2019. szeptember 2., hétfő

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Szabó Tamás

Az Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatban Szabó Tamással beszélgettem, akinek nemrég jelent meg Holdvíz c. könyve a szegedi Maxim Kiadó gondozásában, egyúttal lehetőségem is volt elolvasni a nem mindennapi, kalandos könyvét. Számomra ez a könyv volt a nyár egyik legjobbja. Nem volt kétség, hogy egyszer, alkalomadtán felkérem egy interjúra.
Köszönöm, Szabó Tamás, hogy elfogadtad a felkérést. Megtisztelő számomra, hogy interjút készíthetek veled.  Ahogy elnézem a további terveidet, már most nagyon várom a következő történeteket. Ugye, Ti is várjátok?


1. Mesélj magadról kicsit! Mit lehet tudni rólad?

Budapesten születtem. Korábban Angliában és Amerikában is dolgoztam. Most a XVII. kerületben élek. Amióta az eszemet tudom, imádok történeteket kitalálni!

2. Nem merült fel benned, hogy álnéven írj?

Nos, egy időben kacárkodtam a gondolattal, hogy álnéven jelenjen meg a Holdvíz, mert így talán jobban felfigyelnének rá az olvasók. A Timothy Moss név tűnt szimpatikusnak. Az eredeti borító is ezzel készült el. Ám végül a Maxim Kiadó rábeszélt, hogy a saját nevemen jöjjön ki a regény, mondván így könnyebb lesz a marketing, és most amúgy is trendinek számít, hogy a hazai szerzők a saját nevüket használják. 


3. Hogyan kezdted el az írói pályát?

15 éves voltam, mikor megírtam az első regényemet a matekfüzetem üres lapjaiba, és rájöttem, hogy én erre születtem! A gimiben voltam a legtermékenyebb, akkor született az összes történetem koncepciója; az érettségi évében a harmadik és a negyedik kéziratomat párhuzamosan írtam egymás mellett. Rengetegen olvasták az irományaimat, mindenkinek tetszettek. Később az egyetemen visszább vettem a tempóból, külföldön is inkább csak tapasztalatokat, ötleteket gyűjtöttem. A Holdvíz igazából már 2014 körül elkészült, ám két évig a fiókomban pihent… várakozott. Annyira féltem a visszautasítástól, hogy egyszerűen nem mertem elküldeni a kiadóknak… Végül 2016-ban összeszedtem a bátorságomat, és mégis elkezdtem kilincselgetni. A legtöbb kiadó vissza sem jelzett. 2018 elején fogadta el a Maxim. A bőrömből ki tudtam volna bújni örömömben! Hatalmas élmény volt a dedikálásom a 90. Ünnepi Könyvhéten, csupa híres író között. Aznap láttam először a könyvet, ami egyenesen a nyomdából érkezett. Tátott szájjal lapoztam bele ebbe a szinte kívülről tudott szövegbe. Felemelő érzés volt, hogy a kezemben tarthatom, és ezúttal nem a monitoron keresztül vibrál felém. Jólesett, hogy nem csak rokonok, barátok jöttek el dedikáltatni, hanem érkeztek ismeretlen olvasók is, akik előrendelték a Holdvizet! A kiadóvezető nagyon kedves volt, mikor azt mondta: “Tamás, érkezett még egy rajongód.” Kíváncsian odanéztem a standunk felé, és leesett az állam: hát a gimis matektanárom közeledett felém, kezében két frissen vett példánnyal! Annyira jólesett, hogy ő is eljött aláíratni. Nem hittem volna, hogy valaha is a rajongómként fogok gondolni rá, hiszen annak idején nem igazán ment nekem ez a tantárgy. Eszembe jutottak azok a kockás füzetek, amiket otthon és a szünetekben írtam tele. Te jó ég, mekkora utat tett meg Noémi története a Duna-korzóig és a könyvesboltokig!


4. Mi az írásod célja?

Elsősorban azért csinálom, mert egyszerűen imádok írni! Szuper érzés kitalálni egy karaktert, alakítgatni a cselekményt, és látni, ahogy sokasodnak a szavak, a bekezdések, miközben az oldalakból fejezetek lesznek, a két vagy három részből pedig összeáll egy izgalmas regény. Én magam vagyok ezeknek a sztoriknak az első “rajongója”, hiszen én látom őket először, a fejemben. Annyira jó elmerülni a saját kis világomban, élvezni az izgalmas csavarokat, a váratlan fordulatokat… Megszédít ez a mámoros érzés, a hatalom érzése, ami mesélés közben fog el: itt én vagyok a főnök, az történik, amit én akarok. De olvasóra is szükség van, hiszen két ember teremt egy regényt: a szerző és a befogadó. Az utóbbi az, aki interpretálja a leírt szöveget, és megtölti azt élettel, színekkel, hangokkal; nélküle nem működne a varázslat, és nem jönne létre a telepátia. Stephen King szerint az író és a befogadó kvázi házasságot köt a regény lapjain. Tehát másodsorban azért írok, hogy elkápráztassam az olvasóimat; hogy szórakoztassam, elszomorítsam, felvidítsam, megrémisszem, és elgondolkodtassam őket. A sikerért, a népszerűségért és az elismerésért teszem mindezt. Emlékszem, az érettségi után egy idegen lány felhívott (egy közös ismerősünktől tudta meg a számom), és vég nélkül áradozott az első regényemről, ami kinyomtatott formában került hozzá. Végül randiztunk is. Nincs is nagyobb öröm annál, mikor egy olvasó azt mondja: “Hű, ez igen, nagyon tetszett ez és ez a jelenet… szinte le sem tudtam tenni!” Az ilyen dicséretekből merítek erőt. Végső soron azért írok, hogy szeressenek.


5. A családod miként fogadta, hogy ezen a pályán indultál el?

Apukám már sajnos nem érhette meg a sikeremet, 2005-ben halt meg. De az első két kiadatlan regényemet még olvashatta. Anyukám hozzám hasonlóan nagy könyvmoly, több ezer regényt elolvasott már, jólesett az elismerése. Ő nagyon aranyos, mindenben támogat. Egyedül a bátyám az, akit sajnos nem igazán érdekelnek a munkáim. Lilla, a kis unokahúgom négy éves; egyszer együtt néztük a YouTube-on a Pergamenre Hányt Szavak egyik videóját, amiben Tóth Evelin vlogger épp a Holdvízről beszélt; Lilla az ölemben ülve a képernyőre mutatott. “Úgy néz ki, mint Öcsi könyve!”. Olyan tündéri volt. Azt feleltem neki, hogy “Igen, mert az ott tényleg Öcsi könyve”. Nagyon büszkének tűnt. Imádom. Neki írtam az ajánlást. 


6. Tervezel-e új könyvet kiadni, és ha igen, mesélsz róla?

Már 170 oldal kész az új regényből. Nagyon élvezem a munkát, mindig feldob. Romantikus thriller a műfaja; a munkacíme Megváltó álom. Remélem, még idén elkészül. Gimnazistákról szól, meg egy húsz év körüli, rejtélyes, manipulatív srácról, aki nagyon rossz hatással van rájuk, és mindenféle bűncselekményre próbálja rábírni őket. Ebben is lesz egy csomó érzelem, tiltott szerelem, de ugyanakkor brutalitás is! Ezt már sokkal tudatosabban és magabiztosabban írom, mint annak idején a Holdvizet. Teljesen más érzés, mikor már megjelent tőled valami, és más, amikor csak úgy magadnak írsz egy történetet, meg egy maréknyi barátnak, és igazából azt sem tudod, ki lesz-e adva valamikor… Annak idején sokszor elbizonytalanodtam, és kétségek gyötörtek: “Lesz ebből igazi könyv?! Érdemes egyáltalán ennyit dolgozni vele?! Vagy az időmet vesztegetem, és csak a fiókomnak írok?” De aztán majdnem száz másik kézirat közül az én regényemet választotta a szegedi team! És ez hatalmas sikerélményt jelentett! Végre felbátorodtam, és rájöttem, hogy bármire képes vagyok! Mikor 5 csillagos értékeléseket és szuper kritikákat kapok (olyanokat, hogy “Fú, imádtam! Teljesen a hatása alá kerültem! Napokig Noémi és Zoli története járt a fejemben”), akkor az megerősít abban az elhatározásomban, hogy folytatnom kell! Igen, érdemes ezt csinálni! Szóval ezt az új könyvet már magabiztosabban írom, és már némi tapasztalatra is sikerült szert tennem az írás és a szerkesztés terén. Nagyon erősen motivál a tudat, hogy a bloggerek, valamint Luca és Gyöngyi, a két szerkesztő MÁR VÁRJÁK a következő kéziratot! Remélem, ezúttal is le fogom nyűgözni őket.


7. Vannak-e további terveid?

Ó, tervekből nincs hiány! Ha elkészül a jelenlegi projektem, a Megváltó álom, belekezdek a következő sztoriba, ami egy világhírű rockzenekar karrierjéről szól. Ebben végre visszatérhetek (ha csak gondolatban is) a kedvenc városomba, New Yorkba! Lesz még egy horror-fantasy, amelynek már a címe is megvan: Lidércfény. Ez a floridai mocsárvidéken fog játszódni és egy tolószékbe kényszerült, nagy képzelőerővel megáldott kisfiú a főhőse, akit a fivére folyton szekál… Amilyen kiszolgáltatott és gyenge a kissrác a valódi életben, olyan erős az “avatarja” abban az álomvilágban, ahová mindig elmenekül, ha csak teheti. Aztán tervezek még egy disztópiát: kitör a polgárháború hazánkban, a nem is oly távoli jövőben… Egy gazdag, kiégett professzor és egy nincstelen, gyönyörű roma lány tragikus, reménytelen szerelmén keresztül fogom ábrázolni a véres eseményeket. Már alig várom, hogy ezek a regények is megjelenjenek! Ismét át akarom élni a sikert! Megint ott akarok ülni a Maxim Kiadó standjánál Leslie L. Lawrence, Závada Pál, Bíró Szabolcs és a többi híresség mellett, és fogadni az olvasókat a dedikáláson! Megint látni akarom az új műveimet a Libri kirakatában, meg a YouTube-on, és alig várom, hogy ismét csupa 5/5-ös értékelést kapjak! A siker függőséget okoz, haha! Remélem, igazi bestseller lesz a Holdvíz, ám ehhez Ti is kelletek, kedves olvasók! Arra kérlek Titeket, olvassátok el, ajánljátok az ismerőseiteknek, ha tetszett, hiszen a legeslegjobb reklám a szájmarketing!            

Köszönöm az interjút, Ágnes! 


A könyvet itt tudjátok beszerezni:
Maxim Könyv




1 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.