2023. szeptember 21., csütörtök

Chrétien de Troyes: Perceval avagy a Grál meséje

 Chrétien de Troyes

Perceval avagy a Grál meséje

 

Megjelent!

Prae Kiadó



Prae Kiadó, 2023

Fordította: Vaskó Péter

Nyelvi lektor: Jeney Zoltán

Borítóterv: Vaskó Péter és Szilágyi N. Zsuzsa

Borítókép: Dante Gabriel Rossetti – The Damsel of the Sanct Grael (1874)


Könyvbemutató és dedikálás

 

2023. szeptember 21-én, csütörtökön 19 órától a Próféta Galériában (Budapest XI., Szent Gellért tér 3.)

 

Mi a Grál? Kit szolgál?
Könyvbemutató beszélgetés a Grálról, Artúr király lovagjairól, valamint talpraesett és kikapós udvarhölgyekről a fordítóval és a szerkesztővel, középkori zene kíséretében. Ha kíváncsi vagy, honnan ered a Grál-történet, mit szimbolizál ez a misztikus kehely, hogyan vált az európai kultúra egyik legnagyobb misztériumává, ott a helyed!

 

Közreműködnek: Vaskó Péter, a mű fordítója; Jeney Zoltán szerkesztő, középkorkutató; Balogh Endre kiadóvezető; Csörsz Rumen István irodalom- és régizene kutató; Molnár Katalin (ének).

 

A belépés díjtalan.

A bemutató után afterpartit tartunk a Kis Présházban.

(Budapest XI., Bartók Béla út 44.).


Esemény

 

Fülszöveg

 

„Mi a Grál? Kit szolgál?” Ez a fel nem tett kérdés mozgatja az artúri mondakör egyik legismertebb történetét. Chrétien de Troyes a középkor költő-varázslója volt, aki életre hívta az artúri mondakör olyan izgalmas figuráit, mint Lancelot vagy épp Perceval, és a legtöbb fejtörést okozó szimbólumát, a Grált. Chrétien ezen utolsó művében jelenik meg először a misztikus erővel bíró kehely, amelyet, mintha csak szándékosan történt volna, a regény befejezetlensége még titokzatosabbá tesz. A világtól távol felnőtt fiatal, épp csak lovaggá ütött Perceval találkozása a Grállal alapjaiban változtatja meg sorsát, és az élmény a legbensőbb kérdések kutatására sarkallja. Szabadság és szabálykövetés, kíváncsi féktelenség és korlátozó önuralom, szerelem és hódítás, ösztön és kultúra – mai szemmel is eleven kihívások teszik próbára a regény habozó és hibázó hőseit: a féktelen és ösztönös Percevalt és a visszafogott, tökéletes udvari lovagot, Gauvaint. Kalandok, párviadalok, varázslat és szerelem gazdag, sokjelentésű szimfóniája ez a mű, melyben a szereplők számára az igazi tét nem egy kehely, hanem önmaguk megtalálása.

 

 

A szerzőről

 

Chrétien de Troyes 12. századi költő, klerikus, az ófrancia költészet legjelentősebb alakja, aki udvari szerelmet dicsőítő műveivel elindította az artúri lovagregény divatját. Nála jelenik meg először a királynéba szerelmes Lancelot alakja, és hozzá kötődik a Grál szimbólumának megteremtése. Műveivel nagyban hozzájárult a nyugati regény műfajának kialakulásához.

 

 

A fordítóról

 

Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus 1970-ben született, az ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint film szakára járt, majd az egyetem Középkortudományi Doktori Programjában folytatta tanulmányait. Chrétien de Troyes Lancelot, a Kordé Lovagja című művét 1999-ben fordította magyarra (Prae Kiadó, 2020.). Önálló verseskötete Árnyéklovasság címmel jelent meg.

 

 

Részlet a kötetből

 

Találkozás a lovagokkal

 

Akkor történt mindez, midőn

fű, fa, mező tavaszidőn

zöldbe, virágba öltözött,

72         madárdal szólt, s friss örömöt

sugárzott minden, ami élt.

A végtelen lombú, sötét,

sűrű Kietlen Erdőnek

76         mélyén a magányos özvegy

ifjú fia korán reggel

lóra száll, s három gerellyel

indul anyja birtokáról,

80         hogy megnézze, a munkától

zsendülnek-e a zabföldek,

amit tucatnyi ökörnek

megfeszített erejével

84         tör a jobbágy hat ekével.

Mikor belép az erdőbe,

a szíve nyomban örömre

gyullad, s ahogy a madárdal,

88         a sok szín, illat magával

ragadja a napsütésben:

boldog tisztán és egészen.

Hogy merítsen még a jóból,

92         a fiú leszáll a lóról,

hagyja, kedvére legeljen,

fogja gerelyét, s mert ebben

igen ügyes, hajigálja:

96         kezében a könnyű dárda

pörög-forog meg nem állva,

dobálja előre-hátra.

Ámde egyszer csak meghallja,

100      hogy öt lovag vágtat arra

talpig vasban a fák között.

Levél reszket, föld dübörög,

ahogy jönnek, tölgyág csapkod

104      zengő vértet, döngő pajzsot,

láncing zörög, pata dobog,

az egész táj zeng-bong, morog.

A fiú megrökönyödve

108      hallja, ahogy mennydörögve

jönnek felé az erdőn át,

ám belőlük semmit se lát.

Ámulva mondja: „Lelkemre,

112      anyám sokat emlegette:

minden bősz fenevad között

legrútabbak az ördögök!

Arra tanított: keresztet

116      vessek, hogyha látnék egyet,

de nem követem tanácsát,

nem vetek keresztet, hátrább

sem lépek, fogom gerelyem,

120      és a legnagyobbra vetem.

Hiszem, hogy a többi ettől

eliszkol majd közelemből!”

Ekként biztatja hát magát,

124      amíg csak a csapat zaját

hallja. Ámde amint végre

a sűrűből előlépve

őket teljes pompájukban

128      láthatja, ezüst sisakban,

lándzsákkal, villogó vértben,

talpig acél napsütésben,

szórva vörös, kék s arany színt,

132      úgy érzi, hogy soha addig

még nem látott ilyen csodát,

s ujjongva, hangosan kiált:

„Én Istenem, szavamra, itt

136      ezek a te angyalaid!

Kérlek, hogy ne vedd bűnömnek,

hogy ördögnek véltem őket.

Jó anyám, igazat szóltál:

140      e földön az angyaloknál

szemkápráztatóbb lény nincsen,

egyedül csak maga Isten,

kinél nem lehet szebb semmi.

144      S ez, kit elöl látok menni,

aki közülük a legszebb,

oly csodás, a többieknek

fénye hozzá nem fogható,

148      ő lesz biz a Mindenható!

Anyám mindig mondja nekem:

ha imádom Úristenem,

boruljak le színe előtt.

152      Így fogom hát imádni őt

és vele minden angyalát.”

Földre is veti ott magát,

s mit anyja tanított neki,

156      imáit mind elrebegi.

Látva ezt az első lovag

így kiált: „Ne tovább, urak!

Ez a fiú a jöttünkre

160      reszketve borul a földre,

s ha mind körbeálljuk, félek,

úgy megrémül, életének

azon nyomban vége szakad.

164      És hát, aki halottakat

kérdez, választ hiába vár.

Így a többi lovas megáll,

vezetőjük pedig nyomban

168      az ifjúhoz megy, s szól: „Jól van,

ne félj, fiú!” „Én nem félek,

a Teremtőre, úgy éljek!

Te vagy Isten?” „Ejnye, dehogy!”

172      „Ki vagy tehát?” „Lovag vagyok!”

„Lovaggal még nem volt dolgom

– szól a fiú. – Bizony mondom,

nem is láttam, nem is tudtam,

176      hogy létezhet. De lám, úgy van,

hogy te szebb vagy Istennél is!

Bár ilyen lehetnék én is:

ilyen fényes és felséges!”

180      Erre még közelebb léptet

a lovas, s ezt kérdi tőle:

„Láttál-e itt az erdőbe’

öt lovagot és három lányt?”

184      Ámde a fiú a lándzsát

vizsgálgatja, nézegeti,

s a lovagot így kérdezi:

„Drága úr, aki lovagnak

188      hívod magad, e dolognak

mi a neve?” „Ó, barátom,

csapdába estem, úgy látom

– szól a lovag –, én akartam

192      hírt hallani tőled, s bajban

vagyok, mert te faggatsz engem!

Halld hát: mit itt látsz kezemben,

annak neve lándzsa.” Mire

196      szól a fiú: „Úgy vetik-e

ezt is, mint én a gerelyem?”

„Mondd, hogy lehetsz ily esztelen?

A lándzsa döfésre való!”

200      „És abban mi volna a jó?

Én itt e három gerellyel

többre megyek! Könnyűszerrel

eltalálok bármily vadat,

204      futó őzet vagy madarat,

nyíl sem repül sebesebben.”

„Mit sem érdekel ez engem

– szól a lovag –, kérdésemre

208      válaszolj inkább: jött erre

három szép hölgy öt lovaggal?”

Ám a fiú most a pajzzsal

foglalkozik, azt fogja meg:

212      „És ez itt mi?” „Türelmemet

vesztem lassan – szól a lovag –,

mert hiába: válaszokat

nem kapok, csak kérdéseket!

216      Megváltómra, én híreket

szeretnék tőled hallani,

ám te úgy teszel, mint aki

tanítóját kérdi folyton.

220      Ám de nem bánom, megmondom,

mi ez, mert megkedveltelek.

Pajzsnak hívják, mit viselek.”

„Pajzsnak?” „Úgy van, ez a pajzsom.

224      És igen nagy becsben tartom,

hű barát és védelmező.

Dárdát ha dob, nyilat ha lő

bárki felém, e pajzs engem

228      megóv a veszedelemben.”

Ekkor, akik hátrébb álltak,

a nagy szekereknél vártak,

jönnek, s kérdik: „Mondd, mit akar,

232      uram, tőled itt ez a gall?”

„Krisztusra, nem tehet róla,

de úgy hiszem, kelekótya.

Szokásaink nem ismeri,

236      bármit kérdek, kikerüli,

és folyton csak arról kérdez,

mi micsoda, s hogy ez és ez

mire való, mi célt szolgál.”

240      „Tudja, uram, a galloknál

együgyűbbet nem találhat.

Ostobábbak, mint az állat,

mit az eke elé fognak.

244      Hallgatni, mit hablatyolnak,

csak az idő fecsérlése.”

„Nem tudom, Jézus nevére,

mit gondoljak – szól a lovag –,

248      de én addig az utamat,

bizony mondom, nem folytatom,

amíg meg nem válaszolom

minden kérdését.” Majd ezzel

252      a fiúhoz türelemmel

így szól újra: „Felelj tehát,

láttad-e a három leányt

az öt lovaggal ez úton?

256      Szólj hát, fontos lenne tudnom!”

Ám ez inkább sodronyingét

tapogatja, s kérdez ismét:

„S ez mi lenne, miért hordod?”

260      „Nem láttál még ilyen dolgot?”

„Nem én!” „Ez a láncing. Nehéz,

mint a vas!” „A vas?” „Ide nézz,

acélból van minden szeme!”

264      „Uram, ily szépet, mint eme

vasing, soha nem láttam még!

Mire való?” „Ez, lásd, megvéd,

ha megdobnál gerelyeddel,

268      nem tudnál, bárhogy igyekszel

sebet ejteni énrajtam.”

„Nohát, mondhatom, nagy bajban

lennék, hogyha minden vadnak,

272      őznek, szarvasnak, vadkannak

ily láncinge lenne, többet

meg nem ölhetném már őket.”

A lovag most újra kérdi:

276      „Beszélj hát végre, Mennybéli

Urunkra kérlek, azokról

a hölgyekről s lovagokról!”

Ám a kíváncsi, esztelen

280      fiú csak kérdez szüntelen:

„És te, lovag, így születtél?”

„Nagy ég, dehogy!” „Hát hogy tettél

szert erre az öltözetre?”

284      „Látom, kíváncsi vagy erre,

elmondom hát, ha óhajtod.”

„Kérlek, mondd!” „E fegyvert, pajzsot,

láncinget, még nincs öt napja,

288      nekem Artúr király adta,

amikor lovaggá ütött.

És most szólj: mind, ki erre jött,

a csapat, mely itt vágott át,

292      vágtatott vagy csak poroszkált?”

 

 

Megrendelhető a kiadó webáruházában

Prae Kiadó



Szeptemberi megjelenés a Prae Kiadónál, Dargay Marcell: A 180-as Csoport címmel.

Dargay Marcell

A 180-as Csoport 

Megjelenik szeptemberben!

Prae Kiadó

 Prae Kiadó, 2023

Szerkesztette: Pintér Tibor

Szakmai lektor: Weber Kristóf

Borítóterv: Szabó Imola Julianna


A kötetről

 

A 180-as Csoport 1979 és 1990 közötti történetének feldolgozása mindeddig a magyar zenetudomány nagy adósságai közé tartozott. A Kádár-korszak utolsó évtizedének alternatív művészi szcénáival szoros kapcsolatot ápoló experimentális művészcsoport tevékenységét most sem zenetörténész, hanem – Dargay Marcell személyében – zeneszerző tárta fel. A zeneszerzői megközelítés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A kötet középpontjában maguk a zeneművek állnak, olyan kompozíciók, amelyek bár az amerikai minimalizmust tekintették kiindulópontjuknak, annak helyi, magyar változatát hozták létre, miközben nem riadtak vissza a legkülönfélébb inspirációk (populáris zene, klasszikus hagyomány, keleti zenekultúra, színház és film) befogadásától sem. Dargay Marcell érzékeny mélyanalízisek formájában tárja az olvasó elé a lassan darabjaira hulló puha diktatúrában kibontakozó fiatal zeneszerzőnemzedék: Faragó Béla, Márta István, Melis László, Soós András és Szemző Tibor művészetének titkait.

Dalos Anna


A szerzőről

A szerző portréját Brozsek Niki készítette.

Dargay Marcell zeneszerző, zongorista. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán Vidovszky László, zeneelmélet szakán pedig Komlós Katalin tanítványaként végzett 2004-ben.


Megrendelhető a kiadó webáruházában

Prae kiadó

Született feleségek-remake és újabb Alkusz-epizód a Magnólia és az Anassa Kiadók Könyvfesztiválos újdonságai közt

 Született feleségek-remake és újabb Alkusz-epizód a Magnólia és az Anassa Kiadók Fesztiválos újdonságai közt

Nyáron az Agave Könyvek és imprintje, a Magnólia Kiadó egyesült az Anassa Könyvekkel, így immáron együtt készülünk a szeptemberi végi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra is, ahol az Agave újdonságai mellett (melynek része John Scalzi díszvendégsége, és az ennek kapcsán megjelenő új kötete), a Magnólia a könnyedebb thrillerek olvasóinak, az Anassa pedig a fantasy, és ifjúsági fantasy kedvelőinek igyekszik kedveskedni majd! Minden újdonságunkat keressétek a B83-as Agave standon, ahol az összes kint lévő könyvünkre 25% helyszíni kedvezményt biztosítunk!


Jeneva Rose: Egyikünk meg fog halni

Ha már szenvedsz a Született feleségek-széria hiányától, ez a Te történeted lesz


Ismerd meg Buckhead – a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok városának – hölgyeit: Shannon egykor Buckhead királynője volt, ám politikus férje, Bryce minden előjel nélkül faképnél hagyta őt. Amikor Shannon megtudja, hogy valójában egy sokkal fiatalabb nőre lett lecserélve, bosszút esküszik… Crystal foglalta el Shannon helyét. Az üde, ártatlan texasi lánynak pedig fogalma sincs, hogy mi vár rá…

Olivia hosszú éveket várt arra, hogy átvehesse Shannon koronáját Buckhead nem hivatalos királynőjeként. És most végre elérkezett az ő ideje. Ám ahhoz, hogy elfoglalja az őt megillető helyet, minden köpönyegforgató, manipulatív, alattomos trükköt be kell vetnie… Jenny a város legexkluzívabb szépségszalonjának, a Glow-nak a tulajdonosa. Ismeri a vendégei összes titkát és legsötétebb vágyait. De vajon megtartja ezeket magának?

Ki lesz elég okos ezek közül a nők közül ahhoz, hogy túlélje Buckheadet – és ki végzi holtan?

További információk


Deanna Raybourn: Bérgyilkosok veszélyes korban

Izgalmas bevetésekkel tarkított történet, és egyben elgondolkodtató szembenézés az öregedéssel.


A ​Múzeum fedőnevű szervezet bérgyilkosok elit hálózatát foglalja magában. Az Eredetvizsgálat részlegük jelöli ki a célpontokat. A Beszerzések garantálja a szükséges eszközöket. Az Időszaki kiállítások kezeli az épp rendelkezésre álló erőforrásokat. Az Igazgatótanács hozza a döntéseket, és lendíti mozgásba az eseményeket.

Billie, Mary Alice, Helen és Natalie negyven évig dolgozott a hálózatnak, és iktattak ki célszemélyeket a világ minden pontján. A módszereik mára jobbára elavultak, de ők nem érzik még, hogy eljött volna a nyugdíjazásuk ideje. Pláne nem akkor, amikor ez valójában a likvidálásukat jelenti, azon a búcsúajándéknak szánt, fényűző hajóúton, amire a munkáltatójuk fizette be őket.

A négy operatív ügynök pedig nem szeretne idő előtt távozni az élők sorából, ezért saját magukat mentve összeállnak egy utolsó küldetésre. Egy küldetésre, ahol senki és semmi nem állhat útjukba. Lehet ugyanis, hogy mind betöltötték már a hatvanat, de továbbra is ugyanolyan halálosak, mint fénykorukban.

Deanna Raybourn regénye változatos helyszíneken játszódó, izgalmas bevetésekkel tarkított történet, és egyben elgondolkodtató szembenézés az öregedéssel. A Bérgyilkosok veszélyes korban a New York Times bestseller listáján nyitott, jelölték a thrillerirodalom egyik legnevesebbnek számító díjára, a Barryre, illetve az olvasók beszavazták a Goodreads könyves közösségi oldal legjobb tíz thrillere közé a megjelenése évében.

További információk


Laura Thalassa: The​Emperor of Evening Stars – Az Esti Csillagok Császára

2,5-dik kötetéhez érkezett az itthon is igen népszerű Alkusz-széria


Kezdetben vala a sötétség. Mielőtt találkozott Callie-vel, mielőtt Alkusz vált volna belőle, ő volt Desmond Flynn, egy írnok fattyú fia. Aki puhány anyától született, varázstalanságra volt kárhoztatva, és arra rendeltetett, hogy rabszolgával házasodjon

De a sorsnak más elképzelései voltak. A sötétség végezetéig.

Arestys kopár barlangjaitól Somnia palotáján át a földi utcákig: így vált Desmond Flynnből, a tündérből, aki a semmiből indult, az Esti csillagok Császára.

További információk



Kate Dramis: The ​Curse of Saints – A Szentek Átka

Vajon mi a küldetésünk: a világ megmentése, vagy épp elpusztítása?


Aya ​a királynő kéme és bizalmasa, a fegyelemnek és a kötelességnek szenteli életét, és arra használja az istenektől kapott adottságát, hogy megakadályozza a sötét varázslat visszatérését. Megesküdött rá, hogy megvédi a harcostársait, Willt is beleértve, aki a királynő végrehajtója és Aya ádáz ellensége.

Mivel a körülmények rákényszerítik őket arra, hogy együttműködjenek egymással, átmenetileg törékeny fegyverszünetet kötnek. Ám amikor bekövetkezik egy tragédia, Aya gondolkodás nélkül cselekszik, és szabadjára engedi azt az erőt, amit a világ ötszáz évvel ezelőtt látott utoljára. Aya majdnem összeroppan, és szembe kell néznie egy képtelenségnek tűnő igazsággal, ami azzal fenyegeti, hogy elveszíti az irányítást önmaga fölött. Kénytelen együttműködni Will-el, mert ki kell deríteniük, ki is Aya valójában. És talán fegyverként fogják használni egy bizonytalan kimenetelű háborúban.

Will-lel az oldalán és a különleges erő birtokában Ayának el kell döntenie: az-e a küldetése, hogy megmentse szeretett világát – vagy pedig az, hogy elpusztítsa.

További információk

 


Megjelent QueerBooks Válogatás két e-könyve A tékozló fiú és Várni fogok rád címmel.

 

 A könyvet itt tudjátok beszerezni:

QeerBooks válogatás

Erdőss Alex
Várni fogok rád

Tartalom

A tizennyolc éves Ethan erőszak áldozat lesz. A történtek teljesen feldúlják az életét, beleértve a párjával való kapcsolatát is. Hiába veszi körül szerető és támogató közeg a szülei és a párja részéről is, hiába próbálják mindketten Patrickkel megmenteni, ami a kapcsolatukból maradt, Ethan nem találja a helyét. Végül olyan lépésre szánja el magát, ami mindent tönkretehet. Vajon sikerül felgyógyulnia a támadás következményeiből, mielőtt végleg elveszíti azt, aki számára a legfontosabb?

Tira Neal
A tékozló fiú

Tartalom

Scott egyetlen dologra koncentrál: a túlélésre. Nincsenek céljai, nincs munkája, a családja épp csak megtűri a szülői házban. A fiú javarészt az utcán él, alkalmi kalandokból fedezi az egyéb szükségleteit, rég elvesztette a motivációját, hogy változtasson a helyzetén. Aztán találkozik egy férfival, akiről hamarosan két dolog derül ki: az egyik, hogy az apja új főnöke, a másik, hogy nem hajlandó lemondani Scottról, bármennyire is tiltakozik a fiú.

2023. szeptember 11., hétfő

Beleolvasó: Elena Honoria: Lélekszilánkok c. novelláskötetébből

Elena Honoria legújabb könyve egy novellás történetek lesznek, mely a léleknek, szívnek és érzelmeknek lesz hangsúlya az egésznek. Ezért egy kis részletet hozok nektek a könyvből.
A könyvet Smaragd Kiadónál szerezhető be.


Elena Honoria:
Lélekszilánok


Egy kis részlet a könyvből.

Párterápia

Kezdetek

Nagyon hideg van ezen a januári napon, fázósan húzom össze magamon télikabátomat. Egyre feszültebbé és idegesebbé válok, ahogy gyors léptekkel közeledek megbeszélésünk helyszínére. Még kávét sem mertem inni nehogy felpörögjek, nem szeretnék kellemetlen helyzetbe kerülni. Csengetek, közben csizmám sarkával idegesen kopogok a folyosó kövén. Amíg várakozom, minden fogadkozásom ellenére képtelen vagyok megálljt parancsolni emlékeimnek. Hiába határoztam el, hogy hűvös és tárgyilagos maradok, az elmúlt időszak eseményei megáradt folyóként öntik el a tudatomat.

Három hete a pokolban élek, alig eszem, alig alszom, vagy a sírás fojtogat, vagy olyan dühkitöréseim vannak, hogy még én is megijedek magamtól. Ilyenkor török, zúzok, csapkodok, közben ordítva mondom a magamét. Kezdem azt hinni, hogy megbolondultam. Nem volt ez mindig így, régen tökéletesen ura voltam önmagamnak, minden gond nélkül kezeltem az indulataimat.

Azonban néhány éve észrevettem, hogy kezdek egyre türelmetlenebbé és ingerlékenyebbé válni. Amit azelőtt higgadtan kezeltem, arra ma már dühösen vagy hisztérikusan reagálok. Az otthoni légkör is akkor kezdett megváltozni. Nem nagyon, de pont annyira, hogy belém fészkelje magát egy rossz érzés; valami nincs rendben a házasságommal.

Férjem mintha falat emelt volna kettőnk közé, bár lehet, hogy ez váltotta ki belőlem az első dühkitöréseket.


Folytatása a Smaragd Kiadó oldalán olvashatjátok.

Jelena Glazova: Naivitás – Megjelenik szeptember közepén!

 Jelena Glazova

Naivitás

 

Megjelenik szeptember 16-án!

Prae Kiadó



Prae Kiadó, 2023

 

Fordította: Kis Orsolya

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Júlia Imola



Jelena Glazova a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

 

Könyvbemutató szeptember 30-án, szombaton 20 órától a Millenárison

A szerzővel a Prae Kiadónál megjelent verseskönyveiről, valamint Szemjon Hanyin költővel a De nem úgy című legújabb kötetéről Vass Annamária beszélget.

 

Dedikálás a Prae Kiadó standjánál

Szeptember 29-én, pénteken 17-18 óráig.

 

 

Fülszöveg

 

Mi a legfontosabb az életben? Mi a pénz? Mi a közös a popzenében és a terrorizmusban? Elment-e Isten zuhanyozni, és azért nem hall minket?

Jelena Glazova új verseskötetében válaszokat keres társadalmunk legégetőbb kérdéseire, miközben merít a popkultúrából, filozófiából, buddhizmusból, s persze vallás és politika éktelen lármájából. Végül mindig ugyanoda jut vissza: az erőszakhoz. Nem elégszik meg látszatválaszokkal: nem kíméli a humanizmust és a feminizmust sem, tömör és erőteljes képeivel kíméletlenül odacsap, hogy megrengesse létezésünk alapzatát, amelyről azt gondoltuk, kikezdhetetlen. Folyamatosan rákérdez az emberi nyelv és kommunikáció ellentmondásos viszonyára, hiszen a terjengősség és a jelentés hiánya hirtelen belülről öl”.

Teszi mindezt egy olyan világban, ahol a halál edzőterembe megy és társkereső applikációban küldözget magáról képeket, Isten pedig nem válaszol többé semmire.

 

 

Rövid idézet a kötetből

 

„beástuk magunkat isten fáradhatatlan testébe

de az összeomlott

kitolt minket kívülre

arról álmodoztunk hogy teljesen be leszünk temetve ide

azt hittük eldőlt a jövőnk

nem jutott eszünkbe az elutasítás lehetősége

isten egyszerűen hallgatott

mi ezt nem ellenvetésként

hanem hallgatólagos beleegyezésként értelmeztük”

 

 

Részlet a kötetből

 

„isten feldarabolt teste

mindenhol szétszórva

ez a költészet”

a föld és az ég

fáira telepedett és

beszél a drón-orákulum

előtte arcra borul

egy kihidrogénezett hajú srác

söpri hajával a földet

festékkel bekent

szakadt ruhában

túl komolyan veszi a drónt

még akkor is ha az egy elhunyt hangján beszél

túl komolyan kérdezi meg

„fogunk-e örökké élni”

ha az izomszövet

adatfolyammá változik

és a drón az adatfolyam

leereszkedően leereszkedik

átrepül az orákulum porában

elterülő srác felett

orákulum-adatfolyam repül

a srác a porban fekszik

 

 

„a létezésnek abból a rétegéből

ahol minden szó megsemmisül”

hirtelen felbukkant a szó

de emberi volt vajon?

szent köntösben

agonizáló állatok vérére éhezve

„a nyers hús iránti olthatatlan szomjúság szállta meg”

a szertartás alatt a füstölőt rázva

rituális késsel hadonászott

elmormolt bizonyos varázsigéket

burkoltan kiabált

énekelt és köpködött

a magmába gabalyodva

kielégülés iránti szomjúsága miatt

kiszivárogtak a szavak

ragadósan recsegtek

a rituális kés szavai (…)

szavak mint holttestről

felszálló rovarok

szavak élesek mint

az ammónia szaga

egy mesterséges nyelv szavai

amelyek a XIII. századi dialektusok

és számok nyelvének metszéspontján születtek

nyilakkal és nehéz algoritmusokkal nyert

táblázatokba átvíve

ilyen volt a szó

súlyos mesterséges (…)

ez minden amit érdemeltek

 

 

„pszichológiai korlátok

elfojtott érzékenység

ösztönös késztetések

a civilizáció kényszerzubbonya

nagy pszichológiai problémák

passzivitás és függőség

patológiás hatalomvágy

nők elnyomása évszázadokon át

nárcisztikus passzivitás

izoláció zárt térben”

mondja a lány a fedélzetre mászva

észrevételeit

egy jegyzetfüzetbe írja

a fedélzeten kinyújtott lábbal ül

körülötte már elkezdődött a mozgás

különböző színű nők járkálnak körbe-körbe

körbejárják a vezérnőt

csak neki van joga kiemelni valakit

mindenkit aki a zsákmányára pályázik

halálra ítél

a vezérnő széttárt lábbal áll

a fején tükörpiramis

amelyben tükröződik tenger ég és fedélzet

mind abbahagyták amivel foglalkoztak

és hívására azonnal rohantak a hajóra

senki sem tudott ellenállni a kísértésnek

a hajó mozog a nők különböző testtartásokat vesznek fel

nemsokára többségüket

ledönti majd

a kemény kéz

de addig még nyugodtan sétálgatnak egyik oldalról a másikra

valaki azt mondja hogy szükségük van egy vezető figurára

könnyen alárendelődnek

a vezető lehetővé teszi számukra

más hajók meghódítását

rabolnak és gyilkolnak

és amikor a másik hajó elsüllyed

a vezető elveszi tőlük a hatalom jelképét

és megmérgezi saját szolgálóit

a lányok értetlenül zuhannak a lábai elé

a következő kikötőben egy új csapatot talál

akik kalandra éhesen boldogan másznak fel a hajólépcsőn

hiszen most leküzdik a pszichológiai korlátokat

újraélesztik az elfojtott érzékenység

ösztönös késztetéseit

levetik a civilizáció kényszerzubbonyát

megoldják a fő pszichológiai problémákat

megküzdenek a passzivitással és a függőséggel

kielégítik a kóros hatalomvágyat

megtagadják a több évszázados női elnyomást

újraélesztik a nárcisztikus passzivitást

és elkerülik a zárt térben való elszigeteltséget

 

 

A szerzőről

 

A portré a szerző saját képe.




Jelena Glazova (1979) lett költő, hang- és vizuális művész, Rigában él. A kortárs művészet interdiszciplináris és médiumközi területei érdeklik, műveiben szövegeket, képeket és experimentális hangokat kombinál. Naivitás című verseskötete eredetileg 2021-ben jelent meg Lettországban.


Jelena Glazova korábbi kötete a Prae Kiadónál:

Sóvárgás (2021)

 

Mindkét kötet megrendelhető a kiadó webáruházában:

Sóvárgás

Naivitás



Kovács Krisztián második regényében a családi kapcsolatok és a magyar hétköznapok alig-alig változtak az elmúlt 40 évben.

 Kovács Krisztián:
Minden csendes és nyugtalan 

„Azokban az első hetekben csupán a lángok jártak az eszemben; ott sem voltam, de így is hallottam, ahogy finoman sercegve elemésztik a papírt, és egy hónap is eltelt – meg kellett várjam, míg elpárolog a kezdeti düh és elkeseredettség – amikor a bonyolult ok-okozati viszonyok hálójából valamiféle átlátható rendszer mutatta meg magát.”

Érkezik a Hiányzó történetek szerzőjének új regénye döntésekről, felelősségvállalásról és menekülésről.


Megjelenés: október 10.
Nyomdai kivitelezés: keménytábla, védőborító, 432 oldal

Leírás

Kovács Krisztián új regénye azt kutatja, vajon miként hatnak egymásra életek, melyek valójában sosem érintkeztek közvetlenül, valamint, hogy az évtizedekkel ezelőtti családi impulzusok és a ma családjának mechanizmusai közt létezik-e bármiféle átfedés, és azt vajon regnáló politikai rendszerek önzése, vagy épp egyének saját döntései okozták?

A két főszereplő, Kende Zalán és Novák Hunor bizonyos szempontból talán testvéreknek is nevezhetők holott évtizedek választják őket egymástól: mindketten nehezen találják önmagukat a világban, és még nehezebben birkóznak meg családjuk árnyékával és környezetük előítéletével.

Zalán, akit anyja csecsemőkorában elhagyott, és apja és nagyanyja nevelt, testi fogyatékkal él egy szerencsétlen gyermekkori baleset következtében; az írói ambíciókat dédelgető Hunor mindig a bátyjához méri magát, zsarnok anyja és rendőrként dolgozó alkoholista apja neveli. Mindketten menekülnének az országból, egyikőjüket azonban a 80-as évek politikai berendezkedése, másikat saját gyávasága és honvágya akadályozza.

Mindketten döntéseket hoznak, egyiket a másik után, melyek befolyással bírnak egymásra. A jelenben alig pár napig, míg a múltban évtizedekig követjük nyomon a sorsukat, hogy azok végül láthatatlanul, tragikus események során át fonódjanak mégis egymásba.

 

Fülszöveg 

1993-ban a budapesti állatkert agg hímtigrise egy éjszakai etetés alkalmával megöli a személyzeti igazgatót. Kende Zalán az éj leple alatt elbujdosik a helyszínről, mert szentül hiszi, hogy ő tehet a tragédiáról. 2017-ben a Boráros téren leég egy könyvesbolt, az elszenesedett romok közt holttest fekszik. Novák Hunor épp csak megmenekül a lángok elől, meggyőződése, hogy miatta lobbant fel a tűz.

Két, egymástól térben és időben is látszólag független esemény, melyek mégis kapcsolatban állnak egymással. A tragédiák valójában nem ott és akkor vették kezdetüket, okaik évtizedekre nyúlnak a két fiatalember múltjába: testszagú kollégiumi szobák, koszos pesterzsébeti műhelyek, dzsungel közepén álló kalyibák, eldugott, dohos antikváriumok színtereire, kusza és olykor kibogozhatatlan családi kapcsolatok mélyére. Zalán és Hunor soha nem találkoztak, mégis hatással vannak a másik életére.

Kovács Krisztián, a Hiányzó történetek szerzője második regényében négy évtized mozaikszerű eseményeiből tárja fel az emberi életeket mozgató és egymáshoz láncoló apró összefüggéseket és törvényszerűségeket, miközben arra keresi a választ, minden döntésünk a sajátunk-e, hogyan tudunk szembenézni a múlt hibáival, és saját kezünkbe venni sorsunk irányítását.

 

A szerzőről

Kovács Krisztián 1987-ben született Zalaegerszegen, főiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte. 2018-ban megalapította az Ectopolis Magazin online kulturális portált, melynek 2022-ig főszerkesztője volt. Jelenleg az Agave Könyvek kommunikációs igazgatójaként dolgozik, első regénye az Európa Könyvkiadónál Hiányzó történetek címmel 2022-ben jelent meg. Feleségével, kislányával és tacskójukkal Gyömrőn él.

 

A Hiányzó történetekről írták

„Kovács Krisztián könyve nem torz ideológiákról vagy kollektív bűnökről mesél, hanem nagyon is emberiekről, amelyeket az egyén követ el másokkal, és legfőképp önmagával szemben.” – Könyves Magazin

„Sokszínű kitekintés a világba ez a könyv, amely egyszerre izgatja, elgondolkoztatja, néha bosszantja, mégis meghatja az olvasót.” – Index.hu

„A Hiányzó történetek egy sokrétegű modern próza, Caracastól Afrikán át Tokióig az egész világon átívelő kitekintés, amely egyszerre megérinti, elgondolkodtatja, sőt, olykor bosszantja is az olvasót, a regény végére azonban úgy érezhetjük, mintha egy kicsit a saját családunkról is szólt volna.” – Libri Magazin

„A Hiányzó történeteket azért is szeretni fogja az olvasó, mert mindenkinek a családjában vannak hiányzó történetek, amelyek talán pontosan Kovács Krisztián regényének köszönhetően kezdik érdekelni.” – Tiszatáj Online

„Olyan történelmi összefüggésekre mutat rá, amik eddig ismeretlenek lehettek az olvasók számára.” – Hamu és Gyémánt

„Kovács Krisztián nagyon beletalált abba, hogyan szóljon egyszerre a máról és a történelemről, arról a világról amelyben élünk és arról, amelyből jövünk.” – Péterfy Gergely

„Korok, generációk, kontinensek között átívelő nagy történet néhány kisemberről.” - Krusovszky Dénes

 

Idézetek az új kötetből

„Azokban az első hetekben csupán a lángok jártak az eszemben; ott sem voltam, de így is hallottam, ahogy finoman sercegve elemésztik a papírt, és egy hónap is eltelt – meg kellett várjam, míg elpárolog a kezdeti düh és elkeseredettség – amikor a bonyolult ok-okozati viszonyok hálójából valamiféle átlátható rendszer mutatta meg magát.”

Anyám egyszer azt mondta, minden történet körbeér egyszer, de akad, amelyik csomót köt a szereplők cipőfűzőjére, így gáncsolva el őket.”

„Sosem nőtte ki az anyja hiányát, csupán egy idő után már nem kérdezgette folyton az apját arról, mikor jön vissza, és hova ment, és az öregnek sem kellett újra és újra fájdalomtól elcsukló hangon ismételnie ugyanazt. Különös kimondatlan kompromisszum született, és tartotta is magát hosszú éveken át. Oszkárnak nem volt könnyű dolga, ügyelnie kellett rá, hogy ne izzon a hangja a dühtől minden egyes alkalommal, amikor a volt felesége szóba kerül.”

„Zalán csak később ismerte be magának, de érezte a zavart a pillanatban, mintha egy megtört, hűvös légáramlat vágtázott volna keresztül az ablaktalan helyiségen, ami képtelenség. Talán árnyék volt, valami eljövendő rossznak a kísértete, de nem vette észre, átlépett rajta, annyira koncentrált Melinda arcára, és annyira küzdött ellene, hogy kiszúrja vonásain az alig leplezett idegességet. Csupán egy dologban volt biztos: abban, hogy hibázott, és hogy a lányt csak az iránta érzett szeretete akadályozza meg abban, hogy ezt szóvá is tegye, örökre elrontva a pillanatot. Így aztán nem szólalt meg, csak nézegette a lapot, forgatta az ujjai közt a fénylő borítót, és bele-belelapozott a tartalomba. Csak később tépte ki az előzéklapot, mielőtt hazaért – az anyja ismerte a lakás rejtett zugait, nem volt értelme kincskeresőt játszani vele –, aztán úgy rejtette el a Galaktikát, hogy Zalán akkor se vegye észre, ha netán egyszer újra náluk járna.”

„Valójában persze nem csupán Adél hűtlensége volt az egyetlen, ami úgy telepedett rá, mint egy visszatérő rémálom emléke. Elkeserítőbbnek találta a környezetében élők sikerszériáját: a bátyja neves előadó és bestselleríró, Gergő aprócska marketingügynökségét igazgatja, aztán ott voltam én, aki akkoriban a második bolt megnyitásán lamentáltam, és persze Adél, aki bár a pedagógusok nem épp hálás mindennapjait élte, a munkát a legteljesebb szeretettel és szenvedéllyel végezte, ezt a szenvedélyt pedig bármikor felcserélte volna a gyereknevelés fárasztó mindennapjaira. Hunor volt e tengely másik fele, a kívülálló, aki nem tudott elég messzire menekülni ahhoz, hogy bizonytalanságát maga mögött hagyja, pedig azért ment a dzsungelbe, hogy ott veszítse el, mint egy slusszkulcsot, vagy egy tömött pénztárcát.”

„A Bosnyák téri vásárcsarnokban pihentek meg először, a nyugati oldal egyik talponállójánál, apja itt itta meg a napindító vodka-kólát – soha nem naranccsal, mindig kólával, Hunor emlékezett a pezsgő fekete folyadékra –, Zalán pedig elmajszolta az első sportszeletet vagy Kapucínert, és az apjával kötött megállapodás keretében egy almát: minden csoki mellett egy gyümölcs. Árpi csekély szülői ösztönének megnyilvánulása. Így jártak kocsmáról-kocsmára; Hunor minden pultosnak és tulajnak hangosan köszönt: csókolom Jenci bácsi, csókolom Icu néni, csókolom Tata bácsi, csókolom Klári néni; délben egy dohos kricsmiben ebédeltek a Róna utcában, az apja egy körasztalnál ultizott sűrű dohányfüstben, míg Hunor egy oldalsó asztalnál papírtálcáról ketchupos hasábkrumplit evett fogpiszkálóra tűzve a piros trutymóban ázó aranysárga szálakat, és egy műanyag Tini Nindzsával játszott a nikotinfüsttől megsárgult abroszon.”

„Hunor szomorúságot érzett, de ez a szomorúság már nem kapcsolódott személyhez, ennél sokkal általánosabb volt; egyszerre tudott volna sírni és üvölteni, dolgok kiáltottak megoldásért, tettek igazolásért, elhallgatott szavak kimondásért, és ez olyan erő volt, ami felülírta a valós és vélt veszteségeket. Azon a napon Hunor vett egy mély levegőt, és bár ki nem mondta, azt hiszem, lépett egyet előre. Odahaza kivette a polaroidot és a kritikát a tárcájából, beletette a dedikált Axelrod-könyvbe, és feltette a könyvespolcra.”

Európa Kiadó

Kovács Krisztián írói oldala