Hangolódjunk együtt a karácsonyra John Dickson Carr és a Krimi sorozatunk regényeivel!

  Hangolódjunk együtt a karácsonyra! 

Válassz akciós könyvcsomagjainkból és ajándékozd szeretteidnek az olvasás élményét!

Szerezz örömöt barátaidnak John Dickson Carr és a Krimi sorozatunk regényeivel!

Karácsonyi ajánlatunkat megtalálod a webshopunkban.

Multiverzum Kiadó

Aki, boszorkányság és egy titokzatos robot...

John Dickson Carr

Az Aranyboszorka

(The Crooked Hinge)

Multiverzum Kiadó

Multiverzum Kiadó, 2023

Fordította: Illés Róbert

Sorozatszerkesztő: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Juliann

„…az Aranyboszorka. Ha megfejtjük, hogyan működött az automata a tizenhetedik században, máris megoldottuk az ügy mélyén lapuló titkot.”

 

A harmincas években egy angol vidéki kastélyban felbukkan egy férfi, aki azt állítja magáról, hogy ő a birtok ura, akinek személyazonosságát, feleségét és javait egy szélhámos bitorolja évek óta. Hamarosan kiderül, hogy mindkét férfi részletes ismeretekkel rendelkezik olyan tényekről, amelyeket csak a valódi örökös tudhat, így az igazság kiderítése nem egyszerű. Vajon melyikük a csaló?

Dr. Gideon Fellnek nemcsak ezt a kérdést kell megválaszolnia, mert a bűnügy felfejtése során hamarosan egy megmagyarázhatatlan haláleset történik a birtokon, amit hárman is látnak, mégsem egyértelmű, hogy öngyilkosság vagy gyilkosság történt. A rendőrségi nyomozást rendszeresen segítő tudóson nem fognak ki a rejtélyes körülmények, noha lépésről lépésre fény derül arra, hogy az események szoros kapcsolatban állnak a sátánizmussal, a boszorkánysággal és a kastélyban megbúvó titokzatos robottal – az Aranyboszorkával.

Az Aranyboszorka (eredeti címén The Crooked Hinge) klasszikus krimi, és nemcsak John Dickson Carr, hanem az egész krimiirodalom egyik remekműve.

A klasszikus krimi amerikai nagymesterétől

John Dickson Carr

A sorozatos öngyilkosságok esete

(The Case of the Constant Suicides)

Multiverzum Kiadó

Multiverzum Kiadó, 2023

Fordító: Bart István

Sorozatszerkesztő: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

„Elképzelhetetlen, hogy öngyilkosságot követett volna el, viszont meggyilkolni képtelenség volt.”

Egy csavarosnál is csavarosabb krimi tele humorral, már amikor éppen nem meghal valaki… A múlt század negyvenes éveiben egy skót család tagjai egy ódon kastélyban gyűlnek össze, hogy fényt derítsenek a rejtélyes halálesetre, amely mindegyikük életére más-más módon, de jelentősen kihat… A történet nyomozója, dr. Gideon Fell – a termetes és éles elméjű tudós – segít felderíteni a Campbell családban bekövetkezett titokzatos, öngyilkosságnak tűnő, ám sok kérdést felvető halálesetet. A rejtélyek száma azonban egyre csak nő, így dr. Fellnek számos gubancot kell kibogoznia, mert a legendás detektívet nem az igazságszolgáltatás, hanem az igazság kiderítése érdekli. Ennek megtalálásához minden szereplő hozzásegíti valamivel, így lépésről lépésre derül fény a rejtélyekre, hogy aztán a végén egy igazán bonyolult helyzet álljon elő.

John Dickson Carr a „bezárt szoba rejtélyének” igazi mestere, a krimi halhatatlan klasszikusa. A sorozatos öngyilkosságok esete című bűnügyi története az egyik legagyafúrtabb krimije.

A szerzőről

John Dickson Carr 1906-ban született a pennsylvaniai Uniontownban, egy ügyvéd fiaként. Az iskolában és az egyetememi tanulmányai alatt már írt szellem-, detektív- és kalandtörténeteket. Jogi tanulmányait követően 1928-ban Párizsba költözött, ahol felhagyott a jogi pályával, és hamarosan sikeres krimiszerzőként debütált. Első regénye, az It Walks by Night 1930-ban jelent meg. Két évvel később Angliába költözött angol feleségével, és minden idejét az írásnak szentelte. Megírta Sir Arthur Conan Doyle életrajzát, emellett rádiójátékok, több tucat novella és folyóiratkritika szerzője. 1977-ben halt meg Dél-Karolinában.

John Dickson Carr két krimije külön-külön is kapható webáruházunkban!

John Dickson Carr A sorozatos öngyilkosságok esete

John Dickson Carr Az aranyboszorka

 

Sátánizmus, boszorkányság és egy titokzatos robot... - Hamarosan megjelenik John Dickson Carr Az Aranyboszorka című újabb kötete!

John Dickson Carr legújabb története a krimiirodalom egyik remekműve!

 

John Dickson Carr

Az Aranyboszorka

 

Megjelenik november 7-én!

Multiverzum Kiadó

Fordította: Illés Róbert

Sorozatszerkesztő: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

A kötetről

„…az Aranyboszorka. Ha megfejtjük, hogyan működött az automata a tizenhetedik században, máris megoldottuk az ügy mélyén lapuló titkot.”

A harmincas években egy angol vidéki kastélyban felbukkan egy férfi, aki azt állítja magáról, hogy ő a birtok ura, akinek személyazonosságát, feleségét és javait egy szélhámos bitorolja évek óta. Hamarosan kiderül, hogy mindkét férfi részletes ismeretekkel rendelkezik olyan tényekről, amelyeket csak a valódi örökös tudhat, így az igazság kiderítése nem egyszerű. Vajon melyikük a csaló?

Dr. Gideon Fellnek nemcsak ezt a kérdést kell megválaszolnia, mert a bűnügy felfejtése során hamarosan egy megmagyarázhatatlan haláleset történik a birtokon, amit hárman is látnak, mégsem egyértelmű, hogy öngyilkosság vagy gyilkosság történt. A rendőrségi nyomozást rendszeresen segítő tudóson nem fognak ki a rejtélyes körülmények, noha lépésről lépésre fény derül arra, hogy az események szoros kapcsolatban állnak a sátánizmussal, a boszorkánysággal és a kastélyban megbúvó titokzatos robottal – az Aranyboszorkával.

Az Aranyboszorka (eredeti címén The Crooked Hinge) klasszikus krimi, és nemcsak John Dickson Carr, hanem az egész krimiirodalom egyik remekműve.

 

A szerzőről

John Dickson Carr 1906-ban született a pennsylvaniai Uniontownban, egy ügyvéd fiaként. Az iskolában és az egyetememi tanulmányai alatt már írt szellem-, detektív- és kalandtörténeteket. Jogi tanulmányait követően 1928-ban Párizsba költözött, ahol felhagyott a jogi pályával, és hamarosan sikeres krimiszerzőként debütált. Első regénye, az It Walks by Night 1930-ban jelent meg. Két évvel később Angliába költözött angol feleségével, és minden idejét az írásnak szentelte. Megírta Sir Arthur Conan Doyle életrajzát, emellett rádiójátékok, több tucat novella és folyóiratkritika szerzője. 1977-ben halt meg Dél-Karolinában.

Részlet a kötetből

 

„Az igénylő felállt a székéből. Annak ellenére, hogy a könyvtár egyik fala gyakorlatilag üvegből volt, amely osztott ablaktáblák sokaságából állt, a fák sötét árnyékokat vetettek a lenyugvó nap fényében. A kőpadlót helyenként szőnyeg borította. A nehéz, tetejüknél összecsavarozott könyvespolcok egy kripta belsejét idézték. Zöldes fény szűrődött be odakintről, és ablaktáblák százainak sziluettjét rajzolta a padlóra, árnyékuk majdnem elérte az asztalt, amely mellől a férfi felemelkedett. Molly később bevallotta, hogy szíve a torkában dobogott, amikor kinyílt az ajtó, mert attól tartott, hogy férje élő hasonmását fogja megpillantani mögötte, akár egy tükörben. A két férfi azonban nem sokban hasonlított egymásra. A könyvtárban várakozó úr nem nyomhatott többet Farnleighnél, de kevésbé volt szikár. Sötét, ápolt haja nem őszült, a feje tetején azonban kezdett ritkulni. Arcbőre sötét volt, ám frissen borotvált, és nem látszottak rajta barázdák. A homlokán és a szeme környékén megjelenő ráncok alapján úgy tűnt, inkább szórakoztatja a helyzet, semmint túl komolyan venné. Az igénylő egész viselkedéséből ugyanis irónia és nyugalom áradt, mint akit mulattat ez az egész. Sötétszürke szeme fölött két szemöldöke vége kissé felfelé kanyarodott. Elegáns, városi ruhát viselt, szemben Farnleigh régi tweedjével.

– Elnézését kérem! – mondta. Még a hangja is bariton volt, ellentétben Farnleigh érdes, csikorgó tenorjával. Nem sántított, de kissé ügyetlenül mozgott.

– Elnézését kérem! – mondta udvariasan, de egyfajta tagadhatatlan derültséggel a hangjában, amiért látszólag ennyire ragaszkodom ahhoz, hogy visszatérjek régi otthonomba. De remélem, megérti indítékaimat. Ööö… hadd mutassam be a jogi képviselőmet, Mr. Welkynt! Kövér, kissé dülledt szemű férfi állt fel az asztal másik oldalán. De alig figyeltek rá. Az igénylő nemcsak őket tanulmányozta érdeklődéssel, hanem úgy hordozta körbe tekintetét a szobában, mintha felismerne és magába szívna minden egyes részletet.

– Térjünk a tárgyra! – mondta Farnleigh nyersen. – Azt hiszem, Burrowszal már találkozott. Ő itt Mr. Page. Ő pedig a feleségem.

– Már találkoztam… – felelte az igénylő habozva, majd Molly szemébe nézett – …a feleségével. Bocsásson meg, amiért nem igazán tudom, hogyan szólítsam meg! Nem hívhatom Lady Farnleigh nek. És Mollynak sem, mint régen, amikor még szalagot hordott a hajában. Egyik Farnleigh sem reagált szavaira. Molly nyugodt maradt, de arca kipirult, a szeme pedig égni kezdett.

– Valamint – folytatta a férfi – szeretném megköszönni, amiért ezt a kínos és kellemetlen ügyet ilyen jó…

– Nem! – csattant fel Farnleigh. – Átkozottul rosszul viselem, aminek nyilván megérti az okát. Kizárólag azért nem hajítom ki a házból, mert az ügyvédem úgy gondolja, diplomatikusan kell viselkednünk. Ám legyen: beszéljen! Mi mondanivalója van? Mr. Welkyn megkerülte az asztalt, és megköszörülte a torkát.

– Az ügyfelem, Sir John Farnleigh… – kezdte.

– Egy pillanat! – szólt közbe Burrows ugyanilyen nyájas hanghordozással. Page szinte hallotta a halk csikorgást, ahogy a jogi szekercék egymásnak feszülnek, ahogy feltűrik a törvényszéki ingujjakat, a beszélgetést pedig olyan mederbe terelik, ahogyan ez a két úriember az ügyeket intézni szokta. – Megkérhetem, hogy az egyszerűség kedvéért hivatkozzon egy másik néven az ügyfelére? Az imént a „Patrick Gore” nevet adta meg.

– Inkább egyszerűen csak úgy hivatkoznék rá, mint az ügyfelemre

– felelte Welkyn. – Ez így megfelel?

– Tökéletesen.

– Köszönöm. Itt van nálam – folytatta Welkyn, kinyitva aktatáskáját

– egy indítvány, amelyet ügyfelem kész bíróság elé terjeszteni. Ügyfelem tisztességesen kíván eljárni. Kénytelen rámutatni, hogy a cím és a birtok jogtalanul van jelenlegi tulajdonosa nevén, ugyanakkor ügyfelem emlékszik azokra a körülményekre, amelyek között a szélhámosság kezdődött. Azt is elismeri, hogy a jelenlegi tulajdonos hozzáértő földbirtokos, és kizárólag dicsőséget hozott a családi névre. Ezért, amennyiben a jelenlegi tulajdonos hajlandó lemondani anélkül, hogy az ügyet bíróság elé kellene vinni, ügyfelem természetesen eltekint a vádemeléstől. Ellenkezőleg, még anyagi kompenzációt is kínál a jelenlegi tulajdonosnak: évi ezer font járadékot élete hátralévő részére. Ügyfelem tisztában van vele, hogy a jelenlegi tulajdonos neje – leánykori nevén Miss Mary Bishop – örökölt egy kisebb vagyont a saját jogán, ezért szűkös anyagi helyzet nem fenyegeti őket. Természetesen, ha a jelenlegi tulajdonos felesége megkérdőjelezné a házasság érvényességét… Ismét Farnleigh arcába szökött a vér.

– Uramisten! – kiáltott fel. – Micsoda arcátlan, pimasz… A hang, amelyet Nathaniel Burrows kiadott, túl udvarias volt ahhoz, hogy lepisszegésnek lehessen nevezni, de sikerült elhallgattatnia vele Farnleigh-t.

– Ha nem tévedek, Mr. Welkyn – mondta Burrows –, azért vagyunk most itt, hogy megállapítsuk, ügyfele követelésének van-e jogalapja. Amíg ezt nem állapítjuk meg, más szempontok nem merülnek fel.

– Ahogy kívánja. Ügyfelem csupán el akarta kerülni a kellemetlenségeket

– felelte Welkyn egy lekicsinylő vállrándítás kíséretében.

– Mr. Kennet Murray néhány percen belül csatlakozik hozzánk. Attól tartok, utána az eredmény már nem lehet kérdéses. Ha a jelenlegi tulajdonos kitart mostani hozzáállása mellett, a következmények…

– Ide hallgasson… – szakította félbe Farnleigh ismét. – Elég a locsogásból, térjünk a tárgyra! Az igénylő elmosolyodott, mintha valami bennfentes tréfát hallott volna.

– Látják? – kérdezte. – Annyira magáévá tette színlelt nemesi származását, hogy képtelen kimondani: „Elő a farbával!”

– De legalább tartózkodik az olcsó sértésektől – jegyezte meg Molly, és ezúttal az igénylő pirult el alig észrevehetően.

– Elnézésüket kérem! Ezt nem kellett volna mondanom. De ne felejtsék el – mondta az igénylő kissé megváltozott hangon –, hogy erkölcstelen tájon éltem, nem ott, hol a Dove ered. Előadhatom az ügyemet a saját szavaimmal?

– Igen – felelte Farnleigh. – Maguknak csönd! – fordult a két ügyvédhez. – Ez most már személyes ügy. Mintegy közös megegyezéssel mindnyájan az asztalhoz léptek, és leültek egy-egy székre. Az igénylő a nagy ablaknak háttal foglalt helyet. Egy ideig gondolataiba mélyedt, és közben szórakozottan megtapogatta a ritkuló foltot sötét haja tetején. Azután felnézett, szeme körül gúnyosan összeszaladtak a ráncok.

– Én vagyok John Farnleigh – kezdte egyszerűen és látszólagos őszinteséggel. – Kérem, ezúttal ne szakítsanak félbe jogi szócsépléssel! Előadom az ügyemet, és ha úgy tetszik, hívhatom magam akár a tatárok kánjának is. Történetesen azonban tényleg John Farnleigh vagyok, és elmondom, mi történt velem. Gyerekként egy fiatal gazember voltam, bár most sem vagyok biztos benne, nem ez volt-e a megfelelő viselkedés. Néhai atyám, Dudley Farnleigh pont annyira nem tűrte el viselkedésemet, mint amennyire ma sem tudná, ha élne. Nem, nem állítom, hogy hibáztam, inkább csak azt, hogy meg kellett volna tanulnom kompromisszumokat kötni. Vitatkoztam a szüleimmel, mert felhívták rá a figyelmem, hogy fiatal vagyok. Vitatkoztam a tanáraimmal, mert utáltam minden tárgyat, ami nem érdekelt. Hogy a lényegre térjek: tudják, miért mentem el innen. Murray társaságában felszálltam a Titanicra."

John Dickson Carr

A sorozatos öngyilkosságok esete

 

Megjelent!

Multiverzum Kiadó

Fordító: Bart István

Sorozatszerkesztő: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

 

„Elképzelhetetlen, hogy öngyilkosságot követett volna el, viszont meggyilkolni képtelenség volt.”

 

Egy csavarosnál is csavarosabb krimi tele humorral, már amikor éppen nem meghal valaki… A múlt század negyvenes éveiben egy skót család tagjai egy ódon kastélyban gyűlnek össze, hogy fényt derítsenek a rejtélyes halálesetre, amely mindegyikük életére más-más módon, de jelentősen kihat… A történet nyomozója, dr. Gideon Fell – a termetes és éles elméjű tudós – segít felderíteni a Campbell családban bekövetkezett titokzatos, öngyilkosságnak tűnő, ám sok kérdést felvető halálesetet. A rejtélyek száma azonban egyre csak nő, így dr. Fellnek számos gubancot kell kibogoznia, mert a legendás detektívet nem az igazságszolgáltatás, hanem az igazság kiderítése érdekli. Ennek megtalálásához minden szereplő hozzásegíti valamivel, így lépésről lépésre derül fény a rejtélyekre, hogy aztán a végén egy igazán bonyolult helyzet álljon elő.

John Dickson Carr a „bezárt szoba rejtélyének” igazi mestere, a krimi halhatatlan klasszikusa. A sorozatos öngyilkosságok esete című bűnügyi története az egyik legagyafúrtabb krimije.

 

John Dickson Carr két krimije kapható a kiadó webáruházában!

John Dickson Carr: Az Aranyboszorka

John Dickson Carr: A sorozatos öngyilkosságok esete

Bánhidi Lilla Sorsod Borsod című regénye a Margó-díj döntősei között! - ("A Prae kiadó Krimi Ma sorozata a Sorsod Borsod megjelenésével újabb remekművel gazdagodott, amely a hagyományokhoz híven körömrágósan izgalmas, mellbevágóan fordulatos, és úgy minden ízében hazai, hogy a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő regény.")

Bánhidi Lilla Sorsod Borsod című regénye a Margó-díj döntősei között!

 

További információ a Margó-díjról

A kötetről

Prae Kiadó

Prae Kiadó, Krimi ma sorozat, 2023

Szerkesztette: Péczely Dóra

A borítót Kőszegi Judit grafikájának felhasználásával

Szabó Imola Julianna tervezte.

 

Mészöly Ágnes ajánlója

 

Vannak helyek, ahonnan sosem szabadulsz. Ahonnan elköltözni talán, de távozni nem lehet. A spirituális vonzás a galaxis túlvégén is megtart, ahol a Föld gravitációja már érzékelhetetlen.

Alexa – sikeresnek tűnő self-made-woman, aki vidékiként építette fel magát a fővárosi média könyörtelen világában, ugyanúgy, mint megalkotója –, azt hiszi, rég maga mögött hagyta múltját és szülőhelyét. Ám a sziporkázó légvár, amit az életének nevez, köddé válni látszik. Ha más nem is érzékeli, ő tudja: az összeomlás csak idő kérdése. Hogy az alapoktól kell újraalkotnia mindent.

Egy gyilkosságsorozat, melyet az egész ország döbbent borzalommal figyel, lehetőséget ad számára, hogy bizonyítsa rátermettségét oknyomozó riporterként. Beleássa magát az ügybe, és ahogy egyre többet tud meg a brutális kegyetlenséggel kivégzett, gyönyörű lányok történetéből – melynek szálai gombafonalként hálózzák be szülővárosa földjét –, egyre személyesebbé válik számára az ügy.

A végzet pedig visszavezeti őt a kezdetekhez. Borsodba, elfeledettnek hitt szerelméhez és feldolgozottnak hitt traumáihoz.

Bánhidi Lilla első krimijének hőse versenyfutásba kezd az idővel és a titokzatos, tökéletesnek tűnő gyilkossal, ám hogy a célszalagnál mi vár rá, mindenki számára rejtély.

A Prae kiadó Krimi Ma sorozata a Sorsod Borsod megjelenésével újabb remekművel gazdagodott, amely a hagyományokhoz híven körömrágósan izgalmas, mellbevágóan fordulatos, és úgy minden ízében hazai, hogy a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő regény.

Részlet a regényből

Részlet a regényből

November 15. csütörtök

Miskolc, Népkert

– Rexi! Hozzám!Rekedt férfihang hasít a Népkert nyirkos levegőjébe. Az ösvény a szokásosnál is sötétebb, a köztéri lámpák fényét lefogja a köd, a körvonalak csak tompán látszódnak. A feléjük tornyosuló több százéves platánfák mint a hegyek festik még feketébbre az estét.

– Hozzám!

Háromsaroknyira, a park közepén foltos, hosszúszőrű kutya csóválja a farkát izgatottan. Mohón szívja magába a térkövek mellett, a fűszálakon maradt szagokat. Hallja az ismerős hangot, felismeri a nevét, de ügyet sem vet rá. Kevésnek érzi a póráz és a nyakörv szétválasztása óta eltelt időt. Tovább szaglászik. Ismeretlen, intenzív aroma csapja meg az orrát, édeskés és fanyar. Követni kezdi. Jobbra fordul, a szökőkútnál még erőteljesebben érzi. Gyorsabban szedi a lábát, belefeledkezik a szimatolásba. Az új szag a kisösvény felé csábítja. Rákanyarodik, érzi, már nagyon közel a forrása. Futásnak ered.

A Vigadó felől szél támad. Végigsüvít az üres járdaköveken, körbefújja a szökőkutat, a pad alatt felkap egy csikket és a rekortán futópálya felé söpri. Tovább kavarog a játszótér felé, befúj a hattornyú vár fedett csúszdájába, megmozgatja a rozsdás hintát. A nyikorgás éles hangja végigfut a sötét parkon.

A kisösvény eldugott végén, az országúthoz közel, a kutya egy háromtörzsű fa tövéhez rohan. Belegázol a gondosan összehordott avarkupacba. A színes levelek magasra röppennek. Mélyről, a halom aljából gyémánt hideg fénye csillan.

– Rexi! Vissza! – kiált erőteljesen. Fütyülni is próbál, de vacog a foga. – Hol az istenbe vagy már?

Összegyűrődött cigit vesz elő a kabátja zsebéből, idegesen kattogtatja az öngyújtót. A cigi izzani kezd, mélyen beleszív, és gyors léptekkel a kutya után indul.

Átlagosan tizennégy és tizenhat fok közötti hőmérséklet, országszerte több órás napsütéssel, ezt ígérték mára a meteorológusok a kereskedelmi csatorna reggeli híreiben. A miskolciak meleg kabátot vettek. Miskolcra nem érvényes sem az átlagos, sem az országszerte. A Búza téri mérőállomáson a hőmérő higanyszála kilenc foknál megállt. A nap csak délelőtt sütött ki, és tíz perc után el is tűnt.

Rexi a levelek közé fúrja az orrát, a farka gyors ritmusban csapkod jobbra és balra, az egész hátsó fele vele tekeredik, mindjárt eléri a célt. Mindent beterít az új szag, elnyomja a jelölések maradékát és addigi kedvence, a rothadó fű aromáját is. Egy pillanatra felnéz, füle figyelőállásba hegyesedik, maga elé mered. Valami kilóg a levelek alól. Valami oda nem illő, amilyet még soha nem talált a szokásos esti népkerti sétákon. Érzi, onnan jön a frissen felfedezett szag. Lendületet vesz, elrugaszkodik. Az egyik platán takarásában egy alak feszülten figyeli. Rexi lába már a levegőben, mikor szorítást érez. Határozott szorítást a hátán, közvetlenül a nyaka alatt. Fájdalmasan felvakkant.

– Végre megvagy! – kiáltja a gazdája, és visszarántja a járdára. – Rossz kutya!

Rexi kétségbeesetten ugat, nyüszít, lába a fa felé kapálózik. Teljes erővel próbálja a gazdáját visszahúzni. A nyakörvén élesen csattan a póráz fémcsatja. A férfi a kezére tekeri a szíjat és erővel a járdán tartja a kutyát. Közel húzza magához. A platán mögötti alak hátát a fának veti.

– Gyere szépen, mindjárt vacsora! Pörkölt lesz. Te is szereted. Ha jó leszel, kaphatsz belőle!

A pórázt a Jégcsarnok irányába húzza, eltűnnek a sötét park fái között.

Az éjszakára ígért szélvihar a vártnál hamarabb érkezik. A Népkertet a hármas út felől éri. Belekap a háromtörzsű platán hatalmas lombjába, erőteljesen tépázza. Az ágak reccsennek, a levelek egymás után hullnak a földre, rá a maradék avarkupacra. Mindent betemetnek a fa körül.

„Köszönjük a tudósítást Radványi Alexának, és most időjárás. Hétvégén lehűlés várható, majd hétfő reggel enyhe melegfronti hatás érvényesül hazánkban, amely többfelé okoz havazást.” A pörkölttel terített vacsoraasztalhoz átszűrődik az esti híradó vége. „A legnagyobb mennyiségű hó az északkeleti területeken, főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében várható. Oda a szokásosnál hamarabb érkezik idén a tél.”

 

A szerzőről

A szerző portréját Norigami Works készítette.

Bánhidi Lilla író, újságíró, tv-riporter.

Pályáját szociális munkásként kezdte Miskolcon, a hajléktalan ellátásban dolgozott.  Egy helyi rádió, az Európa Rádió riportere, hírszerkesztője, majd műsorvezetője.

Dolgozott a Miskolc Városi Televízió, a Pulzus Info Tv szerkesztőjeként, a Sztár FM műsorvezetőjeként és a Reform hetilap külsős újságírójaként, majd Budapesten az MTV, az ATV, azután 14 évig az RTL riportereként.

Három éve foglalkozik tudatosan az írással. A Centrál Média Akadémián Totth Benedek és Szurovecz Kitti, majd a Magyar Íróképzőben Zsiga Henrik tanítványa. A Péterfy Akadémia képzésein és magánóráin Péterfy Gergelytől tanult kreatív írást, részt vett Tallér Edina több írói workshopján, két éve állandó tagja az írói műhelyének. Emellett Kukorelly Endre workshopjaira jár.

A Sorsod Borsod az első regénye. Regionális krimi. A Prae Kiadó 2020-as krimi pályázatán a legjobbak közé válogatták.

Megrendelhető a kiadó webáruházában

Prae Kiadó

Amiket el szeretnék olvasni! 9.rész - ("Krimi mindennapokban.")

Ezúttal General Press Könyvkiadó oldalán szemlézgettem, és csupa jó könyveket találtam. Nemcsak romantikusokat szeretem, de krimiket is nagyon. Csak sajnos egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány hazai szerzőtől olvastam már jó krimit. Nemcsak hazait, de szívesen olvasok külföldi írók könyveit. Így őket választottam a kiadó oldalán.

Patkó Ágnes

Halálos rozé

(Szekszárdi vörös 1.)

Tartalom

Renáta a nyüzsgő Budapestről egy nyugodtabb élet reményében költözik Szekszárdra. Egy szokatlanul meleg, októberi napon veszi birtokba a buja kertben megbúvó új házát, és lelkesen veti bele magát a lakberendezésbe, a kertészkedésbe, illetve a várossal meg a lakóival való ismerkedésbe.

A rangos Rozémustrán összebarátkozik a legjobb rozénak járó díjat elnyerő borásszal is, ám amikor másnap reggel pincelátogatásra érkezik hozzá, holtan találja a férfit. A rendőrség szerint egyértelműen baleset történt: a borász óvatlan volt, ezért mustgázmérgezést kapott. Renáta azonban biztos benne, hogy a férfi gyilkosság áldozata lett, ezért maga áll neki kinyomozni, ki lehetett a tettes.

Hidas Bence

És mindent betemet a hó

Tartalom

A fekete hófelhő morogva bukott át a János-hegyen, és megállíthatatlanul bekebelezett mindent, ami az útjába került. A hideg levegő sivítva menekült előle, a szúrós februári széltől megborzongtak a Kálvária mentén álló vörösfenyők.

1924 fogvacogtató telén az öreg Wimmer Marika néni felfelé baktat a budakeszi Kálvária-domb meredek oldalán. A kápolnába igyekszik, ám a felszentelt épületben biztonság helyett félelem vár rá. Zsigeri félelem. Egy oldalsó ablakon betekintve ugyanis szörnyű látvány fogadja: egy fiatal lány holtteste fekszik kiterítve a templom padlóján.

A falu összezár. A lakosok közé bizalmatlanság kúszik, ami nem könnyíti meg a fővárosból küldött két nyomozó, Pinelli Károly és Márzay Ottó dolgát. A kutatásukat nem csupán a helyiek gyanakvása nehezíti, hanem a mindent elfedő havazás is. És ahogy a hó egyre inkább betemeti a nyomokat, úgy bukkannak elő újabb és újabb holttestek – a sorozatgyilkost pedig mindenáron meg kell állítani.

Zajácz D. Zoltán

Gyilkos Balaton

(Véres Balaton 0,5)

Tartalom

1972, Balatonakarattya. Egy nyári reggelen két kamasz egy fiatal nő holttestére bukkan a strand melletti nádasban. A rendőrség tanácstalan: a lánynál nincsenek iratok, és első ránézésre semmi sem utal idegenkezű­ségre. Valaki azonban egyértelműen meg akart szabadulni a holttesttől.

Az ügy hamar átkerül az Országos Rendőr­főkapitányság életvédelmi osztályához, amelynek a vezetője Lendvay István őrnagy. A nyomozásban pedig nemcsak a tehetséges újonc, Adorján Máté alhadnagy van a segítségére, de a lánya, Lendvay Laura is, aki váratlan érdeklődést mutat a rendőrségi munka iránt…

A méltán népszerű Balaton-trilógia előzménykötetében az olvasó bepillantást nyerhet az ifjú Adorján Máté egyik első nyomázásába, megismerkedhet a profilozás terén szárnyait bontogató Lendvay Laurával, és végigkövetheti az első közös ügyüket.

Chris Carter

A nyomozó

(Robert Hunter 0,5)

Tartalom

Robert Huntert, minden idők legfiatalabb gyilkossági nyomozóját a Los Angeles-i rendőrségnél első napján egy egyszerűnek tűnő öngyilkossági üggyel bízzák meg. Amikor a nyomozó megérkezik a helyszénre, azonnal gyorsan gyanítani kezdi, hogy valami nincs rendben, annak ellenére, hogy az ajtó belülről volt bezárva, és a lakásból nem lehet máshol kijutni…

Chris Carter

A gonosz nyomában

(Robert Hunter 10.)

Tartalom

Hogyan pusztítasz el valakit, anélkül hogy ténylegesen megölnéd az illetőt? […] Kiüríted a lelkét, aztán megtöltöd fájdalommal… elveszed tőle azt, amit a legjobban szeret.

A főiskolán találkoztak először. A Stanford Egyetem pszichológus hallgatói közül ők bizonyultak a két legragyogóbb elmének. Aztán már ellenségként keresztezték egymás útját a Virgina állambeli Quanticóban.

Amíg Robert Hunter a Los Angeles-i rendőrség legsúlyosabb bűnügyeivel foglalkozó egységének a vezetője lett, addig Lucien Folterből az FBI által legkeresettebb, legveszélyesebb és legtöbb áldozatot ejtő sorozatgyilkos vált.

Miután Lucien három és fél évet töltött magánzárkában, egy nap végre sikerül kiszabadulnia. És sosem tapasztalt indulat forrong benne. Az elmúlt években semmi más nem járt a fejében, csakis a bosszú. Meg kell bűnhődnie és meg kell fizetnie annak, aki elvette a szabadságát.

Robert Hunter élete tehát veszélyben forog.

Mészáros Dorka

Mimézis

Tartalom

ELTŰNT KOVÁCS BENCE

A VI. kerületi rendőrök a lakosság segítségét kérik. A harminckét éves férfi március 25-én az esti órákban a munkahelyéről távozott, azóta ismeretlen helyen tartózkodik, életjelet nem ad magáról.

Amikor a veszélyeztetett terhessége miatt szabadságolt rendőrnyomozó, Wass Réka szomszédja nyomtalanul eltűnik, a nő önhatalmúlag visszahelyezi magát a szolgálatba, hogy megkeresse a fiút. Titkos akciójában egyedül a rendőrség fiatal gyakornokára számíthat.

Varga Gergő már több mint egy éve áll a Budapesti Rendőr-főkapitányság szolgálatában, pszichológus szakértő gyakornokként segíti a nyomozók munkáját. Amellett, hogy az emberi elme és viselkedés kiváló ismerője, a kriminológia területén szerzett tudása révén olyan összefüggéseket lát meg, amelyek mások figyelmét elkerülnék. Most pedig különösen nagy szükség van a segítségére, hiszen a városban megszaporodtak a furcsa halálesetek.

Réka és Gergő kénytelen együttműködni, hogy a nem mindennapi sorozatgyilkos nyomára bukkanjanak. Az elkövető, akit keresnek, olyan pontosan gyilkol, mintha könyvből olvasná.

General Press Kiadó

Harlan Coben:Senki fia (Wilde 1.) - ("Nagyon megfogott ez a könyv, alig tudtam letenni. Izgalmas volt, hogy ennyi szál volt a történetben.")

Néhány hete Jaffa Kiadótól megkaptam Harlan Cobentől az Egyezés című könyvét. Viszont láttam, hogy ez a kötet második rész, így beszereztem az első részét, a Senki fiát.

Sorozat mániás vagyok, és jobban szeretem mindent első résszel kezdeni. De milyen jól tettem.

Ím,e a véleményem a Harlan Coben:Senki fia c.könyvről.

Harlan Coben:

Senki fia

Tartalom:

Westville ​a világ legunalmasabb kisvárosának látszik – ám a hegyekkel övezett vidék tele van rejtélyekkel. Az egyik legnagyobb talány a város körüli erdőben élő Wilde, akit harminc évvel korábban, gyerekként magára hagyva találtak a fák között. Az immár felnőtt férfi azóta sem tudja, hogyan került az erdőbe, és kik lehetnek a szülei. Szinte természetes, hogy amikor a városban eltűnik egy középiskolás lány, hozzá fordulnak segítségért, és Wilde egyetlen barátja, egy hetven körüli sztárügyvéd, Hester Crimstein is bekapcsolódik a nyomozásba. Hamarosan a város leggazdagabb családjából is nyoma vész egy fiúnak. Majd érkezik egy zsaroló levél.

Ahogy múlt és jelen eseményei felkavarodnak, a mind rejtélyesebb ügybe egy gátlástalan elnökjelölt, egy mindenre elszánt környezetvédelmi aktivista, néhány kegyetlen középiskolás és egy nyugdíjas katonatiszt is belekeveredik. Wilde pedig rájön: ha meg akarja találni a lányt, a város féltve őrzött titkainak kell utánajárnia – mielőtt még túl késő lenne megfejteni őket…

Véleményem

5/5

Atyagatya! Zseniális mű. Ez az első kötet Harlan Cobentől, valaki azt mondta a fotó alatt, hogy nagyon jó könyv, de nem gondoltam, hogy ennyire. Jó sok szál volt benne, Wilde története igencsak érdekes, a személye is, a gyerekek, a szülők, és a titkok. Nagyon megfogott ez a könyv, alig tudtam letenni. Izgalmas volt, hogy ennyi szál volt a történetben. S ami a leglényegesebb, hogy fenn tartotta az érdeklődésemet, nem volt üres járat felesleges írások, sallangok. Szeretem az olyan krimiket, ami nem lövi le rögtön a poént, hanem teljesen tévútra viszi az olvasót, ahogy Harlan tette velem.

Wilde személye megragadott, bírtam, hogy olyan szűkszavú, magának való, viszont sok kérdésem volt vele kapcsolatban. Mi lett vele gyerekként, mi történhetett? Rejtélyes volt számomra. Többek közt ez fogott meg ennyire. A múltja, a titkai ami rejtve maradtak mások számára, ez is érdekessé teszi a történetet.

Hestert bírtam, nagyon kedveltem végig és reménykedtem, hogy történet végére, békére lelelkileg. Bírtam Oren-nel való társalgásait. Olyan aranyos, jópofa. Nem is tudom, hogy írjam, hogy ne legyen spoileres az egész. Hiszen a történetben jó pár szál elindított az író és végére le is zárta. De nem mindent, így akadt olyan, amit sejteti, hogy lesz folytatása.

Nagyon szeretem a krimiket, a filmbe illő történeteket, ahol tele van fordulatokkal, akciódús részekkel, ahol mindig történik valami és sosem az, ami látszik. Mindenkinek vannak titkai, és végére ezek a titkok kiderülnek. Pont ilyennek kell lenni egy kriminek. Könnyű, kikapcsoljon, elmerengjen az ember a történeten. Poén vége mindig az utolsó oldalakon derül ki. De még akkor is hitetlenkedve csóválja az ember fejét, hogy "Mi van?".

Ezek után mindenképp folytatom az Egyezés című könyvet. Kíváncsi vagyok, mi jöhet még. Ráadásként többi Harlan Coben könyveket is el kell, hogy olvassam. Rajongó lettem. De nagyon.

Hálásan köszönöm Jaffa Kiadónak, hogy megismerhettem Harlan Coben könyvét. Köszönöm!

Ha egy izgalmas, szövevényes és rejtélyes krimit szeretnél olvasni, akkor ajánlom neked ezt a sorozatot, imádni fogod. Le sem fogod tudni tenni, ahogy én se tudtam letenni.

A könyvet itt tudod megrendelni:

Jaffa Kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Bánhidi Lilla -(" (...) de szerintem itt az ideje, hogy szembesüljenek az olvasók azzal, a magyar írók tudnak jó könyveket írni. Nem csak szépirodalmat, krimit, romantikus regényt, sci-fit is.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Bánhidi Lilla írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Sorsod Borsod c. könyve jelenik meg, amit a Prae Kiadó oldalán lehet megrendelni. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Majd húsz éves médiakarriert hagytam ott a regényírásért. Dolgoztam rádiós és tévés műsorvezetőként, riporterként, újságíróként, előbb a szülővárosom, Miskolc médiumainál, majd az országos csatornáknál. Legutóbb az RTL Híradó riportere voltam tizennégy évig. Mellette 2019-ben elindítottuk a lakásszínházunkat, TeátRoom Lakásszínház a neve, ahol fő profilunk a kísérleti irodalmi estek. Ezek mellé jött az írás.   

Sorsod Borsod  c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata? 

A vágy egy regionális krimire már motoszkált a fejemben, de a Prae Kiadó 2020-as krimiíró pályázata kellett hozzá, hogy ténylegesen elkezdjek ezzel foglalkozni. A versenyre írtam meg a szinopszist és az első nagyjából 20 oldalt. Nem folytattam rögtön, egyrészt, mert akkor kezdett tombolni a Covid és egészségügyi híradó riporterként elárasztott a munka, másrészt esélytelennek gondoltam magam. Mikor kiderült, hogy egyetlen amatőrként bekerültem a döntőbe, akkor kezdtem komolyan venni, kértem két hónap fizetés nélküli szabadságot, és neki álltam. Mire elkészült a kézirat, eltelt három év. Mindig bővítgettem, átdolgoztam. A szerkezete alapvetően nem sokat változott, a terjedelme nagyon. Rengeteg kutatómunka kellett hozzá, volt, hogy napok teltek el úgy, hogy alig írtam, mert annyi mindennek kellett utánajárni. Hat nyomozóval készítettem interjút, volt, akivel többször is, különböző területekről, hogy minden információ, körülmény hiteles legyen. Emellett pszichológussal, kutyakiképzővel, informatikusokkal, háziorvossal és onkológussal is beszéltem.

A történet fiktív, de a helyszínek, rendezvények valódiak, így mindent alaposan meg kellett nézni. Sok újat tanultam közben Miskolc és a környék történelméről, múltjáról is. De egészen apró dolgokat is folyamatosan ellenőrizni kellett. Végig lehet-e menni egy bizonyos utcán, hány perc elérni egyik pontból másikba, csak néhány példa.        

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Sok valós elem van a regényben azon túl is, hogy a környezet az. Például a nyomozók karaktereit is valós, miskolci nyomozók inspirálták, többen közülük még mindig a városban élnek és dolgoznak. A szereplők vezetékneve is, három kivétellel, létező borsodi helységnévre utal.  A cselekmény azonban száz százalékban kitalált. 

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Mindig is fontos volt számomra az önkifejezés, a teremtő, kreatív tevékenységek. Gyerekként ezt színészkedésben, éneklésben, versmondásban éltem meg, illetve akkor is állítottam már össze kisebb műsorokat. Később a tánc volt a vezető ezen a téren. De mindig is írogattam. Ha több volt bennem a feszültség, vagy érzelmi túltengésem volt, kiírtam magamból egy-egy novella, vers formájában. Hat éve kezdtem tudatosabban foglalkozni írással. Tanfolyamokra, workshopokra jártam és műhelyekre. A regény előtt is, és a jövőben is folytatom. Szeretek tanulni és fontosnak is tartom. 

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Egyelőre a Sorsod Borsod folytatásait szeretném megírni. A következő két rész ötlete már megvan, egyikkel már el is kezdtem a munkát.   

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Őszintén? Nem volt olyan pont, amikor úgy éreztem, befejeztem és kész. Csak olyan pillanat volt, amikor úgy éreztem, tudom még jobbá tenni. Mindig örültem, ha valamiért visszakaptam, és volt lehetőségem csiszolgatni picit. 

Nem gondolkodtál még írói álnéven?

Nem, egyáltalán, sosem fordult meg a fejemben. Tudom, hogy sokaknál működik, és hallottam, hogy külföldi álnévvel jobban el lehet adni egy-egy könyvet, de szerintem itt az ideje, hogy szembesüljenek az olvasók azzal, a magyar írók tudnak jó könyveket írni. Nem csak szépirodalmat, krimit, romantikus regényt, sci-fit is. 

Egy Miskolcról szóló regionális krimi esetében szerintem furán is venné ki magát, ha a szerző helyén például Amanda Smith állna. Én legalábbis nem tudnám neki elhinni, hogy hitelesen be tudja mutatni Miskolcot.   

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Mindig is imádtam a krimiket, és amikor kijött a pályázat, úgy tekintettem rá, mint egy lehetőségre. A krimi nagyon jó műfaj, elbírja a romantikát, történelmet, társadalomkritikát és széles réteghez eljut.     

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Azt hiszem, erre akkor fogok tudni válaszolni, ha túl leszek a bemutatókon, dedikálásokon és visszatekintek. Most nagy a pörgés, mióta befejeztem a kéziratot, nem volt szabadnapom, mindig dolgozom valamin, intézkedek, egyeztetek, szervezek, interjúkérdésekre válaszolok, és ez így van jól. Most még fel sem fogtam, hogy a könyv elkészült.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Eddig impulzív volt, de a jövőben tudatosabban szeretném csinálni. Bármennyire nem szeretek tervezni, eldöntöttem, a következő regényt, még ha nehéz is lesz, alaposan meg fogom tervezni. Persze, ez csak a vázra igaz, a karakterek, a szöveg nagy része ihletként jön, még csak ötletelgetni sem kell hozzá, hallok egy zenét, sétálok az utcán és elkezdem érezni az egyik szereplőt és beszélni kezd bennem. Először nem értem jól, amit mond, csak a hangulatát tudom elkapni, de aztán leülök a gép elé és jönnek a kulcsmondatai.  

A kötetedben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Kedvenc figuráim vannak, mellékszereplők. Egy bűnöző banda három tagja. Nagyon szeretem őket, imádtam írni róluk minden jelenetet. A főszereplő bizonyos részeinél adódtak nehézségeim. Bár könnyen bele tudom élni magam mások érzéseibe, amikor ő nagyon szenvedett, csak úgy tudtam hitelesen megírni, ha én is szenvedtem. Megfelelő zene kellett hozzá, le kellett vinni magam a mélybe, hogy megtaláljam az ő érzéseit magamban. Sikerült, de azért nem volt könnyű.   

Hogyan születik meg egy-egy történet? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

A keretek gyorsan kialakulnak bennem. Látom a közeget magam előtt, a számomra fontosabb karakterek gyorsan megtalálják a hangjukat és megszólalnak bennem. Persze, nem szó szerint kell érteni, de tényleg nem érzek erőlködést ilyenkor. Hagyom egy kicsit, hogy az elképzelt karakter hangulata vigyen. Ehhez nekem a legjobb eszköz a zene.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Van egy szuper online műhely, sok részletet vittem a regényből és rövid prózákat is oda, Tallér Edina író, szerkesztő tartja. Építő jelleggel, de szétszedjük egymás szövegét, ha kell szavakra. Nagyon jót tesz, garantált a fejlődés és inspiráló. Természetesen az ötleteim először a hozzám legközelebb állókkal beszélem meg, a férjem, a testvérem és néhány barát van ebben a körben. De olyan nincs, aki mindent tud, ahogy olyan sem, aki szava szent. Nyitott vagyok mások véleményére, de azt az újságírói munkámból tudom, hogy nem tetszhet minden mindenkinek, így inkább abban számít mások véleménye, hogy valami életszerű-e, helyén való-e.   

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Megszokták, hogy mindig valami új dologba kezdek, így mondhatni, nem lepődtek meg. Apukám biztos fogta a fejét és azt mondta, jaj, már megint mit csinál ez a gyerek, és ezt most már biztos le is tagadja, miután elkészült a könyv. A férjem épp ezt szereti bennem, hogy spontán és lelkesedő típus vagyok, új dolgokba kezdek, nem hiszem, hogy bármin meg tudna még lepődni velem kapcsolatban. De mindig támogat.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

A következő hónapokban könyvbemutatókon és dedikálásokon tudunk majd találkozni. Mindenkinek, aki eljön, hogy személyesen találkozzunk, egy kis meglepetéssel készülök. Nekik külön nyereményjáték is lesz. Idén már a folytatáson dolgozom, így várhatóan az új könyvből is olvashatnak majd több részletet.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Prae Kiadó

Bánhidi Lilla írói oldala