S elérkeztünk az utolsó
részlethez Jud Meyrin: A múlt bűnei
c. könyvéhez. Ha esetleg tetszettek a részletek, itt lehet még tovább olvasni,
illetve meg lehet vásárolni az Írónő oldalán vagy Magnusz Kiadónál. Az utolsó részletben Alexander múltja utolérni látszik,
és bizony gyötrődik a lelkiismeret furdalástól. Vajon megbocsátja magának, ami
történt kettejük közt 10 évvel ezelőtt? Vajon Fanny mit érez Alexander iránt?
Jud Meyrin
A múlt bűnei
Részlet
Kivett egy sört a hűtőből, és
elnyúlt a kanapén. Legutóbbi partnere alig egy hete kérte az áthelyezését, és
még nem akadt senki, aki a helyébe léphetett volna. A főnöke a nyári
szabadságolásokkal magyarázta a csúszást, de az igazság az volt, hogy a kollégái
közül senkinek sem akaródzott túl szorosan együttműködnie a megrögzötten
munkamániás, „magányos farkas”-nak tartott nyomozóval. Persze, Arrington idővel
majd biztosan talál egy lelkes újoncot, akit a nyakába varrhat, de addig még
van pár háborítatlan napja, szerencsés esetben néhány hete.
Lezuhanyozott, aztán még sokáig
feküdt ébren az ágyában, és bámulta a plafonon futó repedéseket. De nem az
ügyön rágódott, mint általában, hanem Fannyn. Mindig is a vöröshajú nők voltak
a gyengéi, de persze ez nem mentség arra, amit tett. A legrosszabb, hogy
alkalmat sem kapott jóvátenni a hibáját, még csak bocsánatot sem kérhetett.
Legalább annyi tartás lehetne benne, hogy ne folyton a nőn járjon az esze, ám
amikor lehunyta a szemét, Fannyt látta maga előtt. Hosszú, vörös hajzuhatagát,
olvadt karamella színű szemét...
– Bassza meg! – szitkozódott
fennhangon.
Már tudta, hogy ma éjszaka sem
fog sokat aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése