Újabb hét, újabb szerző fog
nekünk mesélni kicsit magáról. Hogyan kezdte az írói pályát, mennyire volt
nehéz. Külön öröm, hogy Halasi Miklós elvállalta a felkérésemet, hogy írjon
kicsit magáról. Jelenleg a Krisztin című könyve van meg nekem. Hamarosan neki
is állok majd elolvasni. S ráadásul volt szerencsém személyesen is találkozni a
szerzővel. Nagyon kedves és barátságos. Tehát, aki szeretne szerzőtől dedikált
könyvet kérni, nyugodtan menjetek hozzá.
Így nem maradt más tehát, minthogy
fogadjátok szeretettel Halasi Miklós szerző bemutatkozását!
Halasi Miklós
A nevem
A becsületes nevem Halasi Miklós,
de az évek során többféle becenevet és álnevet kaptam a kedves ismerősöktől.
Ezek közül a Mykee és a Mike Menders lett az ismertebb. Valójában az utóbbiból
lett az előbbi, ugyanis a Mike nevet sokan sokféleképp mondták, és volt, aki
májkinak ejtette. Hiába próbálkoztam javítani az illető kiejtését, végül nem
küzdöttem a sorssal, és inkább „angolosítottam”. Mykee álnéven írtam a páros
történeteimet, míg a Mike Menders név először a Krisztin című könyvemen jelent
meg. A versesköteten a saját nevem szerepel.
A kezdetek
Még tizenéves koromban, 13 évesen
kezdtem saját történeteket írni. Nagy hatással voltak rám annak idején Nemere
István könyvei, ezért egy rajongói folytatást képzeltem az egyik regényéhez.
Végül nem fejeztem be ezt a történetet, ellenben kedvet kaptam a rövidebb,
felnőtteknek szóló írásokhoz. Természetesen ezeket nem a nyilvánosságnak
szántam, csupán néhány osztálytársamnak mutattam meg, akik pironkodva adták
vissza, rövid véleménnyel summázva: „Tetszett!”
Néhány évig a romantikus világban
kalandoztam: egy kötetre való verset írtam húsz éves korom előtt. Végül mégis
az erotika bugyraiban kötöttem ki: a Sukitore weboldalt 2007-ben indítottam,
ahol vagy száz történetben vehettem részt társszerzőként. 2014 után a felnőtt
irodalomról a rövid novellák felé fordultam, így jöttek létre az Egyperces
történetek, illetve a pikánsabb Szexpercek.
Az íróságom célja
A célom egyértelmű: a
szórakoztatás. Legyen az szívbe markoló vagy nevettető, kalandos vagy
romantikus. A Sukitore létrehozásánál kifejezetten az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk
az olvasóknak: nem csak a szélsőséges vagy a többségnek épp szokatlan
együttlétek (például a BDSM) lehetnek érdekesek, hanem a hétköznapi kalandok
is. A történeteket mindennapi emberek írták, melyek egyes esetekben sokkal
izgalmasabbak, mintha valami zárt világról fantáziálnánk. Az egyénileg írt
sztorijaimban elsősorban az érzelmek csatáját, a nő és a férfi viszonyait
helyezem előtérbe, hiszen nincs szórakoztatóbb egy romantikus adok-kapoknál.
Az íróságom oka
Szeretek írni. A fejemben vagy a
telefonomban számtalan izgalmas és csavaros szituáció került feljegyzésre, melyeket
előbb gépbe, majd papírra kellene vetni. Szeretek élményeket adni, mert hiszem,
hogy ezek formálnak minket emberré. Ha bárki életének csak egy kis részében ott
lehetek, akkor az már örömmel tölt el. Ehhez a legjobb út az írás, amely könyv
formájában sokak sorsára hatással lehet.
Kiadott könyveim
Sukitore - Az első könyv
Sukitore – Szabadon
Sukitore - Bosszú az éjszakában
Sukitore - Hogy történhetett
Halasi Miklós – Verseim
Lilith M. Abbey, Mike Menders – Krisztin
Készülőben lévő könyveim
Konkrét címekkel még nem
szolgálhatok, de több tervem is van, melyek Krisztin sikerétől függően kerülnek
megvalósításra, vagy maradnak a fiókban:
- a Hangulatkeringő című, négy
„könyvből” álló sorozat, melynek az első két részét (Házinyuszi és
Hullámvasúton) már lezártam, a harmadik (Hercegnő) készülőben van.
- a Bosszú az éjszakábant,
valamint annak a folytatását, A birtok urát újraszerkeszteném, melyeket összefűzve,
egy kötetben jelentetnék meg
- egy Sukitore antológia a
legjobb történetekből (kizárólag ebookban jelenne meg, és ingyenes lenne)
- Egypercesek és Szexpercek
összeállítás, mert lassan összejön egy vékonyabb könyvre való mennyiség ezekből
a novellákból.
Amit még rólam tudni érdemes
Szeretem a kalandos történeteket,
Rejtő regényeit, a férfi és női civódásokat, játékokat. A pillanat momentumát,
a szituáció helyzetét. A szójátékaim sokszor fárasztók, mert agyban kell
összerakni és megérteni, hogy éppen utalok valamire vagy csak épp kifacsartam
az adott mondatot. Élvezem, mert így sokszor rejtett utalásokat, információkat is
adhatok. A cselekmények középpontjába szívesebben helyezem a személyeket, mint
magát a történetet, a környezet inkább csak egy kulissza, mely zamatot ad, vagy
épp becsomagolja a szituációt, sokszor kisegíti a szereplőket. A novelláim,
regényeim végén általában van egy váratlan csavar, ami az egész történetet más
szemszögbe helyezi. Igyekszem hepiendet hozni az olvasóim számára. Aki mégis
búskomorságra vágyna, annak a verseskötetem ajánlom tiszta szívvel.
