok

“A legvégéig izgalomban tartott… friss és eredeti, miközben nem veszíti el humorát és szellemességét sem.” - Nicole Kennedy

“Úgy éreztem, mintha valamiféle borzongató utazáson lennék, miközben nincs más dolgom, mint hagyni, hogy az események kibontakozzanak előttem.” - Laura Pearson

Részlet a kötetből

„Ahogy a táncparkett közepére értem, Richardon akadt meg a szemem, aki vízhatlan dzsekijébe burkolózva és a kinti fagyos időjárástól kipirulva igyekezett utat törni magának a táncolókon keresztül a csajbuli irányába. Átpillantottam a vállam fölött, azon tűnődve, vajon visszahátráljak-e a bárpult felé, de csak az irodista fickót láttam, ahogy továbbra is engem stírölt, a nyelve gyakorlatilag kilógott a szájából.

Megtorpantam, patthelyzetbe kerültem. Ekkor végre megszólalt a telefonom. Előhúztam, mialatt másik kezemmel a tálcát tartottam, majd végighúztam a hüvelykujjamat a kijelzőn, hogy feloldjam.

Parker: Bocs, ma nem megy. A magamfajtának most nem biztonságos odakint.

A szöveg alatt pedig bemásolta egy helyi hírportál linkjét az alábbi főcímmel: „A rendőrség óvatosságra int, miután kocogók holtan találtak egy férfit.”

Rákattintottam, a gyomrom összerándult, ahogy az oldal betöltődött és egy fényképet mutatott. A diplomaosztóján mosolygó, jóképűnek nevezhető, mézszőke srác ismerősnek tűnt, hasonlított valakire, akivel korábban már találkoztam.„Robert Hamilton holttestére reggel fél hétkor talált rá két futó a Sovereign Parkban”, így szólt az első mondat.Rob Hamilton.Ebben a pillanatban a karom kocsonyává változott, a tálcányi ital pedig kizuhant a kezemből, narancsszínű löttyöt repítve a kivilágított padlóra. A csajok meglepetten kapták fel a fejüket, az a néhány táncos pedig hátraugrott, hogy elkerüljék a fröccsenést.Rob nem pusztán hasonlított valakire, akit ismertem. Ő volt az, akit ismertem.Randiztam vele két héttel ezelőtt.”

Előrendelhető:

Agave Könyvek

H. P. Lovecraft - François Baranger: Az őrület hegyei I. kötet - Megjelenik június 3-án!

 H. P. Lovecraft – François Baranger 

Az őrület hegyei I. kötet

Megjelenik június 3-án!

Június 2-áig kedvezménnyel előrendelhető a kiadó webáruházában!

Multiverzum Kiadó

Multiverzum Kiadó, 2024

Fordította: Sóvágó Katalin

Borítóterv és az album képei: François Baranger

A kötetről

Az Antarktisz. Kietlen, fagyott pusztaság, olyan dolgok nyughelye, melyeket talán jobb is örökre elfeledni. E történet William Dyer, a Miskatonic Egyetem professzora balvégzetű expedíciójáról szól, melyet e távoli és fagyott pusztaságra vezetett. Beszámolója soraiból alig hihető, rendkívüli és hátborzongató események sorozata tárul elénk.

A jégmezők szörnyűséges titkokat rejtenek. Különös, ciklopszfalazatú építmények húzódnak a feltornyosuló hegyek között, melyek az őrülettel fenyegetik azt, aki titokzatos boltozataik közé merészkedik. A Dyer vezette expedíció tagjai messzebbre merészkednek e világ felfedezésében, mint bárki más előttük, s mindezért nagy árat kell fizetniük.

A szerzőkről

H. P. Lovecraft Az őrület hegyei című műve először 1936-ban jelent meg, s mára már az amerikai horrorirodalom klasszikusai között tartják számon. Az író egyik legjelentősebb műve számos filmet és egyéb alkotást inspirált az elmúlt évtizedek során. Kötetünk a történet első felét foglalja magában.

François Baranger festőművész, illusztrátor, akinek számos film és játék vizuális megjelenését köszönhetjük, nagy rajongója Lovecraft sötét, az emberi elme mélyéből fakadó vízióinak. A 2020-ban Chesley-díjra jelölt, 2023-ban magyarul is megjelent Cthulhu hívása kötetét nagy figyelem övezte. Ez a második munkája, amelyet Lovecraft látomásainak szentelt.

Június 2-áig kedvezménnyel előrendelhető a kiadó webáruházában.

Multiverzum Kiadó

A sorozat 2023-ban megjelent, első kötete:

Brutális zárásához érkezik Shelley Parker-Chan A nappá vált lány-duológiája

Shelley Parker-Chan:

A sötétségbe fojtott világ

„Mennyit áldoznál fel azért, hogy megszerezd a világot?”

Brutális zárásához érkezik Shelley Parker-Chan A nappá vált lány-duológiája

Megjelenés: május 7.

Fordító: Sárpátki Ádám

Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 576 oldal

Leírás

A mongol uralom alatti Kínában nagy technológiai fejlődés ment végbe, ahogy a művészet is virágzott. Az egymást váltó császárok mégis destabilizálták az országot, rendkívül rosszul kormányoztak, az infláció pedig pusztító mértékűvé erősödött. A könyv az 1340-es években kezdődik, amikor Kína középső részét természeti katasztrófák sújtották. A kormányzat képtelennek bizonyult, hogy kezelje a helyzetet, ez pedig helyi szinten az irányítás teljes összeomlásához vezetett. Ezt a hatalmi űrt gyorsan betöltötték a hadurak, a szektavezérek, az útonállók és a parasztlázadások. Így kezdődött a vég a Jüan mongol uralkodói számára. A vereségük és 1368-as Kínából való kiűzetésük után beköszöntött a Ming-dinasztia kora: a 275 éven át tartó, helyi kínai uralom ideje, mielőtt Kína ismét elesett volna az északi megszállók előtt.

Parker-Chan duológiája követi a történelmi eseményeket, és számos olyan embert bemutat, akik ebben az időben éltek. Ennek ellenére a történet szinte mindenben eltér a valóságtól – valahogy úgy, mint a rendkívüli függőséget okozó, kínai kosztümös drámák, amelyek inspirálták.

Shelley Parker-Chan duológiájának mindkét kötete komoly szakmai és közönségsikert aratott megjelenését követően angolszász nyelvterületen, a megjelenés jogait pedig közel két tucat országba adták el. Vonzerejét adja fordulatos és epikus cselekményszövése mellett a tény, hogy egy a legtöbbek által viszonylag kevésbé ismert történelmi korba kalauzolja az olvasót.

Aki kedvelte a Mulan, az Achilleusz dala, a Kirké, a Mákháború, vagy a Bronzváros történelmi regénnyel közös fantasy vonalát, az garantáltan megtalálja számításait Parker-Chan második regényében is. Ahogy a szerző fogalmazott az 1749.hu-nak az első kötet megjelenése kapcsán adott interjújában: „Az alternatív történelem mindig párbeszédben áll a valós történelemmel, így hasznos eszköznek bizonyul, amikor tükröt szeretnénk tartani a társadalom azon döntései elé, melyek oda vezettek, ahol ma tartunk. Az alternatív történelem nem pusztán azt kutatja, „mi lett volna, ha” a történelem máshogy alakul, és egy másfajta realitást eredményez, mint amit ismerünk. Felteszi azt a kérdést is, hogy ha el tudunk képzelni egy másfajta valóságot, akkor mi akadályoz meg bennünket abban, hogy ezt létre is hozzuk? Már ha éppen ezt akarjuk.”

Fülszöveg

Csu Jüancsang, a Fénylő Király, csodálatos győzelmet aratott, amikor elszakította Kína déli részét mongol uraiktól. Most új vágytól ég: meg akarja szerezni a trónt, és császárrá akarja koronázni magát.

Nem ő azonban az egyetlen, akit efféle becsvágy hajt. Déli szomszédja, Csang asszony, a kurtizán, a férjének akarja megszerezni a trónt – és elég erős hozzá, hogy eltörölje Csút a Föld színéről. Ahhoz, hogy játékban maradjon, a fiatal nőnek kockára kell tennie mindent, és szövetségre kell lépnie egy régi ellenségével, a tehetséges, ám kiszámíthatatlan eunuchhal, Oujang tábornokkal, aki már mindent feladott azért, hogy bosszút állhasson apja gyilkosán, a nagykánon.

A déliek tudtán kívül egy új szereplő még közelebb került a trónhoz. A lenézett tudós, Vang Paohsziang addig mesterkedett, amíg el nem jutott a fővárosba, és most halálos udvari játékai azzal fenyegetnek, hogy térdre kényszerítik a birodalmat. Paohsziang ugyanis szintén bosszúra éhezik: ő akar lenni a történelem legelfajzottabb nagykánja, hogy ezzel űzzön gúnyt az értékekből, amelyeket mongol harcosokból álló családja jobban szeretett nála.

A trónkövetelők eltökélték, hogy bármit megtesznek a győzelemért. Csakhogy amikor az ember vágyának tárgya az egész világ, az még a legkegyetlenebbek számára is túl sokba kerülhet…

A szerzőről

Az ázsiai-ausztrál származású Shelley Parker-Chan az írás előtt közel egy évtizedig diplomataként dolgozott Délkelet-Ázsia számos országában az alapvető emberi jogok, a nemek közti egyenlőség és az LMBTQ emberek jogegyenlőségének biztosításáért. A keresztnevét Mary Shelley romantikus költő után kapta a szüleitől, akik hatására rengeteget olvasott görög mitológiát, az Artúr-mondakört, valamint kínai meséket szenvedésről és tragikus szerelmekről. A nappá vált lány című első regényét saját elmondása szerint ezen olvasmányai ihlették. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és a British Fantasy-díjátadón elnyerte a legjobb fantasynek és a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Robert Holdstock- és Sydney J. Bounds-díjakat, illetve a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Astounding-díjat. Ezeken kívül Parker-Chant jelölték a Hugóra is, ami ausztrál írónak korábban még nem sikerült.

Mások a kötetről

„Minden tekintetben pompás.” – Samantha Shannon

„Rendkívüli, tragikus és gyönyörű. Tönkre fog tenni, és hálás leszel érte.” - Alix E. Harrow

„Megragadó mese hatalomra jutásról, sorsról és árulásról, valamint a dinasztiák véres kezdeteiről és befejezéseiről. Szívszaggató, felkavaró, keserédes.” - Aliette de Bodard

„Gyönyörű és burjánzó mestermű a történelmi fantasyk között.” - BuzzFeed

„Shelley Parker-Chan hangulatos és szívszaggató regénye háborúról, szerelemről és identitásról szóló, költői mestermű.” – S. A. Chakraborty

„Parker-Chan debütálása erős, magával ragadó, és felejthetetlen.” - Library Journal

Részlet a kötetből

„A síkság, amelyre jó kilátás nyílt a dombról, még a tengertől ilyen messze is fehéren izzott a sótól, mintha a nő királyságának vagyona akadálytalanul túlcsordult volna. A déli nyár utolsó, forró időszaka eltüntette a sekély tavat, amely általában itt, a két terület határán húzódott. A seregek fölötti élénk lobogók színes tükörképei vetültek a tájra. A Fénylő Király lázadóseregének zászlajai sárgában pompáztak, zöldben pedig a Csang kereskedőcsaládé, a Nagy Jüan birodalmának egykori híveié, akik ezen a tavaszon végre szakítottak mongol uralkodóikkal, és kijelentették, hogy ők uralják a sót és a keleti partvonal hajózási útvonalait.

Csu Jüancsang, akinek aranyló királyi páncélja és aranyozott fakeze jól illett a lova patái alatt növő fűhöz, látta, hogy az ellenséges seregek tábornokai kimért udvariassággal tartanak egymás felé. Apró, déli árnyékaik belehasítottak a lépteik nyomán szétrepedő sókéregbe.

A hétköznapi megfigyelő nem sok különbséget láthatott a tábornokok között. Két nanzsen stílusú, szárnyas sisak; két lamellás páncél, amelyek sötét bőre beszívta a napfényt, míg a vállukon viselt, oroszlánfej alakú fémdudor tükörjelekként verte vissza azt. Csu azonban, aki vérrokonságon kívül mindenben a fivérének tartotta a tábornokát, olyan könnyen meg tudta különböztetni a két embert, akár két arcot. Az ott Hszü Ta szerzeteshez nem illő, magas alakja, örömteli léptei olyan fiatalemberről árulkodtak, aki alig várta, hogy megízlelje a világot. A másik, Csang tábornok, alacsonyabb és zömökebb testalkatú volt, ám egy olyan férfi visszafogott magabiztosságával mozgott, aki annyi élettapasztalattal rendelkezett, mint Csu és a tábornoka együttvéve. A Fénylő Király pontosan tudta, Csang tábornok milyen gyorsan cselekedett, miután a családja elszakadt a Jüantól. Néhány hónap alatt elfoglalta a Nagy-csatorna déli vidéke mentén megmaradt városokat, és áthelyezte családja fővárosát a Taj-tó keleti partján álló Pingcsiangba. Most a keleti Csangokat Csu nyugati királyságától csupán egy keskeny alföld választotta el a pompás Jangce folyó ívében, ahogy az a tenger felé kanyarodott.

– Adja meg magát nekem! – mondta a függöny mögül a nő. Rekedtesen szólt, mélyen és kacéran. Zárt szobába illő hangon beszélt, bársonyossá tette a sugallat, miszerint bár csak most találkoztak, talán pillanatokon belül olyan jól megismerik egymást, ahogy arra csak két test képes. Ez a fajta taktika csupán abban az esetben működött, ha a mögötte meghúzódó számítás feltűnésmentes maradt. Csu, aki nemcsak hogy észlelte e szándékot, magát pedig általánosságban is érzéketlennek tartotta a testi vággyal szemben, érdeklődve tapasztalta, hogy a csábítástól kissé megdobbant a szíve. Mivel ő maga nem sok nőiességgel bírt, sosem jutott eszébe, hogy azt akár fegyverként is fel lehet használni. Legalább annyira szórakoztatta, mint amennyire lenyűgözte, hogy ellene fordították ezt a fegyvert.

U

A síkságon a két tábornok tiszteletteljesen fejet hajtott egymás előtt; átadták egymásnak a hivatalos kapitulációs üzenetet, majd visszavonultak. Zúzódásos, kék nyomokat hagytak maguk mögött.

Csu végül a tárgyalópartneréhez fordult.

– Üdvözlöm a megbecsült Csang asszonyt!

– Látom, visszautasítja a címemet – jegyezte meg pajkosan a nő.

– Miért ne tenném, ha ön is visszautasítja az enyémet? – felelte Csu.”

A könyvet itt lehet előrendelni.

Agave Könyvek

Biheguan Zhuren: Új korszak - A világ, amit Kína diktál

 „Kínának jogában áll Magyországot egyedül is megvédenie.”

Biheguan Zhuren

Új korszak – A világ, amit Kína diktál

Retrofuturista Könyvek 3.

Megjelenik május 6-án!

https://multiverzumkiado.hu/book/biheguan-zhuren_uj-korszak

Új korszak [előrendelhető] (lira.hu)

Multiverzum Kiadó, 2024

Fordította: Tokaji Zsolt

Szerkesztette: Tarcsa Zoltán

Felelős szerkesztő: Péczely Dóra

Borítóterv és sorozatterv: Bukodi Attila

A kötetről

Kiadónk egy különleges műre bukkant, amikor retrofuturista sorozatához a science-fiction irodalom gazdag múltjának kincseskamrájában kutatott. Biheguan Zhuren Új korszak című könyve a sanghaji Xiaoshuolin Kiadó gondozásában jelent meg „Guangxu császár uralkodása 34. évének második holdhónapjában”, vagyis 1908 márciusában. Az 1999-ben játszódó történetben a hatalmas katonai erővel rendelkező Kína és a Nyugat háborújáról olvashatunk, amelyet a Magyarország fölötti befolyásért vívnak. Bár ezek a sorok úgy hangozhatnak, mintha a kiadó tréfát űzne, erről szó sincs! Kevesek ismerik, de az európai értelemben vett fantasztikus irodalomnak Kínában is voltak előzményei. Az utolsó kínai császári dinasztia 1911-es bukását követően bekövetkezett változások az irodalomra is hatottak, s a korábban a csodásat, különöset és misztikust középpontba állító fantasztikus műveket felváltotta az európai értelemben vett  tudományos-fantasztikus irodalom. Az Új korszak lapjain csak úgy hemzsegnek a „modern tudomány” által előállított (ma már persze bájosan naivnak ható) pusztító fegyverek: krokodilok vontatta tengeralattjárók, páncélos csatahajók és különleges vízen járó eszközök, fénybombák, gázágyúk, robbanóelegyek és felfegyverzett léghajók. A mű különleges báját olyan érdekes áthallások is fokozzák, mint a hun gyökereire hivatkozva ázsiai szövetségeseket kereső, Európa által kirekesztett és Európától elforduló, társadalmilag megosztott magyarság, a nyugati világot domináló Francia-Német Dualista Monarchia szerepe vagy éppen Kína törekvése egy új világrend megteremtésére.  

A kötetet a fordító, Tokaji Zsolt, izgalmas háttérinformációval szolgáló tanulmánya egészíti ki, amelyből a kínai tudományos-fantasztikus irodalom gyökereiről és kezdeteiről tudhat meg többet az érdeklődő olvasó.

Fülszöveg

Ez az 1908-ban megjelent regény nem csupán azért különleges, mert egyike a legkorábbi kínai tudományos-fantasztikus műveknek, hanem azért is, mert hazánk, Magyarország kitüntetett szerepet kap benne. Az 1999-ben játszódó történetben a hun gyökerekkel bíró Magyarország súlyos konfliktusba kerül a nyugati világgal, s csak abban bízhat, hogy a rokon népek lakta Kína a segítségére siet. A kínai császár útnak indítja a világ legfejlettebb és legpusztítóbb flottáját, majd hamarosan a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is dúl a civilizációk közötti háború. De vajon ez az olykor „csodafegyverekkel” megvívott küzdelem elhozza-e az új korszakot, és sikerül-e Kínának megvédenie Magyarországot?

Ennek a sokáig Kínában is elfeledett regénynek ez az első idegen nyelvű fordítása, amely Tokaji Zsolt sinológus, műfordító munkáját dicséri.

Rövid idézetek a kötetből

„Azon a napon, amikor is a képviselők megkapták a magyar király rendeletét, mindannyian megjelentek a parlamentben, ahol a képviselőház elnöke ismételten kihirdette őfelsége akaratát, majd a képviselők egymás között, mintegy fél napig tárgyalva fejtették ki véleményüket. A sárga fajhoz tartozó képviselők többsége azt javasolta, hogy a magyar király írjon egy levelet a kínai császárhoz, amelyben kinyilvánítja, hogy hajlandó áttérni a Sárga Császár naptárának használatára, valamint kérje meg a kínai császárt, hogy bármikor legyen kész megvédeni Magyarországot, s ne engedje, hogy más államok megalázzák. A fehér fajhoz tartozó képviselők azonban más javaslattal álltak elő. Arra kérték a magyar királyt, hogy tartsa magát a Világbéke Konferencián megbeszélt kilencedik cikkely rendelkezéseihez, így biztosítva örökre a nép békéjét és az ország biztonságát. Végül aztán a magyar király és a miniszterelnök megvizsgálták mindkét faj képviselőinek javaslatát, s úgy találták, hogy többségben vannak azok, akik a Sárga Császár időszámítására felszólító kínai rendelet kapcsán az engedelmességet szorgalmazzák.”

„Az igazat megvallva mi egyszerű halásznépek vagyunk, s itt, Borneó szigete körül élünk az óceán színe alatt már több mint tíz éve. Mivel meglehetősen sokan vagyunk, elnököt választottunk, hogy irányítson minket. Házaink és minden más épületünk is a felszín alatt talál-

ható, ahol mindenünk megvan, semmiben nem szenvedünk hiányt. Ebben az emberektől elzárt világban valóságos paradicsomban élhetünk.”

„Már épp átszállt volna a búvárhajóra, amikor egyszer csak a fedélzeten lévő katonák lármázására figyelt fel. Egyre olyasmit kiáltoztak, hogy valami tüzet látnak a tengeren. Gyorsan a jelzett irányba pillantott, s látta, hogy a tenger felszíne északnyugati irányban lángokban áll. Úgy tűnt, mintha a víz hatalmas lángokkal és füsttel égne, akárha kiömlött petróleumot gyújtottak volna be. Már a hajók páncélja is kezdett átforrósodni, a fém vörösen izzott. Elképzelni sem tudta, hogy keletkezett ez a tűz, s egyáltalán miféle lehet, hiszen csakugyan a víz felszíne égett. Miközben csak állt ott a döbbenettől bénultan, a tűz egyre terjedt, újabb és újabb területeken lángolt fel, sorra gyújtva meg a flottája hajóit, amelyeknek fegyver- és lőszerraktárai hatalmas dörrenéssel robbantak fel. A felrobbanó hajókról katonák zuhantak a lángoló tengerbe. Rosen tengernagy ennek láttán a rémülettől üvöltve tépte fel a búvárhajója felső ajtaját, beugrott, bezárta maga mögött az ajtót, s már merült is alá a mélybe.”

„Van a birtokomban valami igazán különleges kincs, amit „lélekűző homoknak” neveztem el. Ez egy optikus féltve őrzött, titkos kincse volt, aki ötféle fém sugarát ötvözte benne. Elkészítéséhez az ötletet egy Röntgen nevű német vegyész mintegy száz évvel ezelőtti munkája adta. Röntgennek sikerült összegyűjtenie és egy kölesszem nagyságúra koncentrálnia azt a fényanyagot, amellyel ha rávilágítottak egy kísérleti patkányra, az három nap múlva kimúlt. Ez a sugárzás hosszú éveken át sem veszít az erejéből, és sokkal, de sokkal vakítóbb, mint a gáz- vagy az elektromos lámpák. Én alaposan áttanulmányoztam ezt a technológiát, mígnem kifejlesztettem ezt a különlegességet, amit „lélekűző homoknak” neveztem el. Ha ezzel harcolnánk, nem csupán elvakítanánk az ellenséget, de mivel ez a sugárzás semmiben sem különbözik a Röntgen-sugárzástól, és ugyanúgy képes áthatolni az anyagon, alighanem pusztító csapást mérhetnénk rájuk.”

 

„A békefeltételeket illetően a kínai nagy császár mindenekelőtt konzultált Jin Zuoli miniszterelnökkel és a miniszterekkel, majd táviratban felkérte a volt miniszterelnököt, Ren Qijiant, hogy legyen a kínai tárgyalódelegáció teljes hatáskörrel felruházott vezetője. Mellé helyettesként a diplomáciában jártas és nagy tapasztalattal rendelkező He Guoxinget nevezte ki. Ren Qijian nem utasíthatta vissza a megtisztelő felkérést, így aztán azonnal vonatra szállt és a fővárosba utazott. A nagy császár személyesen fogadta őt, kifejezte háláját és nagyrabecsülését, majd arra utasította a minisztereket és a kabinet tagjait, hogy állítsák össze a békeszerződés tervezetét, amely tartalmazza a kárpótlások mértékét is.”

 

Előrendelhető  kiadónk webáruházában:

Multiverzum Kiadó

Új korszak [előrendelhető] (lira.hu)