2018. június 7., csütörtök

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket 1.rész

Először indítok el egy ilyen  a rovatot, mely Ismerjük meg közelebbről a szerzőket. Így újabb szerzőt kértem meg, hogy meséljen kicsit magáról, kezdetekről. Hogyan indult el az írói pályára. Ezen a héten Katie Francoise szerző mesél most nektek. Fogadjátok szeretettel Álomgyár Kiadó egyik tehetséges szerzőjét.


Katie Francoise



Magamról

Nagycsaládban nőttem fel, négy gyermek közül, a harmadikként jöttem a világra. Azt hiszem, mondhatom azt, nagyon jó gyerekkorom volt. Nővérem, aki tíz évvel idősebb nálam, mindig anyáskodott felettem, és próbált tanácsokkal ellátni az élet minden terén. (Még a mai napig is ezt teszi, amit köszönök neki.) Bátyámmal, aki nyolc évvel idősebb nálam, nagyon közel álltunk egymáshoz, és mivel én fiús lány voltam, mindenbe bele tudott vonni. Amennyire gyerekként minden fiús csínytevésben benne voltam, úgy mire felnőtté váltam, és elkezdtem csajosodni, ő pedig elkerült a családi háztól és saját családja lett, már nem tudtunk annyi időt egymással tölteni. Sajnos, hogy elkerültem Magyarországról, ez a távolság is közénk állt. Húgommal, aki hat évvel fiatalabb nálam, gyerekként nem volt felhőtlen a kapcsolatom, mert mindig azt akarta, amit én, és nem számított a korkülönbség számára. Mára a lehető legjobb testvéri viszonyunk lett, és mindenben számíthatunk egymásra. A szüleink mindig mindenben segítettek mindannyiunknak, már- már erőn felül és nem tettek különbséget köztünk.


A nevem

Azért választottam szerzői álnevet, mert az első regényemnél, még a családom sem tudta, hogy írok és kiadják a könyvem. A lehető legtovább akartam titokban tartani és ez sikerült is. Mikor elkezdtük reklámozni az Egy igaz szerelem történetét, csak mosolyogva néztem, hogy anyukámnak tetszik a könyv, érdekli, de nem tudta ki a szerzője. Aztán mikor megvolt a könyvbemutató pontos dátuma, akkor már elárultam neki és az egész családnak így már mindenki jelen volt az eseményen.



A kezdetek

Fiatalon verseket írogattam (amit édesanyámtól örököltem) illetve rajzoltam,(amit édesapámtól örököltem) Emlékszem, az egyik versel, úgy hetedikes koromban, még díjat is nyertem. Nagyon büszke voltam magamra. 🙃😊Aztán valahogy elmaradt az életemből ez a dolog és csak nagyon sokára, jött újra elő. Maga az írás mindig vonzott, de soha nem éreztem úgy, hogy késszel állok megmutatni másoknak a történeteimet. Aztán az egyik alkalommal beszélgettem a barátnőmmel Gizussal, és ő volt az a személy, aki rávett, adjam le a kéziratot.

Az íróságom célja.

Szeretném azt elérni, hogy az olvasók, akik az én regényeimet válasszák, kikapcsolódhassanak, és elmenekülhessenek a mindennapok elől arra a kis időre, míg a könyvet bújják. Számomra fontos, hogy a mai rohanó világban, az olvasó, félre tudja tenni a problémáit és akár „egy másik életet élni” amíg olvas, hogy ezzel is feltöltődhessen. Hiszem azt, hogy egy jó könyvvel ez elérhető.



Az íróságom oka

Nagyon sok dolog történt már velem az életem folyamán, amiből én az írásba menekültem. Míg a kézirat készül, addig én is egy „másik világban” élek, így nincs időm a problémákon gondolkodni, bár az érzések, amik bennem vannak, mindig belekerülnek a regényeimbe.


Kiadott könyveim (időrendben)




Egy igaz szerelem története (2015)




Utolsó. Esély. (2016)



Bosszú A harag ébredése (2017)





Bosszú Halálos vonzódás (2017)




Készülőben lévő regényeim

A jövőről még nem szeretnék beszélni, de azt elárulhatom, hamarosan befejezem a következő kéziratot és leadom.



Amit még tudni lehet rólam

Bárhol, bármikor képes vagyok írni, csak legyen a közelemben toll és papír. Sokszor volt az, hogy éjszaka aludtam, aztán hirtelen felébredtem, mert eszembe jutott valami és leírtam. Ezért az éjjeliszekrényem fiókjában mindig van toll és füzet.
Mindig megnézem a véleményeket, amik sokszor segítenek is, bár a kritikákat nem szeretem. Azt vettem észre, hogy a ma, akik úgy gondolják, elmondják, a véleményüket egy- egy regényről összekeverik a vélemény és a kritika fogalmát. Szerintem az emberek inkább kritikusak és ez nem jó. Sokszor azt érzem, már csak azért is olyat írnak, amivel úgy hiszik, jól oda lehet szúrni a szerzőnek. (természetesen, tisztelet a kivételnek!!) Hála istennek azért vannak olyanok is, akik a véleményükkel segítik a munkámat és ezt köszönöm nekik!

Szeretek találkozni az olvasóimmal, amire sajnos nem sokszor kerül sor, ezen igyekszem változtatni, bár a Facebookon mindig elérhető vagyok. Remélem, a könyvhéten sikerül minél több emberrel találkoznom, és ha van rá mód egy pár mondatot akár beszélgetnem.

A szerzőt itt tudjátok megtalálni: